Bejött Orbán terve: 2025-ig él a rendszere

"A kétharmados törvények gyakorlati, és nem ideológiai kérdéseket rendeznek. Egy ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következő kormány kezét. És nem csak a következőét, hanem a következő tízét. Bizonyos dolgokban stabilitásra van szükség, amelyet meg lehet változtatni, de csak konszenzussal" - nyilatkozta az osztrák Kronen Zeitungnak Orbán Viktor még 2011 júniusában, miután a Fidesz-KDNP teljesen egyedül megalkotta, sőt, el is fogadta az alaptörvényt.

A kormányfő arról nem beszélt, hogy az általa említett konszenzust a kormánytöbbség egyetlen sarkalatos jogszabály esetében sem kereste, ráadásul nem csak szimbolikus, sőt, a mindenkori kormány társadalompolitikáját alapjaiban meghatározó témaköröket is az alaptörvénybe vagy sarkalatos jogszabályokba betonozta a kormány.

Miután a mai parlamenti többsége birtokában a kétharmados szavazatot igénylő törvények nem gátolják, a kormány felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet az úgynevezett független intézmények adták: az Alkotmánybíróság (Ab), az igazságszolgáltatás, az ombudsmani rendszer, illetve a negyedik hatalmi ágként emlegetett média. Csakhogy 2010 után a Fidesz ezeket szisztematikusan feltöltötte saját embereivel, akik nem ritkán a kormánypárt frakciójának üléséről érkeztek új, "független" posztjukra. Márpedig ezek a vezetők akár 2025-ig meghatározhatják az ország működését, hiszen lényegében valamennyi, az államigazgatást és a gazdasági életet meghatározó befolyásos pozícióban a Fideszhez, vagy magához Orbánhoz kötődő személyek tevékenykednek. Vélhetően a kormányfő az egyetlen, aki még az általa személyesen kiválasztott Schmitt Pál volt államfő csúfos bukásából is tőkét tudott kovácsolni, hiszen 2012 májusában újabb köztársasági elnököt választhatott a Fidesz-KDNP. Így, noha jelenleg Áder János 2017-es távozása "a legközelebbi" időpont, még ő is csaknem egy teljes kormánycikluson át "őrködhet" az államszervezet demokratikus működése fölött. Sőt, ha jövőre - az általuk létrehozott választási szisztémában - ismét hatalomra kerülnek a mai kormánypártok, akkor 2017-ben újra ők választhatnak - parlamenti felhatalmazástól függően - köztársasági elnököt, aki majd 2022-ig regnálhat.

Sokáig maradhatnak

- Áder János - Bibó-szakkollégista, az Országgyűlés volt elnöke, volt fideszes EP-képviselő, államfő 2017-ig
- Matolcsy György - Fideszes képviselő, nemzetgazdasági miniszter volt, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2019-ig
- Handó Tünde - Bibó-szakkollégista, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2021-ig
- Darák Péter - Orbán egykori zalaegerszegi katonatársából lett a Kúria elnöke 2021-ig
- Polt Péter - Egykori fideszes képviselőjelölt, 2010-ben másodszorra is legfőbb ügyész lett, 2019-ig tölti be a tisztséget
- Domokos László - Fideszes parlamenti képviselőből lett az Állami Számvevőszék elnöke 2022-ig
- Stumpf István - Bibó-szakkollégiumi tanár, az első Orbán-kormány kancellária minisztere, a Századvég alapítója, alkotmánybíró 2022-ig
- Balsai István - Fideszes képviselőből, a Ház alkotmányügyi bizottságának elnökéből lett alkotmánybíró, posztján 2023-ig maradhat
- Salamon László - KDNP-s képviselőből, a Ház alkotmányügyi bizottságának elnökéből lett alkotmánybíró, posztján 2025-ig maradhat
- Szalay Péter - Fideszes politikusok ügyvédjéből lett alkotmánybíró, posztján 2023-ig maradhat
- Dienes-Oehm Egon - Az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, volt nagykövet, 2023-ig alkotmánybíró
- Karas Mónika - Jobboldali médiumok és a Fidesz házijogászából lett a médiahatóság elnöke, tisztségét 2022-ig gyakorolhatja
- Dorkota Lajos - Fideszes képviselőből lett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke 2020-ig
- Székely László - Kormány-, illetve miniszteri biztosi pozíciókat töltött be az Orbán-kormányokban, ombudsman 2019-ig
- Pálffy Ilona - Helyettes államtitkár, majd pedig Orbán főtanácsadója volt, onnan került a Nemzeti Választási Iroda élére, ahol 2022-ig maradhat
- Patyi András - A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, s a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 2022-ig