Korlátozhatják a melegek jogait Horvátországban

Vasárnap népszavazást rendeznek Horvátországban a család szerepéről, amelyen a megkérdezettek arról dönthetnek, az alkotmány módosításával szűkíteni kívánják-e az azonos neműek kapcsolatának törvény előtti elismerését. Várhatóan a népszavazás érvényes lesz, s az igenek győznek.

A téma megosztja a társadalmat, heves vitákat gerjeszt. Bár az ország függetlensége óta több nép kezdeményezés is történt népszavazás megtartására, egyetlen alkalommal sem sikerült összegyűjteni a választásra jogosultak tíz százalékának aláírását. Ezúttal azonban „A család nevében polgári kezdeményezés” beadványát két hét alatt 750 ezren látták el kézjegyükkel, ami a lakosság 20 százalékának felel meg.

Horvátország történetében eddig két referendumot rendeztek, mindkettőt „felső” kezdeményezésre, 1991-ben az önállóságról, 2012-ben pedig az uniós csatlakozásról voksoltak az állampolgárok. Bár a kezdeményezést az alkotmánybíróságnál is megtámadták, a taláros testület november közepén úgy döntött, megtarthatják a népszavazást.

A népszavazás sikere szinte biztosra vehető. Egy a napokban készített felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka kíván igennel szavazni, 27 százalék nemmel, a maradék öt százalék nem döntött. Ez a kormány a kormány vereségét vetíti előre, hiszen a kabinet a nem szavazatokra bíztat. Zoran Milanovic miniszterelnök hivatalba lépése óta a melegek jogainak kiterjesztését kívánta elérni. A befolyásos katolikus egyház ezzel szemben az igen voksokra ösztökéli a honfitársakat. Az egyház szerint az azonos neműekhez való vonzódás „perverzió” és „hátrány”.

Az országban 2002-ben rendezték a melegek első felvonulását, a Gay Pride-t. Egy évvel később a parlament olyan törvényt fogadott el, amely elismeri az azonos neműek kapcsolatát, ha a pár legalább három évig élt együtt. Az alkotmány ugyanakkor nem rendelkezik a házasságról. Ha azonban a referendumot elfogadják, akkor a jövőben a házasságot kizárólag a „nő és férfi” közötti kapcsolatra szűkítik.

Bár a horvát társadalomban nőtt a tolerancia a délszláv háborúkat követően, a gazdasági válság nyomán erősebbekké váltak a radikális csoportok. Az ország, amely július 1-től vált az Európai Unió 28. tagországává, egy melegjogi szervezet felmérése szerint a 13. helyen áll azon a listán, amely azt vizsgálta, hogy 49 európai országban mennyire fogadják el a melegeket. Ugyanakkor egy másik felmérés szerint a horvát melegeknek csak 37 százaléka nem titkolja nemi identitását. A többség azért nem meri bevallani, mert attól fél, hogy kirekesztő őket a társadalom. 17 százalék nyilatkozott úgy, bántalmazták is őket emiatt.