Orbán-kormány;Medgyessy Péter;Szijjártó Péter;gazdaságpolitika;keleti nyitás;Központi Statisztikai Hivatal;Szunomár Ágnes;

2013-12-04 06:18:00

Meg kell küzdeni "Keleti nyitás"-ért

Továbbra is csak csekély jelei mutatkoznak a "Keleti nyitás" gazdaságpoltikája sikerének, de ezen nincs is mit csodálkozni, mert a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a látványos eredményekre gyakran több esztendőt is kell várni. Ugyanakkor főképpen az ázsiai országok újrafelfedezése "felfedezése" korántsem a második Orbán-kormány találmánya, már a Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt megkezdődtek az intenzív tárgyalások, elsősorban a Kínai Népköztársasággal. A gazdasági világválság után azonban szinte mindent teljesen újonnan kell felépíteni. Úgy tűnik, hogy ez Szíjjártó Péteren, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkár utazásainak számán ez aligha fog múlni, hiszen az elmúlt tíz napban járt Kínában, Brazíliában, Argentínában és Uruguayban, majd részt vett a Közép-Kelet-Európa - Kína csúcstalálkozón Bukarestben, és még ebben a hónapban újabb adatokat is tervez.

Ha a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzé tett, a részletes szeptemberi külkereskedelmi adatait vesszük szemügyre, akkor nincs sok okunk az örömre, legalábbis ami a "Keleti nyitás" eredményességét illeti.

(Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - kellő józansággal - ehhez hozzá szokta tenni a "Nyugati tartás" megfogalmazást is, azonban Orbán Viktor kormányfő és Szíjjártó Péter kerüli az Európára, illetve Észak-Amerikára való utalást.)

A szeptemberi részletes külgazdasági adatokból kiderül, hogy Ázsia szerepe tovább csökkent áruforgalmunkban. A mérleg ugyan némileg javult, de még korántsem mondható pozitívnak. Ennek okáról kérdeztük Szunomár Ágnest.

Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos titkára, aki elsősorban Kínával foglalkozik emlékeztetett arra, hogy tulajdonképpen Medgyessy Péter kormányának időszakától számíthatjuk a Kelet utáni gazdasági irányultság felújítását, de ebben a folyamatban a gazdasági világválság törést okozott.

A jelenlegi helyzetet annak ellenére nem látja reménytelennek, hogy az áruforgalomra vonatkozó adatokban a növekedésre utaló jeleket még nem lehet felfedezni. A szakember véleménye szerint mindenek előtt a bizalmat kell megszerezni, ehhez egy-két államtitkári látogatás nem látszik elégségesnek.

Az ázsiaiak arra is sokat adnak, hogy az eszmecserék minél magasabb szinten folyjanak mondta Szunomár Ágnes. Feltehetően a kínaiak nem vették jó néven, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban lemondta pekingi látogatását és a nagy propagandával beharangozott Magyar Kereskedőház megnyitását Pekingben. (Hónapokkal később azután megnyiít a kereskedőház.)

A hazai kis- és közepes vállalkozások bár érdeklődnek az ázsiai - főként a kínai - piacok iránt, ám számukra költséges az üzletkötéshez szükséges többszöri kiutazás - mondta Szunomár Ágnes.

A két ország közötti kereskedelmi forgalom érdemi növelése nem könnyű, mert a nálunk nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező Lengyelország kiszorít bennünket. Világossá vált - mondta a kutató, hogy a kínai befektetések Magyarországra vonzása eredményesnek látszik.

Régiónkban Magyarországon történt a legnagyobb mértékű invesztíció, elsősorban a BorsodChem kínai tulajdonba kerülése óta. Ugyanakkor Szunomár Ágnes arra az érdekes helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy amíg Magyarország ezt a befektetést 2,5 milliárd dolláron tartja számon, addig a kínaiak csak 500 millió dolláron.

Ennek az az oka, hogy a Wanhua-csoport egy németalföldi leányvállalata szerepelt annak idején vevőként, de ez természetesen így is kínai befektetés - mondta a kutató. Amíg Kínába jelentős mértékben megnőtt az exportunk, addig az onnan hozzánk irányuló áruforgalom még ennél is nagyobb mértékben.

A második legfontosabb partnerünk, az Arab Emírségek esetében még jobban torzult a külkereskedelmi mérlegünk: hiába nőtt a magyar export, az import viszont még ennél is háromszor gyorsabban. Nemrégiben Orbán Viktor Indiában járt. Bár a világ legnépesebb országával szemben kivitelünk csak kis mértékben csökkent, ugyanakkor kivitelünk az egyharmadára zsugorodott.

Ennek azonban aligha a nagy távolságok az okai. Érdemes csak a szomszédos Romániával való kapcsolatunkat szemügyre venni. Szinte észrevétlenül az Európán belüli legnagyobb keleti exportpiacunk, Románia lett. (Évtizedekig nagyon alacsony volt a kölcsönös áruforgalom, azután - különösen a románok uniós tagságát követően - dinamikussá vált a külkereskedelmünk.

Egyenlőre még nem sok jele van annak, hogy a két ország kis- és közepes vállalkozásai kihasználnák a viszonylag csekély távolságokat. Napjainkban kölcsönös óvatosság jelei tisztán látszanak, kivitelünk az elmúlt egy év alatt mérséklődött, a külkereskedelmi egyenlegünk azonban még is javult, az importunk ugyanis még ennél is nagyobb mértékben esett vissza.

De ennél is kellemetlenebb, hogy Orbán Viktor által kedvelt Putyin-Oroszország esetében az energiahordozók importja miatt amúgy is jelentős hátrányunk. A helyezet - természetesen egészen más volumenben - hasonlatos a román viszonylathoz, növekvő export és a még ennél is nagyobb mértékben bővülő import.

Kína a cél

"Csak az az ország fog talpon maradni és válhat a válság utáni világ nyertesévé, amely nyitott Kína irányába, és ahol kínai cégek jelen vannak" - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Biatorbágyon.

A kormányfő a Huawei kínai távközlési cég logisztikai központjának átadásán elmondta: a termelésre és munkára építő kínai gazdaságpolitika példaértékű minden olyan országnak, amely a válság után a saját kezébe akarja venni sorsát.

Orbán ismét kifejtette, hogy célja az Európán kívüli exportunkat a jelenlegi 11 százalékról 33 százalékra emelni. A miniszterelnök azt is mondta, hogy ma már bátran kijelenthető: aki Magyarországon ruház be, az biztos alapra épít, ugyanis sikerült lerakni egy modern, versenyképes magyar ipar alapjait, "a meginduló gazdasági növekedés számai pedig azt mutatják, hogy a számításunk bevált".

A keleti nyitás a kis- és középvállalakozások (kkv) számára egy újabb kitörési lehetőséget jelenthet - fogalmazott tegnap egy konferencián Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.

Az államtitkár kiemelte a finanszírozás területén történt jelentős változásokat, ezek között említette az Eximbank feltőkésítését, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának elindítását vagy a Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztését.

Az államtitkár elmondta: a kormány felsimerte, hogy az itthon sikeres kkv-k először a környező országokban jelennek meg termékeikkel, ezért hozták létre a 12 irodából álló Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely üzleti partnerek keresésében, jogi tanácsadásban segít a cégeknek.

Repülési vágyak

Bár a korábbi kormányzati bejelentések szerint Indiába és Kazahsztánba is indulhat repülő Budapestről, egyelőre minderre még várni kell. Jelenleg a kihasználatlan, korlátozott légi közlekedési jog igénybevételére benyújtott kérelem alapján indult eljárás jelenleg nincs folyamatban - közölte a Légügyi Hivatal. A WizzAir is elkerüli Egyiptomot, bár korábban voltak ilyen terveik.

Az Unió megkerülhetetlen

Amíg a "Keleti nyitás"-t emeli zászlajára az Orbán-kormány, hogy ezzel is elfedje azt a tényleges helyzetet, hogy Magyarország messze legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió: az export 77 százaléka a közösség országaiba megy, míg az onnan érkező import aránya megközelíti a 71 százalékot.

Vagyis áruink elsöprő többségét Európában adjuk el, és onnan is vesszük. Szeptemberben 830 millió euróval több árut vittünk külföldre, mint amennyit kintről vásároltunk. Kereskedelmünk egyenlege pozitív, az év eddigi részében elérte az 5,4 milliárd eurót, azaz 1611 milliárd forintot.

Ez 64 milliárd forinttal több mint tavaly. Exportunk növekedése, az elsősorban annak köszönhető, hogy felpörgött a kecskeméti Mercedes és a győri Audi gyár termelése: míg a tavalyi első kilenc hónapban 2949 milliárd forint értékben vittünk ki gépeket és szállítóberendezéseket, idén már 3203 milliárd forint bevétele volt országnak.

Ehhez képest elenyésző az Ázsiába irányuló exportunk, a keleti nyitás jelei egyelőre halványak: a régióba az európai szintnek kevesebb mint tizedét, 390 milliárd forintnyi árut tudtunk kivinni.

Egy kis nyelvlecke

David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnökének mandarin nyelven posztolt Kína legnépszerűbb mikroblogján, a Weibo-n, aminek több mint 300 millió regisztrált felhasználója van, és ezzel a Twitter egyik legnagyobb vetélytársa. Az első posztban Cameron mandarin és angol nyelven arról írt, hogy nagyon örül, hogy regisztrált a weibo-n.

Ez a költségkímélő módszer Orbán Viktornak nem jutott eszébe kínai látogatását megelőzően, pedig napjainkban egy számunkra idegen kultúrában csak úgy lehet érvényesülni, ha saját nyelvükön közelítik meg a felhasználókat ráadásul egy népszerű közösségi oldalon.