- December 19-én és 20-án rendezik meg az Európai Unió következő csúcstalálkozóját, melynek egyik legfőbb témája a közös európai védelmi politika lesz. Franciaország különösen fontosnak tartja ezt a kérdést. Miért olyan jelentős ez Párizs számára? Mint fogalmazott, az európai védelmi ipar 900.000 munkahelyet jelent.
- Az európai védelmi politikának politikai, gazdasági és stratégiai jelentősége is van. Az EU-nak politikai szempontból is hallatnia kell a hangját, s a nemzetközi béketeremtés tekintetében is fontos szereplőjévé kell válnia. Az európai védelmi ipar 900.000 munkahelyet jelent. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a védelmi kiadások a világ több országában csökkennek, többek között az Egyesült Államokban is a gazdasági válság kitörése, 2008 óta. Ez azt jelenti, hogy a védelmi piacon nő a verseny az egyes szereplők között. Ezért meggyőződésünk: lehetővé kell tenni az európai védelmi ágazatban tevékenykedő vállalatok, többek között a KKV-k számára, hogy hozzájussanak az EU pénzügyi alapjaihoz, fejlesztési programjaihoz. Nyilvánvaló természetesen, hogy a világban csökkent a hagyományos konfliktusok kitörésének esélye, ugyanakkor a veszély nem múlt el, újabb konfliktusok fenyegetnek, amint ez az arab tavasz példája is megmutatta. A jelenkori kihívások között említhetném a kalózkodást is, ami elsősorban Afrika keleti partjainál jelent problémát. Az európai védelmi politika fejlesztésében szempont az is, hogy 2008 óta az Egyesült Államok már jobban megfontolja, mely konfliktusok megoldásában vállaljon szerepet, s Washington figyelme inkább Ázsia felé irányult. Mindemellett nyilvánvaló, hogy Európának többet kell tennie saját biztonságának szavatolása érdekében.
- Említette az arab tavasz ügyét. A bizonytalan egyiptomi, líbiai s természetesen szíriai helyzet miatt menekültek ezrei áramlanak az Európai Unióba. Franciaország hogyan kezeli ezt a problémát?
- Ez szintén olyan témakör, amely az Unió egészét érinti, hiszen e kérdéssel foglalkozik az EU határőrizeti szerve, a Frontex. Ezért, ami a határ őrizetét illeti, az egyes tagállamok munkájának jobb összehangolására van szükség, s talán arra is, hogy kiterjedtebb eszközöket kellene biztosítani a Frontex számára. A menekültek kérdése természetesen nagyon fontos s nemcsak nekünk, Magyarországnak is, hiszen az adatok azt mutatják, hogy az Önök országában is egyre több a menekült. Budapest a schengeni övezet tagja, így az ország is jelentős szerepet játszik a határőrizet szempontjából.
- A soron követező uniós csúcson végső döntés születhet arról, hogy januárban megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Párizs támogatja a Belgrád számára kedvező döntést?
- Reméljük, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Az egyik legfontosabb feltétele ennek az volt, hogy Belgrád rendezze a viszonyát a szomszédos országokkal, elsősorban Koszovóval. Ez a kitétel Franciaország számára is rendkívüli jelentőséggel bírt. Ugyanakkor az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton munkájának köszönhetően ennek a feltételnek a teljesülése jó úton halad, így Párizs mindenképpen támogatja a tárgyalások megkezdését.
- Egyre erősebbek Európában a populista, euroszkeptikus pártok, ami meglehetősen aggasztó jelenség a jövő májusban esedékes európai parlamenti választások előtt. Mit lehet tenni ez ellen?
- Ez az Európa-párti politikai tömörülések és kormányok hatásköre. Úgy vélem minden Unió iránt elkötelezett párt és kormányzat pontosan tisztában van azzal, hogy Európa a válasz a válságra, s nem a válság forrása. A demokratikus politikai erők együttesen képesek lehetnek visszaszorítani a populista pártokat.
- Francois Hollande francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár márciusban a Visegrádi Négyek kibővített csúcstalálkozójának vendége volt. Melyek azok a témák, amelyekben szoros együttműködés képzelhető el közöttük?
- Két témáról esett szó, az európai gazdaság- és védelmi politikáról. Ami az előbbi kérdést illeti, arról cseréltek eszmét, miként lehet ismét növekedési pályára állítani Európa gazdaságát. Természetesen tudjuk, hogy többet kell tenni e tekintetben, de már eddig értünk el eredményeket, többek között az Európai Befektetési Bank révén egy sor terv válhatott valóra. Szóba került a fiatalok munkanélküliségének ügye is, amely téren szintén sikerült némi előrehaladást elérni. A másik témakör, az európai védelmi politika kapcsán, az volt az érzésünk, hogy a V4-ek nagyon hasznos hozzájárulást adnak ehhez. Külön ki kell emelnem Magyarország szerepét, amely minden európai és NATO művelethez tevékenyen hozzájárult, amit igen nagyra értékelünk. Összességében elmondhatom, hogy a védelmi politikát illetően rendkívül gyümölcsöző az együttműködés a V4-ek és Franciaország, illetve Németország között.
- Ami a fiatalok munkanélküliségét illeti, lehet ez ellen hatékonyan fellépni európai szinten?
- Az egyik ilyen fontos program az Európai Ifjúsági Garancia, amelynek célja, hogy minden fiatal vagy tanulmányokat folytasson, vagy dolgozzon, vagy pedig gyakorlatot szerezzen és továbbképzéseken vegyen részt. Az Európai Bizottság, azon belül Andor László foglalkoztatási biztos irányításával működő programnak remélhetőleg jelentős eredményei lesznek. A munkanélküli fiatalok sorsát a francia kormány nagyon is szívén viseli, Párizsban november 12-én rendeztek csúcstalálkozót, amelyet e kérdéskörnek szenteltek. Előzőleg Berlinben is tartottak hasonló csúcsot.
- Mikor várhatóak az első eredmények?
- Reméljük, minél hamarabb.
- Októberben Francois Hollande-nál járt hivatalos látogatáson Áder János államfő. Hírügynökségi beszámolók szerint a francia köztársasági elnök akkor azt mondta, Franciaország elkötelezett a jogállamiság és a demokratikus alapértékek mellett. Vajon ezt a magyar kormánynak szóló üzenetnek szánta?
- Úgy vélem, Francois Hollande elnök ezzel arra emlékeztetett, hogy Franciaország és Magyarország egyaránt az Európai Unió tagja, így mindannyian elkötelezettek vagyunk a jogállamiságért és a demokráciáért.
- Múlt héten született megállapodás a Hatok, az ENSZ öt állandó tagja és Németország, illetve Irán képviselői között Teherán nukleáris programjának rendezéséről. Egyes vélemények szerint történelmi áttörés történt, hiszen ez az első ilyen egyezmény az ország atomprogramjáról, míg az izraeli kormány több illetékese úgy vélte, ezzel csak veszélyesebbé vált a világ. Ön szerint melyik vélemény áll közelebb a valósághoz?
- Mindenképpen üdvözölni kell a megállapodást. Külön ki kell emelnem, hogy fél éves átmeneti időszakra szól. A sikere nyilvánvalóan attól függ, sikerül-e átültetni a gyakorlatba a benne foglalt pontokat. De meggyőződésünk, hogy a megállapodás a jó irányba tett lépés. A cél az, hogy Irán ne állíthasson elő nukleáris fegyvert, miközben természetesen az Atomsorompó Egyezménynek megfelelően elismerjük jogát ahhoz, hogy a nukleáris energiát békés célokra használja fel.
- Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn jelentette be, hogy januárban, Genfben rendezik meg a szíriai polgárháború békés lezárását célzó konferenciát. A vérontásban az ENSZ adatai szerint már 100 ezernél is többen vesztették életüket. Az egyes felek között kibékíthetetlennek tűnnek az ellentétek. Ilyen körülmények között lát esélyt a csúcstalálkozó sikerére?
- Üdvözöljük a Szíriáról szóló genfi békekonferencia megtartását, mi is sokat tettünk létrejöttéért. Sikeresnek kell lennie a konferenciának abból a szempontból, hogy a megoldás a szíriai válságra csak békés, politikai természetű lehet. Bízunk benne: a végső megállapodás kimondja majd, hogy a jelenleg az országot irányító vezetést le kell váltani.
- Ön szerint elképzelhető egy összeurópai megállapodás az Egyesült Államokkal az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott adatgyűjtési program ügyében?
- Két fontos dolgot kell figyelembe venni. Az egyik az, hogy az európai állampolgároknak joguk van a magánszférához. E kérdésről az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozóján is szó volt. A másik fontos tényező azonban az, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok együttműködik a terrorizmus elleni harcban. E tekintetben léteznek is bilaterális egyezmények az Egyesült Államok és az egyes tagállamok között.
