Beírók;pályázat;Gőgös Zoltán;Budai Gyula;Vidékfejlesztési Minisztérium;kutatás-fejlesztés;Dr.Sárvári és Csendes Agrárgazdálkodó és Fejlesztő Kft.;gumókészlet;vetőburgonya;

2013-12-04 06:20:00

Aranyat érő krumpli

Több mint egymilliárd forintos kutatás-fejlesztési pályázati pénzt nyert a Dr.Sárvári és Csendes Agrárgazdálkodó és Fejlesztő Kft. A 2011. decemberében alapított cégtől jelentős gumókészletet vásárolt vetőburgonyaként az állam, de azt jóval a vetési idő után osztottak  szét a rászorulók között. 

Jelentős összeget nyert a kormányzat tavaszi vetőburgonya akciójának főszereplője, a Dr.Sárvári és Csendes Agrárgazdálkodó és Fejlesztő Kft. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) innovációs pályázatán.

A Magyar Közlöny idei 177. számában közzétett adatok szerint az Agr_Piac 2013 elnevezésű, "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása az agráriumra" címmel kiírt összesen 4 milliárd forint keretösszegű pályázaton több mint 1 milliárd forintot hagyott jóvá a szaktárca a kft.-nek október végén burgonyarezisztencia kutatásra, a globális éghajlatváltozás hatásának mérséklésére.

A 2011. decemberében 1 millió forintos törzstőkével alapított társaság - a Partnercontorloll internetes portál adatai szerint tavaly 3 millió forintos árbevételt ért el, amit idén jócskán megsokszorozott a kft., hiszen az általa termeltetett burgonyát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) több mint 1 milliárd forintért vásárolta fel idén egy május 17-i kormányrendelet alapján - említette a Népszavának Gőgös Zoltán.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke akkor éles szóváltásba is keveredett a VM államtitkárával, Budai Gyulával, mert kifogásolta, hogy az idei krumpli ültetési programot jóval a vetési idő után hirdették meg.

Szerinte a kormánynál vagy nem tudták, mikor kell elültetni a burgonyát - március közepén - vagy ez a program a Dr. Sárvári és Csendes Agrárgazdálkodó és Fejlesztő Kft. érdekében jött létre, amelynek egyik tulajdonosa a szakminisztérium főtanácsadóinak egyike volt, és amelynek megmaradt vetőburgonyáját osztotta szét a kormány a programban.

Az agrárpolitikus kiemelte: az önkormányzatok több esetben úgy reklámozzák a vetőburgonyát, hogy azt nem kell permetezni, mire Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: "ennél nagyobb marhaságot még nem látott".

Budai Gyula államtitkár szerint viszont 850 önkormányzat és 160 ezer család jelentkezett, vagyis nagy siker volt a program.Ezért úgy vélte, hogy vissza lehet szoktatni az embereket a földművelésre, állattartásra.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy március 15. környékén - amikor a krumplit szokták elvetni - nagy hó volt Magyarországon, ezért szállították ki csak áprilisban a vetőburgonyát ezen a programon belül.

Az adomány feltétele csak az volt, hogy az érintettek adjanak vissza egy zsák burgonyát a termésből, hogy más is kaphasson majd vetőburgonyát. (Mindenestre érdekes adalék az is, hogy egy idén márciusban az azeri fővárosban, Bakuban, a Budai Gyula vezette magyar gazdasági küldöttség egyik tagja a Dr.Sárvári és Csendes Kft. képviselője volt. )

A szocialista szakpolitikus lapunknak elmondta, ebben a burgonya ügyben egy magáncég jutott indokolatlanul nagy költségvetési pénzhez, ezért augusztus elején feljelentést tett a TIG ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt. "Szerintem a VM intézménye a többszörösét fizette a piaci árnak" - tette hozzá Gőgös.

Ez azonban még nem minden. A bizottsági alelnök elkérte a pályázatra jelentkezett önkormányzatok listáját. A minisztérium el is küldte, rajta a dátummal, mikor kapták meg a vetőburgonyát a helyhatóságok.

"Roppant érdekesnek találtam, hogy akadtak olyan települések a névjegyzékben, amelyek egy hónappal a kormányhatározat előtt már megkapták a burgonyát, így feltételezhető, hogy esetleg utólag "papíroztak le" valamit egy magáncég érdekében" - fejtette ki Gőgös Zoltán.

A szakpolitikus azt is kijelentette, az is furcsa, hogy miközben a kft. jelentős pályázati pénzhez jut, az elismert keszthelyi kutatóintézet három éve egy fillért nem kapott kutatás-fejlesztésre.

A magáncég viszont egy rendkívüli kormányhatározattal soron kívül kap ez a vállalkozás egy különleges burgonyafajta nemesítésére 1,4 milliárd forintot. Gőgös megjegyezte, hogy Csendes Csaba, Sárvári István tulajdonostársa a VM-ben volt főtanácsadó a közigazgatási államtitkár mellett, a burgonya program idején.

Az államtitkár Csendest vitte magával az NFM-be is, s a véletlenek furcsa összjátéka folytán most ennél a minisztériumnál nyert a kft. majd' másfél milliárd forintos kutatási forrást.

"Az ügyészség a burgonya ügyben nyomozás-kiegészítést rendelt el, s november végén tanúként engem is kihallgattak. Kíváncsian várom mi lesz a vizsgálat eredménye, mert az lesz igazán érdekes, kitől kapott utasítást a TIG a vetőburgonya felvásárlására egy milliárdért" - közölte Gőgös.

Támogatás helyett csak ígértet kaptak a gazdák

Hiába várták a gazdák, hogy megkapják az őket jogosan megillető területalapú támogatás előlegét. Sokukat ért csalódás. Több ezren egyáltalán nem, több tízezren pedig a nekik jogosan járó előleg csak egy részét kapták meg, ráadásul zömük azt is az utolsó pillanatban - írta közleményében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

Az előlegfizetésre a vidékfejlesztési miniszter tett ígéretet, a termelőknek a jogszabályok alapján legkésőbb november 30-ig hozzá kellett volna jutniuk ezekhez a forrásokhoz.

Sokan már előre betervezték ezeket az összegeket munkabér, adó, bérleti díj, az év végi talajmunkák és inputanyag vásárlások finanszírozására. Ezek a gazdálkodók - különösen, akiket természeti események, pl. aszály, jégeső is sújtottak -, most rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, hitelfelvételre szorulnak, fizetési késedelembe esnek, beruházásokról kell lemondaniuk.

A MOSZ elfogadhatatlannak tarja, hogy az államigazgatás egyes szereplői aktív közreműködésével elkövetetett csalások, visszaélések miatt a teljes agrártársadalomra a gyanú árnyéka vetüljön, és a minisztérium minden egyes termelőről azt feltételezze, hogy jogtalanul próbál támogatást igényelni, és ezért a normál ellenőrzéseken túl, időigényes, a támogatások kifizetését hátráltató, újabb és újabb ellenőrzéseknek vessék alá őket, ami miatt nem jutnak hozzá a nekik jogosan járó támogatási előleghez.

Elfogadhatatlan az a gyakorlat is, hogy a termelők akkor sem jutnak hozzá a pénzükhöz, ha az igénylésre jogosult területük elenyésző része még nem ellenőrzött, vagy ha az állami földhivatalok nem szolgáltattak időben adatokat a szintén állami kifizető ügynökségnek a termelők földhasználatáról.

Egy miniszter részéről a legnagyobb felelőtlenség olyan ígéretet tenni, amit nem képes betartani. Szavával gazdálkodók ezreit tévesztette meg, számos termelőt sodort rendkívül nehéz helyzetbe.