MSZP: a kormány nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd

 Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országos elnökségének tagja vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a szegények harmada gyermek, 40 százalékuk pedig fiatal.

Magyarországon jelenleg a gyermekvállalás jelenti a legnagyobb szegénységi kockázatot, ezért a következő szocialista kormány kiemelt figyelmet fordít majd a gyermekekre - tette hozzá az ellenzéki politikus.
Azt mondta: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csaknem 4,6 millió ember él a létminimum alatt, több mint másfél millióan pedig a szegénységi küszöb alatt, csaknem félmillió gyermek éhezik minden nap.

A szocialista politikus számításai szerint két és félszer magasabb a szegénység a gyermekes családoknál, mint a gyermekteleneknél, a minimálbér környékén keresők adója éves szinten 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével, így a keveset keresők sokkal több adót fizetnek, mint a gazdagok.

Bangóné Borbély Ildikó szerint a családi adókedvezménnyel csak a magas keresetűek jártak jól, a rezsicsökkentést pedig átverésnek nevezte. A munkanélküliség egyre nő, és egyre kilátástalanabb a magyar családok helyzete - tette hozzá.
Ha az MSZP nyeri a 2014-es választásokat, akkor - egyebek mellett - felszámolják a gyermekéhezést, befektetnek az oktatásba, bölcsődei és óvodai fejlesztésbe kezdenek, tornatermeket építenek, javítják a nyelvoktatás színvonalát, kedvezményes diákhitelt biztosítanak, és igazságos béremelést adnak a pedagógusoknak.

A sajtótájékoztatón Csige Tamás (MSZP), Hajdúdorog polgármestere bejelentette: felhívással fordulnak a szocialista önkormányzati képviselőkhöz, kezdeményezve, hogy az önkormányzatok, polgármesterek közösen kérjék Orbán Viktor miniszterelnököt, változtassa meg a belügyminiszter szerintük hibás döntését, amely szerint csak az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések vehetnek rész az állam szociális tűzifaprogramjában.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy miközben 1700 olyan település, ahol 5 ezernél kevesebb a lakosok száma, részt vehetett szociális tűzifaprogramban, csaknem ezer olyan település van, ahol ugyan kevesebb mint 5 ezren élnek, mégsem vették be őket ebbe a programba, miként azt a 300 várost sem, ahol ennél többen élnek. Álláspontja szerint a döntést módosítani kell, mielőtt tragédia történik.

Szerző
2013.12.01 12:43
Frissítve: 2013.12.01 14:35

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Lázár János a dohányzás miniszterelnöki biztosa lett

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:12
Lázár János.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemdohányzók fokozottabb védelmére és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata.
A kormányban nem jutott hely Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, ám ő így sem marad munka nélkül: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben a hvg.hu.
"A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul" - olvasható a hirdetményben.
Lázár, aki korábban még arról beszélt, visszavonul a politikai életből, miniszterelnöki biztosként nem kap külön díjazást, csak egy egyfős titkárságot. A rendelet augusztus 15-én, szerdán lép hatályba.
2018.08.14 19:12