Hetvenéves koruk után is hivatalban maradhatnak az alkotmánybírók

Nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma - döntött a parlament hétfőn a kormány javaslatára.

Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomag részeként elfogadott változtatás az Alkotmánybíróság már hivatalban lévő tagjaira is vonatkozik. Az új szabályozás mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható az Ab tagjává.

Az eddig érvényes szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltötték a 70 éves kort, megszűnik mandátumuk.

A kormány által javasolt módosítást az ellenzék arra hivatkozva bírálta, hogy így öt, 2010 után megválasztott bíró tovább maradhat hivatalban: Pokol Béla három, Szívós Mária négy, Balsai István hat, Salamon László és Dienes-Oehm Egon nyolc-nyolc évvel.

Az Országgyűlés ugyanakkor eltörölte azt a már a kormányváltás után hozott rendelkezést, hogy az alkotmánybírók mandátuma automatikusan meghosszabbodik, amíg utódjukat nem sikerül megválasztani. A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság terjesztette elő azzal az indoklással, hogy a 15 tagúra bővített testületet nem fenyegeti a határozatképtelenség veszélye, a változtatás pedig az Ab-tagokat jelölő parlamenti bizottság gyors döntését szolgálja.

Szerző

Még nem látjuk a fényt az alagút végén

Publikálás dátuma
2013.12.02. 19:55
Fotó: Henry Guttmann, Getty Images.
Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a magyarok megtakarítási kedve és fogyasztási képességükkel kapcsolatos optimizmusa, jelentős részük azonban továbbra is tartózkodna a hitelfelvételtől és úgy látja, hogy még mindig messze a gazdasági kilábalás - derül ki a Deloitte-Scale BankIndexéből.

Az országos, reprezentatív kutatás a 18 éven felüli hazai lakosság pénzügyi attitűdjeit vizsgálta, különös tekintettel a fogyasztással, a hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatos véleményükre.

Fülöp András, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere szerint összességében mindhárom szegmensben a másfél éves átlag feletti lakossági optimizmust érzékeltek 2013-ban, ennek ellenére továbbra sem tapasztalható áttörés a lakossági piacon.

A megkérdezettek a megelőző időszakhoz képest kisebb arányban (67 százalék) látták úgy, hogy egyáltalán nem tudnak többet költeni a mindennapokban, ez az arány azonban még mindig nagyon magas. Azon válaszadók száma, akik úgy ítélték meg, továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban, csaknem 5 százalékkal csökkent. A megtakarítási képesség erősödése és a javuló fogyasztási várakozások között szoros összefüggés tapasztalható, a két index mozgása egymást követve alakult 2013-ban.

Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere a közleményben felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben új kihívások elé néz a lakosság és az egész pénzügyi rendszer is. A folyamat nagy nyertesei a befektetési alapok, amelyeknek a pénzügyi vagyona csak 2013-ban több mint 700 milliárd forinttal emelkedett. A pénzügyi rendszer számára fontos kérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni szereplői ezekhez az adottságokhoz.

A hitelfelvétellel kapcsolatban változatlanul elutasítóak az emberek, hozzáállásuk csak kis mértékben javult az utóbbi egy évben. A válaszadók közel 78 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy hitelt venne fel a közeljövőben. A lakosság ambivalensen viszonyul a bankpiaci szereplőkhöz, mert bár 70 százalékuk szerint a bankok nem működnek tisztességesen, közel kétharmadunk ennek ellenére fontosnak tartja a tevékenységüket. Nagyon hasonló trend figyelhető meg a biztosítótársaságoknál is.

A megfelelő hiteltermék kiválasztásakor továbbra is az ár és a kamatok alakulása a legfontosabb az emberek számára, a szolgáltatás széleskörűsége és minősége csak ezután következik.
Nincs ugyanakkor jelentős elmozdulás abban, hogy a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók pozitívabbnak, az alacsonyabb keresetűek pedig negatívabbnak látják hitelfelvételi lehetőségeiket. Az alapvetően stabil helyzet egyben azt is jelenti, hogy nem figyelhető meg a társadalmi, vagyoni szegregáció bővülése az elmúlt évben, ami alapvetően jó hír - állapítja meg Szép Péter.

Szerző

Csökkentek a fontosabb nyugat-európai tőzsdemutatók

Az előzetes adatok szerint a londoni értéktőzsde fő mutatója, a FTSE-100 tőzsdeindex 0,80 százalékkal, a párizsi CAC-40 tőzsdeindex 0,14 százalékkal csökkent hétfőn. 

A frankfurti DAX-30 index alig változott, 0,02 százalékos emelkedést mutatott zárás előtt pár perccel.

Szerző