társasház;Tukacs István;rezsicsökkentés;közüzemi megtakarítások;rezsiplakátolás;állampolgári jogok biztosa;

2013-12-02 06:19:00

Jogsértő lehet a rezsiplakátolás

A magántulajdonhoz fűződő jogaik gyakorlásában korlátozza a társasházak lakóit a rezsiplakátolást a közös helységekben előíró új törvény, amelynek a részletes vitája a tervek szerint ma zajlik a parlamentben - állítják szakértők.A rendelkezés a közös képviselőkre jelentős terhet ró.

Nem kizárt, hogy az állampolgári jogok biztosához fordulnak a társasházkezelők szakmai szervezetei az új rezsicsökkentési törvény életbeléptetése miatt, miután az korlátozhatja a lakók magántulajdonhoz fűződő jogait - tudta meg lapunk.

Az új rendelkezés ugyanis előírja majd a közös képviselőknek, hogy a ház által a közüzemi díjakon elért megtakarítás összegét rendszeresen számítsák ki, és annak eredményét meghatározott formában és betűtípussal kinyomtatva függesszék ki a közös helységben.

Miközben a házkezelők szerint a társasházak közös helységei is magántulajdonnak minősülnek, mint például a családi házak udvarai, így a kormány nem teheti kötelezővé ott semmilyen kormánypropagandát tartalmazó iromány kifüggesztését - állítják az általunk megkérdezett szakértők.

Akik szerint a szakmai szervezeteket nem kérdezte meg a Fidesz az új rezsitörvény gyakorlati megvalósításának a lehetőségeiről, így szinte bizonyos, hogy a ma a parlamentben részletes vitára bocsátandó és legkésőbb szerdán megszavazni tervezett jogszabályt a megszületését követően rövid időn belül módosítani kell majd az alapjogokat sértő mivolta miatt.

Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja úgy véli: a kormány ezúttal túlzottan messzire ment és durván beavatkozott a társasházak életébe.

Miközben nincs joga feladatokat róni a közös képviselőkre, különösen úgy, hogy azok nem kapnak a plusz munkáért semmilyen juttatást.

Ehelyett bírsággal fenyegetik őket, miközben az ellenőrzésükre kijelölt fogyasztóvédelmi hatóságnak nem tartoznak elszámolással, mint ahogyan az Orbán-kormánynak sem.

A közös képviselők ugyanis kizárólag a társasházak lakóinak kötelesek beszámolni a közös költségek alakulásáról.

A szakpolitikus szerint a Fidesz az új rezsitörvénnyel beviszi a politikát a lakóközösségek életébe, a társasházi közgyűlésekre, ezzel a korábbinál is jobban megosztja a társadalmat.

Miközben egyértelmű, hogy a fideszes propaganda által harsogott húszszázalékos rezsicsökkentés a társasházak esetében nem valósul meg.
Tukacs István állítását támasztja alá az a lapunkhoz eljuttatott szakmai számítás is, amelyet az egyik társasház közös képviselője készített.

E szerint a közös költségeknek csak mintegy negyedét teszik ki a rezsi - például az áram, a gáz, a fűtés, a víz, a szennyvíz, és a hulladék szállítási díjak - kifizetése.

Ennek következtében a közüzemi szolgáltatásokon maximálisan elérhető 20 százalékos csökkenés az összkidásokban csak öt százalékot jelent.

Ezt a "nyereséget" a lakók között a tulajdoni arányuknak megfelelően kell elosztani. Így abban az esetben például, ha egy lakó öt százalékban tulajdonos a teljes ingatlanban, akkor az ő "haszna" a ház teljes öt százalékos kiadáscsökkenésének az öt százaléka lesz.

Ez pedig azt jelenti, ha valaki havonta 15 ezer forint közös költséget fizet, akkor az évi 180 ezer forint költséget jelent, s ebből az említett tulajdoni arányokkal számolva havonta legfeljebb 810 forint lehet az egy lakásra jutó rezsicsökkentés.

Ezzel párhuzamosan azonban a lakók kötelező értesítése miatt növekszik a közös képviselők költsége is, miután a rezsimegtakarítást ki kell számolniuk, ki kell nyomtatniuk, a tájékoztatókat az ingatlanokba kell szállítaniuk, és ott ki kell függeszteniük, akár többször is, ha valamelyik elégedetlen lakó esetleg letépi azokat.

Rezsikáromlás
Mi minden történhet egy törvényjavaslat bizottsági vitája során! Tukacs István a gazdasági bizottság szocialista tagja ellenzéki politikusként a legújabb rezsiplakátolási törvény vitájában kért szót, és felhívta a szakbizottság figyelmét a törvényjavaslat jogszerűtlen elemeire, annak felesleges, csupán a kormánypárt propaganda céljait szolgáló mivoltára. A szakpolitikus nem átallott kijelenteni, hogy elfogadhatatlannak tarja, hogy a Fidesz a kormány szócsövévé alacsonyítsa a társasházak közös képviselőit. Majd egy közkeletű nyelvi fordulattal élve közölte: "nincs az az isten, hogy én ezt a törvénytervezetet megszavazzam". A bizottságot elnöklő Rogán Antal fideszes képviselő kellő éberséggel és szigorral azonnal  reagált az elhangzottakra: blaszfémiával vádolta meg az ellenzéki felszólalót. Az istenkáromlásért ledorongolt szocialista képviselő megrökönyödve hallgatta a rendreutasítást, majd ismét szót kérve jelezte, hogy a megbeszélés tárgyához nem pontosan illő egyházi kérdések helyett a továbbiakban inkább a jogszabálycsomag tartalmi részéről folytatná a vitát. A vallási érzéseiben mélyen megbántott Rogán azonban azonnali hatállyal megvonta tőle a szót. Egyesek szerint nem biztos, hogy kóser volt a bizottsági elnök cselekedete, mert "Allah szeme mindent lát"
Illés József

Akkor ugyanis, ha a pótlás nem történik meg, feljelenthetővé válik a közös képviselő. Mindezen feladatok elvégzése pedig - ugyancsak szakmai számítások szerint - egy százlakásos társasház esetében hozzávetőleg évi 1,8 millió forintba kerül.

Ami aránytalanul magas összeg a rezsicsökkentéshez mérten.

Egy kisebb - négylakásos - társasház esetében pedig az egyik ház képviselője kiszámolta, hogy a közüzemi díjak közös területekre eső részén egy-egy lakó mindössze 35 forintot spórol meg, miközben az erről a megtakarításról szóló értesítés 95 forint kiadással jár.

Más lakóközösségek pedig arról számoltak be lapunknak, hogy nem csökkent, hanem növekedett az utóbbi időszakban a rezsikiadásuk, amit nem szeretnének tovább növelni a plakátolás költségeivel.

Hozzáértők szerint - miután a társasházak magánterületnek számítanak -, a helyi lakóközösségek dönthetnek úgy, hogy nem függesztik ki a közös helységükben a rezsiplakátokat, hanem a jövőben is elegendőnek tekintik, ha a közös képviselő továbbra is évente egyszer számol be a ház kiadásainak és bevételeinek az alakulásáról.

A társasházakra vonatkozó törvény ugyanis nem írja elő a plakátolást, mi több, az éves beszámolók pontos tartalmára sem létezik egységes szabályozás.