Elbocsátások a Szentszéknél

Keddtől három napon át másodízben tanácskozik a Vatikánban a pápa tanácsadó testülete, a nyolctagú bíborosi tanács. A munka azonban a főpapok első, október elején megrendezett tanácskozása óta sem állt meg, sőt, felgyorsultak az események, hiszen a Vatikán időközben a hívek véleményét is kikérte a családot érintő kérdésekben. A reformok azonban egy sor más szektort is érintenek.

Az októberi megbeszéléseken több kérdés megvitatására nem maradt már idő. Nem született például döntés arról, kongregáció szintjére emeljék-e a Világiak Pápai Tanácsát, valamint bevezessék-e a Kúria moderátora tisztséget. Ennek gyakorlója a pápa segítője lenne, ő ellenőrizné, hogy döntéseit átültették-e gyakorlatba. Októberben a tanácsadó bíborosok egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a Kúriában zajló munkát. Több hivatal ugyanis ugyanazt a feladatkört végzi már évtizedek óta. Hogy Ferenc pápa nem túlságosan elégedett a Vatikánban zajló munkatempóval, az már nem sokkal megválasztása után kiderült. Megelégelte a semmittevést, így a bíborosi tanács tagjaival elhatározták a munka megreformálását.

A javaslatok gyakorlatba való átültetése már meg is kezdődött. A bíborosi tanács egyik tagja, Giuseppe Bertello bíboros, a Vatikán kormányzóságának elnöke végigjárta a vatikáni hivatalokat, s arra kérte vezetőiket, írják össze, kik azok, akiknek munkájáról le tudnának mondani. A következő hónapokban legalább harminc papot érinthetnek a leépítések. Az érintetteknek a jövőben egyházmegyei feladatot kell ellátniuk, más szóval hazaküldik őket. A CNA katolikus hírügynökség még novemberben azt közölte, legfőképpen a Papi Kongregációt érintik a lefaragások. Itt már meg is kezdődtek az "elbocsátások", mivel négy papot küldtek egyházmegyei szolgálatra.

Ferenc pápa azonban a munkamorállal sem túlzottan elégedett, ezért e tekintetben is jelentős változások várhatóak. A Panorama magazin szerint január elsejétől blokkolóórákat szerelnek fel az egyes vatikáni hivataloknál, mert eddig mindenki akkor ment dolgozni, amikor kedve szottyant. A lap megjegyzi, Ferenc pápa így akar harcolni a "lógósok" ellen. A Szentszéknél egyébként az utóbbi években már többször is tettek javaslatot arra, hogy jobban ellenőrizzék az itt dolgozók munkáját, jelenlétét, de valahol mindig elakadtak a tervek, talán valamelyik íróasztal fiókjának mélyén. Most azonban már nem lesz menekvés.

Ennek bevezetése is azt a célt szolgálja, hogy felmérjék, kinek a munkájára van szükség. A költségek lefaragása mellett arról is szó van, hogy a pápa úgy véli, a lelkipásztorok sokkal inkább az egyház javára válnak, ha lelkipásztori munkát végeznek, s nem azzal segítenek, ha naphosszat egy hivatalban ülnek.

Ugyan Ferenc pápa már elvégezte a munka nehezét a vatikáni bankkal, az IOR-ral kapcsolatban, hiszen átláthatóbbá tette működését, megszüntettek egy sor bankszámlát, a pénzintézet együttműködik a pénzmosás elleni harcban, s felügyelő bizottságokkal ellenőrzik a pénzmozgásokat, a munka itt sem áll meg. Ferenc pápa múlt csütörtökön személyi titkárát, a máltai Alfred Xuerebet delegálta ahhoz a felügyelő bizottsághoz, amelyet még június 24-én hívott életre a pápa. Akkor hivatalos források azt közölték, az új testületre azért volt szükség, mert a pápa "jobban meg akarja ismerni" a pénzintézet "jogi állását és tevékenységét, s "jobban kívánja összhangba hozni az IOR-t a világegyház és az Apostoli Szentszék tevékenységével". A Szentszék közleménye virágnyelven fejezte ki azt, hogy a pápa vizsgálatot indított a bankkal szemben. A grémium titkárának azt a Raffaele Farinát nevezte ki, akinek kiváló ismeretei lehetnek a Szentszék rejtelmes ügyeiről, hiszen a Vatikán titkos archívumánál dolgozott. A testületben két bíboros mellett a Harvard egyetem jogi professzora, Mary Ann Glendon is helyet kapott, aki korábban az Egyesült Államok Vatikánba akkreditált nagykövete volt.

Szintén az IOR-t érintő fontos intézkedés, hogy november utolsó napján Rolando Marranci személyében új főigazgatót neveztek ki az élére, szintén a bíborosi tanács beleegyezésével. Őt még július elején nevezték ki az IOR főigazgató-helyettesének, s munkájával a jelek szerint elégedettek is voltak.

A bíborosi tanács ülésén nyilvánvalóan szóba kerül a pápa által múlt kedden kiadott Evangelii Gaudium kezdeti apostoli buzdítását, amely egyházpolitikai és teológiai programjának is nevezhető. A dokumentumban a globális gazdasági rendszereket, az "arc nélküli gazdaságot" bírálja, amelynek révén nőttek a különbségek a szegények és a gazdagok között. Úgy véli, komoly ellenőrző mechanizmusokra lenne szükség, hogy a szegények se érezzék kirekesztettnek magukat. A pápa hitet tett amellett, hogy növelni kell a helyi püspöki konferenciák jelentőségét. (Már a bíborosi tanács is e programpont megvalósításának része, hiszen a tanácsadó főpapokat a világ különböző részeiről válogatta össze.) Ferenc pápa kiemelte, az egyház feladata az, hogy eljusson a peremen élőkhöz, segítse őket. Élesen bírálja a vallási fanatikusokat. (S itt most ne az iszlám fanatikusokra gondoljunk.) Az egyházfő egyfajta vitát is kezdeményezett a pápa primátusáról. Mint írja, az evangéliumot örömmel kell terjeszteni.

A bíborosi tanács ülésén minden bizonnyal újabb fontos intézkedéseket fogadhatnak el. Ezért 2014 szintén rendkívül fontos év lehet a katolikus egyház számára.