Gyanúk a Pető Intézet körül

Súlyos visszásságok gyanúja merült fel a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet (MPANNI) vezetőségével szemben. Noha a rektor azt állítja, csak szerdán értesültek a vádakról, ez nem igaz, hiszen a dolgozók egy csoportja által tett feljelentésben foglaltak egyik pontja, a külföldi projektek ügyében lapunk - egy birtokunkba került belső jelentéstervezet nyomán - már november közepén kérdésekkel fordult az intézmény vezetéséhez.

Feljelentés kiegészítést rendelt el a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a Pető Intézet – nevüket elhallgató - dolgozói által hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tett feljelentés alapján, november 22-én. Ennek határideje 15 nap azzal, hogy ezt a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatóság vezetője indokolt esetben 15 nappal meghosszabbíthatja - közölte a Fővárosi főügyészség. Az ORFK azt közölte, nem nyomoz a feljelentés ügyében.

Az Index szerdán hozta nyilvánosságra, hogy tizenegy pontos feljelentést kaptak a hatóságok a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének (MPANNI) vezetőiről. A feljelentést egy feladó nélküli borítékban lapunk is megkapta (ide kattintva megnézheti). A dokumentum szerzői magukat az intézet kétségbeesett dolgozóiként jelölik meg, azzal magyarázva névtelenségüket, hogy az elmúlt hónapokban "az intézet vezetése kivétel nélkül mindenkit eltávolított vagy ellehetetlenített, akinek ellenvéleménye volt". Levelük szerint a Pető dolgozói az elmúlt három évben értetlenül szemlélték, hogy öt gazdasági igazgató fordult meg gyors egymásutánban az intézetben, majd egytől egyig elmenekültek. Közben sorban születtek a megalapozatlan gazdasági döntések, egyre romlott a pénzügyi helyzet, de a vezetőség nem vette komolyan a figyelmeztetéseket.

"Információink szerint az Intézet belső ellenőre és az átvilágításokat végző külső szakértők előre jelezték a problémákat, illetve súlyos hiányosságokat állapítottak meg, és javaslatokat fogalmaztak meg, az Intézet vezetése azonban figyelmen kívül hagyta azokat és a szőnyeg alá seperte valamennyit" - írták. A tizenegy pontos feljelentésben korábbi szakértői véleményekre hivatkoznak, s azt állítják, hogy a feltárt esetek súlyára való tekintettel jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és egyéb törvénytelenségek alapos gyanúja miatt szükséges a vizsgálat lefolytatása.

Úgy vélik, az üzemi és műszaki vezetéssel megbízott társaság tevékenysége, illetve már a megbízási szerződés alapján felvethető az okirat-hamisítás, az úgynevezett konyhapénztár körüli eljárások kapcsán pedig a sikkasztás gyanúja merülhet fel, hiszen a napi bevételeket rendszeresen és hosszú ideig nem fizették be a házipénztárba. Visszásnak tartják a feljelentők az intézmény vezetésének gazdálkodását más területeken, így például a kontrolling funkciót támogató szoftver beszerzése és bevezetése ügyében, valamint az ingatlangazdálkodás esetében, de felrótták az intézetvezetés mulasztását a belső szervezeti folyamatok transzparenciája ügyében is.

A feljelentés 5. pontja szerint az intézet bevételeinek meghatározó részét adó külföldi projektek lefolytatása, menedzselése és a befolyó pénzeik kezelése is súlyos gyanút vethet fel. Az egyik ilyen projekt esetében ugyanis - a levél szerint - többször jöttek be pénzek ismeretlen cégektől, személyektől, az átutalások tehát azonosíthatatlanok voltak. 2012-ben olyan is előfordult, amikor a Western Unionon keresztül küldtek Magyarországra több ezer dollárt, de a pénzeket nem az intézet számlájára fizették be, az csak kerülő úton jutott a Pető kasszájába – írják a dolgozók.

Schaffhauser Franz, az MPANNI rektora csütörtökön minderre közleményben reagált, miszerint: az intézmény teljes dolgozói köre visszautasítja a vádakat, amikről a menedzsment szerdán értesült a sajtóból. A menedzsment belső vizsgálatot kezdeményezett és áll elébe a külső vizsgálatnak – közölte a rektor, hangsúlyozva, hogy az intézet Magyar Örökség- és Prima-díjas. Schaffhauser érthetetlennek nevezte, hogy a levél aláírói "az intézet kétségbeesett dolgozóinak egy csoportjaként" nevezték meg magukat, és kibújnak a felelősség alól.

Csakhogy a rektor állítása, miszerint az intézményvezetés szerdán értesült a vádakról, biztosan nem igaz. Már csak azért sem, mert lapunk november 15-én kérdésekkel fordult a Pető Intézet vezetéséhez és a fenntartó kft-hez. Ezekre 18-án, az Intézet kommunikációs vezetője "Schaffhauser Franz az MPANNI (Pető Intézet és főiskola) rektorának nevében és megbízásából" egy válaszcsomagnak nevezett levelet küldött lapunknak (ide kattintva megnézheti), melyet a rektor és az intézetet fenntartó állami tulajdonú cég vezetője írt alá, és melyben kérdéseinkre a személyiségi jogi perekkel való fenyegetésen kívül érdemi választ nem kaptunk.

A birtokunkban lévő, az intézet azóta eltávolított belső ellenőre által jegyzett, 2012. szeptember 18-án kelt vizsgálati jelentéstervezete (ide kattintva megnézheti) az MPANNI úgynevezett Szír Projektjének súlyos jogi és gazdasági visszásságairól számol be. A belső ellenőr által végzett vizsgálat ugyanis megállapította: egyáltalán nem szabályozza a külföldi projektek előkészítését, lebonyolítását és lezárását belső utasítás, nem készültek beszámolók a jelentős anyagi befektetésekkel (például utazásokkal) járó projektekről, a bevételeket - azaz a számlák kiegyenlítését és az átutalásokat - pedig semmiféle pénzügyi és jogi kontroll nem védi. A belső ellenőr több pontban javaslatokat fogalmazott meg az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében, az intézkedések felelőseként pedig a rektort nevezte meg.

Lapunk a súlyos aggályokat, és számos konkrétumot is tartalmazó jelentéstervezet nyomán indokoltnak tartotta az intézményvezetés és a fenntartó álláspontját kikérni: véglegesítették-e a tervezetet, lettek-e következményei a jelentésben foglaltaknak, s ha igen, mik, tájékoztatták-e a vizsgálat eredményéről, valamint a megfogalmazott javaslatokról az illetékes minisztériumot, valamint a kormányt, végrehajtották-e a javasolt biztonsági intézkedéseket, sőt, tettek-e lépéseket a pénzmozgások tisztázása érdekében, akár rendőrségi vagy ügyészségi feljelentés formájában. Rákérdeztünk a jelentés személyi vonatkozásaira is, ám sem erre, sem a többi kérdésre nem kaptunk kielégítő választ. Az intézményvezetés leveléből (melyet szintén közzéteszünk a Népszava Online-on) mindössze annyi derült ki, hogy a jelentést véglegesítették, a vizsgálat "eredménye" pedig a rektor szerint "tisztázta" az adott projektvezető jogi és pénzügyi eljárását.

Fenntartottuk kérdéseinket és november 19-én újabb 11 kérdést küldtünk Schaffhausernek. Noha részletes válaszokat máig nem kaptunk, ezt követően a rektor és egy, a jelentéstervezetben többször megnevezett munkatársa egy személyes találkozót kért, ahol igyekezett meggyőzni lapunk munkatársait arról, hogy a jelentéstervezetben foglaltak nem állják meg a helyüket. Noha a belső ellenőr által jegyzett dokumentum pénzmozgásokra vonatkozó állításait dokumentumokkal cáfolták, a projektben alkalmazott, legalábbis megkérdőjelezhető eljárásmódokat pedig azzal magyarázták: a szíriai belpolitikai helyzet indokolta a rendkívüli pénzmozgásokat, a véglegesített jelentést máig nem bocsátották lapunk rendelkezésére. Így sem annak megállapításairól, sem pedig az annak nyomán hozott intézkedésekről nincs információnk.

Annyi biztos csak, hogy a vizsgálatot végző belső ellenőrt azóta elbocsátották az MPANNI-ból, ma viszont ő a Petőt fenntartó nonprofit kft. gazdasági vezetője. Az intézményvezetésnek címzett kérdéseinkkel felkerestük őt is, ám mindössze annyit válaszolt lapunknak "titoktartási kötelezettségem miatt nem áll módomban semmilyen információt adni".

"Sértették egyesek egyéni érdekeit"

Nemrég került nyilvánosságra, hogy közvetlen állami felügyelet alá, illetve tulajdonba vonná az MPANNI-t a kormány, miután augusztus végén ugyancsak az Index írt arról, hogy nyár végére csődközeli helyzetbe került az intézet. A bevételek a korábban jellemző évi 2,2 milliárdos szintről 1,5 milliárd forintra apadtak, emiatt az intézmény a megszokott működési keretek között havonta "20 milliós mínuszt termel". Noha az ellenzék a Pető azonnali megsegítését követelte, ezt a kormánypártok többször is leszavazaták, majd Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az intézmény forrásainak növelése mellett "a fenntartható, stabil működtetés érdekében" munkacsoportot hozott létre. Hivatalosan ez javasolta az államosítást.

A fenntartó szerepét egyébként 2012-ben egy állami tulajdonban lévő kft. vette át a megszüntetett Nemzetközi Pető Közalapítványtól. A hírek arról szóltak, hogy az intézmény anyagi ellehetetlenülésének háttérben a Pető nagyértékű ingatlanjai fölötti tusakodás áll: pontosabban, hogy a kft-n keresztül akarta a kormány megszerezni ezeket a földterületeket - az intézet Kútvölgyi úti épületébe például a GYEMSZI-t költöztetnék. A feljelentés azonban ezt is új megvilágításba helyezheti, hiszen az dokumentum szerint a nonprofit kft-t egy nyugdíjas orvos vezetésre bízták. A feljelentők szerint az ő "feladata a törvényben foglaltak alapján az Intézet gazdasági felügyelete, de vélhetően kompetencia hiányában felkért egy gazdasági szakembert munkája támogatására. Az Intézet vezetése azonban ezt a hierarchikus viszont nem fogadta el, és ez folyamatos viszályt és bizonytalanságot eredményezett (...) Az ellenállást valószínűsíthetően a mindaddig soha nem tapasztalt szoros felügyelet váltotta ki, illetve a transzparenciát és a törvényességet biztosító fenntartói kezdeményezések, melyek csökkentették az Intézet vezetésének hatalmát, sértették egyesek egyéni érdekeit."