Somfai Péter;

2013-12-02 07:10:00

Kinyírlak, te szemét!

Egy hajdúsámsoni sikkasztási perben az egyik volt fideszes tanú (J. Sándorné) vallomásából: "Nem mondtam igazat, mert a fideszes vezetők arra megfenyegettek, ha nem fogom be a számat kicsinálnak engem és a családomat is…"
Az ismert dokumentumfilmes rendező, vállán a kamerával, forgatni készült egy jobbos tüntetésen, amikor valaki kiverte kezéből a gépét és lazán odavetette: kinyírlak te szemét, ha felém fordítod!
"Kinyírunk!" - üvöltötték a tüntetők a nemzetközi zsidó találkozóról hazafelé tartó külföldi vendégeknek, és ugyanezt skandálták a kopaszok, amikor a meleg büszkeség napján ócsárolták a résztvevőket.

"Utamban vagy, kinyírlak!" - ez a logikája az új politikai stílusnak, fogalmazta meg a véleményét a napokban a Hét Olajfa Egyesület rendezvényén a megszólított két politikus, az előző választások előtt sebbel-lobbal megvádolt, egykori kerületi polgármesterek. És nem alaptalanul, hiszen valamennyien jól emlékszünk, hogyan nyírták ki a volt titokminisztert, Szilvásyt és a kórházigazgató testvérét, aztán Laborcz Sándort és Galambos Lajost is, de úgy teljes a sor, ha itt említjük meg Dávid Ibolyát, akit pártjával, az MDF-el együtt nyírtak ki.

Az olyan kapitális kinyírásról, mint ami Gyurcsánnyal történt, már nem is érdemes beszélni, hiszen a ma miniszterelnök-helyettesként Erdélybe belovagló Semjén Zsolt maga büszkélkedett azzal, hogy maradéktalanul végrehajtotta a feladatát, ő volt a miniszterelnök karaktergyilkosságának "szellemi vezére". Alighanem ekkor, Gyurcsánnyal kinyírásával kóstolta meg a politikai ellenfelek "vérének" ízét a Fidesz.

Addig, amíg a "vérre megy" stílus csak a politikai színtérre korlátozódott, még azt mondhattuk: hozzá kell edződni. Ha úgy akarják a politikusok megvívni egymás ellen a csatáikat, hogy kard ki kard, hát legyen, intézzék így egymás közt. De ahogyan a polgárháborús körülmények között is nagyon nehéz kordában tartani a valóságos vérengzést, a politikai vérengzés is hajlamos tovaterjedni, gátját vesztetten "ölni". Nincs ennél közérzetmérgezőbb társadalmi jelenség.

Annál figyelmeztetőbb, hogy mára már a gazdaságban is felütötte a fejét a konkurencia kinyírásának módszere. Gondoljunk csak a bankokra, a telefontársaságokra, a nemzetközi üzletláncokra. Orbán megmondta, azt szeretné, ha a hazai pénziparnak legalább fele magyar kézbe kerülne, s lám, máris államosították, nagy bankká pumpálták a takarékszövetkezeteket, s emellett olyan adókkal, büntetésekkel sújtják a többi, főleg külföldi kézben lévő pénzintézetet, hogy azok belegebednek. Ha nem tetszik? csomagolhatnak és mehetnek.

Általánosan elfogadott módszer lett a gazdasági ellehetetlenítés gyakorlata az "ellenséges vállalkozások" esetében. Előbb jönnek az adók, aztán a különadók, majd a versenybírságok, s végül (végül?) a megrendelt bírósági ítéletekkel a kártérítési perek. Tűrik, amíg tűrik... Ebbe sorba illik, ahogyan már évek óta a kormánymű CBA üzletfeleit igyekeznek tönkretenni. Az egyik leglátványosabban kipécézett célpont a Tesco, amelynek üzleteiben találtak már egereket azt éber ellenőrök, romlott, lejárt szavatosságú árut a polcokon, a napokban pedig egy lehallgatott (?), ellopott belső telefonbeszélgetés alapján kreálnak majd alighanem okot, hogy olyan fogást találjanak a cégen, amit egy korábbi rendőrségi feljelentés alapján egyelőre nem sikerült. Pedig már 2010-11 óta a nyakukra jár a rendőrség. Vittek már el számítógépeket, foglaltak le iratokat, apait-anyait megmozgatva is csak odáig jutottak, hogy az ügyészség kénytelen volt kimondani: bizonyítottság hiányában nem állapíthatnak meg bűncselekményt. Persze, ami késik, nem múlik. Ha nem most, majd kinyírják őket jövőre, s aztán jöhetnek szépen sorban a többiek.

Kinyírnak mindenkit, aki politikailag vagy üzletileg a "centrális erőtér" útjába kerül. Ungváry Rudolf egy a napokban megjelent tanulmányában azt állítja: az orbáni politikai ragadozással szemben a jóhiszeműségnek, a megegyezésben való reménykedésnek, a diplomatikus tárgyalási módnak semmi értelme. Aki másként gondolkodik, politikai idealista. Az orbáni rendszer a totalitásra tör, politikai rendszerének visszafordíthatatlanságának rendel alá minden intézkedését. A szervezett lopáson kívül van egy olyan kötőanyaga is - véli Ungváry -, amely összetartja a híveket, s az a jogállamiság iránti közöny. És hadd tegyem hozz: az egyfajta egzisztenciális félelem. Kövér László szólta el magát a napokban hallgatósága előtt: ha nem nyeri meg a következő választást a Fidesz, odalesznek a most megszerzett privilégiumok.

Az orbáni centrális politikai erő engedelmes oligarchiát hozott létre, maffiózó összefonódásokkal. Egy "szabályos" maffiaállam csupán megfélemlítéssel tudja maga alá rendelni a társadalom többségét, az orbáni rendszer ebben is unortodox: képes volt megnyerni magának a választók egy tekintélyes részét is.