Kifejtette: Horváth András a közép-magyarországi igazgatóságon dolgozott, koordinációs feladatokat végzett, nem vett részt ellenőrzésekben, mivel nem volt revizori képesítése, hiszen korábban államigazgatási főiskolát végzett.
Minthogy soha nem volt adóellenőr, az általa ismert adatokból korlátozott következtetéseket lehet csak levonni - tette hozzá Varga Árpád.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta: konkrét visszaélésre utaló információt nem tett közzé Horváth András, és a NAV az ügyészségi feljelentésének tartalmát sem ismeri. A sajtóban megjelent hírekből egy konkrét ügyet tudott feltárni az adóhatóság, ez a gabona értékesítési láncolatának áfa-vizsgálata volt, amelyet a volt alkalmazott 10 hónap alatt sem végzett el, holott 4-5 nap elegendő lett volna rá - jelentette ki.
A NAV Horváth András távozása után felnyitotta a volt alkalmazottjának két szekrényét, ezekben 60 ezer oldal fénymásolt anyagot talált, amely 100 revizortól származott - közölte Varga Árpád.
Kifejtette: a láncolatos áfa-csalás egész Európában probléma, nem véletlenül javasolta a NAV a kormányzatnak a mezőgazdaságban a fordított áfa bevezetését. Amit Horváth András ezermilliárd forintos áfa-csalásnak nevez, az az adóhatóság szemszögéből ekkora összegű áfarés - fejtette ki.
Ez utóbbiban szerepel a felszámolás alatt álló társaságok 500 milliárd forintos áfa-tartozása is. Az elnökhelyettes jelezte: nem ismeri, hogy Horváth András milyen számítás után emelte meg az 1000 milliárdot 1700 milliárd forintra.
Varga Árpád ismertetett néhány belső ellenőrzési módszert, hozzátéve: valamennyi áfa-visszaigénylést, azok nagy száma miatt, képtelenek ellenőrizni. A gyanús ügyeket a számítógép leválogatja, így azokat ellenőrzik.
Az elnökhelyettes bemutatott egy táblázatot, amely szerint a nagy adózókat évente átlagosan 1,6-szor, míg a kiemelt adózókat 2,1-szer ellenőrzik. Problémát az első csoportnál 6,5, míg a másodiknál 24,6 százalékban találnak - ismertette az adóhivatal elnökhelyettese.
