Egyenlőknél egyenlőbbek

Publikálás dátuma
2013.12.03. 06:15
Ráday utca 39. Itt egy lakást tavaly nyáron adtak bérbe, s idén márciusban már be is jegyezték az új tulajdonost FOTÓ: ORLÓCZI
Becsapva érzi magát Ferencvárosban csaknem száz önkormányzati lakásbérlő, mivel a helyi rendeletben, továbbá pályázati feltételekben foglaltak ellenére a kerület fideszes vezetése nem adja el nekik az ingatlanokat. A polgármester inkább nyelvészkedik és gorombáskodik a közmeghallgatáson. Míg a kerület a kötelezettsége be nem tartásával az érintettektől havonta tízmilliós pluszbevételhez jut, addig vannak olyan bérlők, akik más előjogokat élveznek, mert szinte azonnal megvehették az ugyanolyan feltételekkel nyert pályázat alapján bérelt ingatlanukat.

Fejőstehénnek néz csaknem száz embert, illetve családot a ferencvárosi önkormányzat fideszes vezetése - nem is ok nélkül. Havonta tízmilliós pluszbevételhez jut a kerület azzal, hogy nem tartja be a velük kötött szerződésben vállaltakat, és megtagadja önkormányzati tulajdonú lakások értékesítését az azokat piaci alapon bérlőknek.

Jelenleg csaknem száz embert, illetve családot érint a probléma: ők az évekkel ezelőtt - sikeres pályázatot követően - kötött bérleti szerződések alapján arra számítottak, hogy a pályázatban meghatározott feltételek teljesülését követően, az abban meghatározottak alapján megvehetik az önkormányzati ingatlant.

A még az előző ciklusban - amikor az SZDSZ-es Gegesy Ferenc vezette az önkormányzatot - kidolgozott feltételekkel kötött piaci alapú bérleti szerződésekben ugyanis volt egy olyan kitétel, hogy a bérlő az adott lakást "megveheti", ha az önkormányzati tulajdonú ingatlant társasházzá alakítják. Ez utóbbinak a várható ideje a nyilvános lakásrendelet mellékletét képező listából könnyedén megállapítható volt, tehát aki mondjuk 2009-ben kötött szerződést, az számíthatott rá, hogy 2013-ban megveheti a lakást. Ez persze jó üzlet a bérlőnek is, hiszen - bár évekig piaci, nem pedig a jóval alacsonyabb, szociális lakbért fizet - "cserébe" a forgalmi értéknél olcsóbban juthat a lakáshoz.

Azon túlmenően, hogy a pályázatban foglaltak elfogadása, továbbá a licit megnyerése esetén nem kell évekig várakoznia arra, hogy lakásproblémáját, és így családjának elhelyezését megoldja. Legalábbis erre készültek a bérlők. Méghozzá a hatályos rendeletben bízva, miszerint "amennyiben a lakóház társasházzá alakítása megtörtént, a bérlő (...) a lakást megveheti". Olyan feltételekkel, hogy a lakás forgalmi értékének 50 százaléka lesz a vételár. (Ennek is csak a 20 százalékát kell kifizetni egy összegben, a maradékra pedig - 3 százalékos kamat mellett - 15 éves részletfizetés adható.) Nem csoda, ha több család is - gyakran előző lakását, házát pénzzé téve - befizette egy összegben a három havi kauciót a pályázati liciten történő részvételhez, és ha nyert, havonta fizetett, miközben várt, hogy egyszer megvehesse a lakást.

A Balázs Béla utcában lakók egy októberi közmeghallgatáson fel is tették a kérdést Bácskai János fideszes polgármesternek: meddig várjanak még? A ház társasházzá alakítása ugyanis megtörtént, amit viszont az önkormányzat "elfelejtett" közölni a lakókkal, és nem kaptak vételi ajánlatot sem. A fórumon egy másik, Berzenczey utcai ház - ami idén alakult társasházzá - lakója már arra panaszkodott: neki az önkormányzatnál már azt mondták, hogy "jelenleg nem is kívánják értékesíteni ezeket a lakásokat".

Válaszában Bácskai kifejtette: "Jogi értelemben a feltételes mód - "megveheti" - azt a szándékot engedélyezi, hogy adott esetben a bérlő jelezheti ezt a szándékát, de semmilyen elkötelezettséget nem jelent a tulajdonos számára, hogy ezzel a jogával a bérlőt hagyni kell élni, arra vonatkozólag meg főleg nem, hogy mikor és milyen feltételek mellett". Arra a kérdésre, hogy velük szemben a Berzenczey utcai ház más, szociális alapú lakásbérlői miért kaptak vételi ajánlatot az ingatlanjukra, a polgármester annyit válaszolt, hogy az más. Az egyik panaszos ki is fejtette: "szerintem azért vagyunk hátrányosan megkülönböztetve, mert úgy gondolja az önkormányzat, fizessenek csak, mert van még pár év, ahonnan jó bevételre számíthatnak".

Bácskai erre visszautasította, hogy megtévesztették volna a lakókat, viszont talányos ígéretet tett arra, hogy "ezek a lakások egyszer majd megvásárolhatók lesznek, amikor olyan viszonyok lesznek, hogy a tulajdonos ezt büntetlenülmeg tudja tenni." Hozzátette: "Amit Önök most számon kérnek, az nem létező kategória jelen pillanatban a szemléletünk szerint".

Azt is mondta a polgármester, hogy ő nem támogatja a lakások "azonnali" és ilyen módon történő megvételét. Mire a felháborodott válasz: "Azonnali? Három éve benne lakunk polgármester úr, határozatlan idejű szerződésünk van két éve, társasházzá alakult a ház májusban..." 

Bácskai elismerte, hogy ő írta alá a szerződést, de azt tanácsolta, ha a lakókúgy érzik, "előnytelen ez a szerződés, amit az önkormányzattal kötöttek, akkor fel kell bontani". Eközben a Bácskai idején, tavaly júniusban kiírt piaci alapú bérleti pályázaton nyertes egyik lakónak nem éveket, csupán néhány hónapot kellett várnia arra, hogy megvehesse a lakását.

A Ráday utca 39-ben lévő lakást tavaly nyáron adták bérbe, és a tulajdoni lap szerint már idén márciusban bejegyezték a földhivatalnál az új magántulajdonost.

Szerző

Köztér - Pártatlanság

A közmédiában nagyon izgatottak. Szinte drukkolnak. Nem is csoda, hiszen - Gyurcsány Ferenc javaslatára - kilenc nap múlva találkozniuk kellene az ellenzéki pártoknak, hogy újra megtárgyalják, van-e lehetőség az összefogásra. Ez pedig arra ösztönzi őket, hogy rádióban és tévében hosszú anyagokat gyártsanak a témáról. Nem mulasztva el rossz színben feltüntetni mind a javaslattevőt, mind pedig az indítvány címzettjeit: a szocialistákat és Bajnaiékat.

Az összeállításokból egyértelműen kiderül, hogy az érintettek mennyire modortalanok, hiszen vagy egyáltalán nem válaszolnak a kérdésekre, vagy nem arra felelnek, amire kell. De nem is ez a fő baj velük, hanem az, hogy továbbra is népnyúzásra készülnek, már ha - valamilyen hiba következtében - megnyernék a választásokat. Mit lehet azonban várni a bukott baloldaltól - amint arra a Fidesz minden alkalommal, és az összeállítás nyomán ismertetett közleményében is rámutat. Természetesen a kiegyensúlyozott tájékoztatás örvén, amire a közmédiában olyannyira ügyelnek. Gyurcsány javaslatáról a következő napokban - december 10-ig - még sok bőrt le lehet húzni, de mellette is rengeteg ötletük van még a baloldal lejáratására. A pártatlanság jegyében persze.

Szerző
Témák
köztér

Bächer Iván halálára

Publikálás dátuma
2013.12.03. 06:13
Bächer Iván

"A siratás nem mindig a ravatalozóban, a temetőben megy végbe. A siratás néha csak annyi, hogy emlékezünk valakire, akit végtelenül becsültünk, szerettünk, tiszteltünk - és megírjuk azt a keveset, amit közös emléknek lehet nevezni. Akkor, amikor elérkezettnek látjuk az időt." Így siratta Sétatárs című könyvében felejthetetlen barátját, Kardos G. Györgyöt Bächer Iván, akit most rajongói siratnak. Az ínyencek, akik szombatonként Bächerrel kezdték a Népszabadság mellékletét, ahol ilyen receptnek álcázott filozófiai kisesszéket olvashattak, mint: "a kecskepörkölthöz kecske kell. Elég lenne hozzá kecskehús is, két-három kiló, de hol kapni kecskehúst? Sehol. A kecskepörkölthöz kecske kell tehát. Lehetőleg kettő-három. Azért kell ennyi, mert egyrészt a kecske társas lény, rosszul érzi magát magában, depresszióba süllyed szegény, és akkor már nem lesz igazi a húsa sem...."

Siratják a Budapest-Verőce-Budapest vonalon utazók, akik éveken keresztül - 42 percbe sűrítve - elmesélték életük fordulatait: "…a vonaton nagyon sokféle dolgot lehet csinálni. Lehet például nézegetni kifele. Minden érdekes, miért pont az ne lenne az. Kinézni. Nézni a dolgok végét. Mert a vasútnál a dolgoknak a vége van leginkább. Út vége, kert vége, város, falu vége. A vasútnál véget érnek a dolgok. Ami meg nem ér véget, az sem folytatódik. Az ott van. A vasút mentén minden oda van pakolva, stószolva, rakva, ömlesztve, hányva." És mindezt elolvashattuk ugyancsak szombatonként és a Zónázó című kötetbe sűrítve. A verőceiek tőle ismerhették saját családfájukat azokból a kedélyesnek mondott időkből, amikor a még Nógrádhoz tartozó Duna-menti falu utcaköveit nyaranta Karinthy vagy Kodolányi koptatta. A 20. századi prózaírók emlékére főzte Bächer Iván a Faluház udvarán kőlevesét egy nyári vasárnapon. Gundel művészeti díjat is kapott, és mint vérbeli urbánus alkat, Budapestért díjat.

A baloldali író, újságíró - Thury Zoltán dédunokája - összetéveszthetetlen publicista és - virtuóz muzsikus apja génjeit örökölve - zongorista számára ezen a nyáron még vért gyűjtöttek. De ez is csak hónapokkal hosszabbította meg a hétfőn életének 57. évében elhunyt Bächer Iván életét. A kórházban még az utolsó napokban is folyamatosan dolgozott. Holnap mutatják be Utóíz című könyvét Újlipótvárosban, "Lipóciában, amely falu és csak látszólag Budapest része."

Szerző