Több halasztás után december 8-án tartják a helyhatósági választásokat, több mint 19 millió választásra jogosult venezuelai, illetve több mint 200 ezer - több mint tíz éve Venezuelában élő, s a választói névjegyzékbe felvett - külföldi járulhat az urnákhoz, hogy megválassza 335 település polgármesterét, összesen több mint 2700 helyi tisztségviselőjét. Az önkormányzati választások általában nem keltenek nagy izgalmat, rendszerint alacsony a részvétel, ezúttal azonban az ellenzéki erők szerint a szokásosnál nagyobb a tét. Ez az első voksolás az áprilisi elnökválasztás óta. Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója az ellenzék de facto vezetője kampánygyűlésein azzal buzdít szavazásra, hogy a voksolás "népszavazás" lesz, amelyen a polgárok ítéletet mondhatnak Maduro kormányzatáról. Capriles, a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal (MUD) elnökjelöltje áprilisban alulmaradt Maduróval szemben. Tavaly decemberben a kormányzóválasztást is elbukták, a 23 kormányzói poszt közül az ellenzék csupán hármat szerzett. Az önkormányzati voksoláson sem számíthatnak elsöprő többségre. Jelenleg 56 város vezetése van ellenzéki kézben. Az ellenzék inkább a nagyvárosokban erős, így azt tűzték ki célul, hogy országosan több szavazatot érjenek el, mint a "bolívari szocializmus" sajátos rendszerét építő Egyesült Szocialista Párt (PSUV).
Az ellenzék legközelebb a 2015-ös parlamenti választásokon bizonyíthat. Azt is fontolgatják, hogy 2016-ban népszavazást kezdeményeznek Nicolás Maduro visszahívásáról. Erre akkor lenne lehetőség, ha legalább annyi aláírás gyűlne össze, mint a legutóbbi parlamenti voksoláson a győztes párt által kapott voksok 20 százaléka. Capriles november elején még Ferenc pápánál is járt magánkihallgatáson, s kérte az egyházfőt, hogy közvetítsen az elmérgesedett venezuelai belpolitikában. Egy Maduro-párti lap meg is támadta, hogy állami pénzt pazarolt a római utazásra, miközben nem tudnak bért fizetni a munkásoknak.
Maduro elnök éppen országos tévébeszédet mondott hétfőn este, amikor a 24 tartomány közül 15-ben elment az áram, s Twitter-üzenetében rögtön az ellenzéket hibáztatta. Caracasban, a fővárosban még a metró is leállt, a bevásárlóközpontokat ki kellett üríteni. Az emberek fazekakat kongattak a sötétben tiltakozásképpen. A dél-amerikai országban az elmúlt három évben egyre gyakoribbá váltak az áramkimaradások, a nagy olajfinomítók ezért saját generátoraikkal biztosítják, hogy folyamatos legyen a termelés. A legnagyobb áramellátó céget Chávez 2007-ben államosította, ahogy 2008-2009-ben az acélgyártást, az építőipart, az olajipart, a bányászatot, még az üveggyártást is állami kézbe vették. Számos nemzetközi cég venezuelai leányvállalatát is kisajátította az állam.
Venezuela hiába olajnagyhatalom, szaporodnak a gazdasági bajok. Bár az idei év első félévben növekedett a gazdaság, s alacsony a munkanélküliség, gyakran hiány van alapvető élelmiszerekből. Hatalmas sorok állnak az üzletek előtt, jegyre jár a rizs, a cukor, a kukoricaliszt, a tejpor, a csirke és sok más élelmiszer. Erős a gyanú, hogy az olcsó termékeket felvásárolják, és átcsempészik a határon a szomszédos Kolumbiába - számolt be róla nemrégiben a BBC tudósítója. Az infláció a 2013 január és október közötti időszakban meghaladta a 45,8 százalékot, éves szinten 54 százalékot érhet el. A dollárt a hivatalos árfolyam kilenc-tízszereséért váltják a feketepiacon. A mérleg még mindig pozitív, tavaly az olajexportból 94 milliárdos bevételt könyvelhetett el Venezuela, miközben az importra 59,3 milliárd dollárt fordítottak. A venezuelai jegybank 22 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik. A dél-amerikai országból ugyanakkor 2011-ben 33 milliárd dollárt menekítettek ki az Ecoanalitica elemző cég adatai szerint. A kormány az Egyesült Államokat és a "parazita burzsoáziát" vádolja azzal, hogy összeesküdtek a baloldali rendszer ellen, ezt az érvelést a populista húrokat pengető Chávez is gyakorta alkalmazta.
A néhai elnöknek tulajdonképpen szerencsére volt, hiszen akkor kezdte kiépíteni a bolívari szocializmus rendszerét, amikor szárnyaltak a kőolajárak, s bőségesen tudta finanszírozni jóléti intézkedéseit. Most más idők járnak, s ráadásul volt buszvezető utódának, mint a szakértők megjegyzik, se a karizmája, se a politikai tehetsége nem ér fel Chávez képességeivel. Bár ötpontos kormányprogramjába bevette, aligha lesz képes hasonló regionális szerepet betölteni, mint Chávez.
Maduro ugyanazokkal az eszközökkel él, mint elhunyt mentora, ám még kétséges, hogy milyen sikerrel. A törvényhozás nemrégiben egy évi időtartamra teljhatalommal ruházta fel az új államfőt (Chávez tizenhárom évi kormányzása idején négyszer kért hasonló felhatalmazást). Ez azt jelenti, hogy Maduro egy évig rendeleti úton kormányozhat, szabad kezet kap. A caracasi vezetés gyakorlatilag minden termékre hatósági árat szab meg. Az államfő kedden éppen azt jelentette be, hogy a kormány saját kezébe veszi az autógyártást és kereskedelmet, rendeleti úton állapítják majd meg az újonnan gyártott gépkocsik "igazságos" árát, így akarják felélénkíteni a piacot. Míg 2007-ben 491 ezer autót adtak el Venezuelában, idén év végéig a becslések szerint legfeljebb százezret fognak. Az autóipar válságához hozzájárul, hogy hiányoznak a külföldi alkatrészek, s a kormány konfliktusban áll az autóipari munkásokkal. November elején a kormány a fegyveres erőket vetette be egy elektronikai cégeket árusító, arab tulajdonú lánc boltjainak elfoglalására, az üzletek árukészletét a "gazdasági háború" keretében elkobozták, s szintén "igazságos áron" árusították ki. Nem elszigetelt esetről volt szó, több más bolthálózat esetében hasonlóan jártak el. Maduro kormánya az internetet is meg akarja regulázni, vizsgálatot indítottak több netszolgáltató cég ellen.
Henrique Capriles szerint Venezuela történetének egyik legnehezebb időszakát éli, s mint gyűlésein rámutat, a választók azzal tehetik a legtöbbet a változásért, ha minél nagyobb számban elmennek szavazni. Felhívott arra is, hogy az ellenzéki MUD képviselői maradjanak a szavazókörzetekben, hogy elkerüjenek mindenféle "rendellenességet".
A korrupciós lista utolsó helyezettje
A Transparency International felmérése szerint Venezuela Latin-Amerika legkorruptabb állama - jelentette az El Universal venezuelai lap. A latin-amerikai antikorrupciós listát Uruguay és Chile vezeti, korrupciós érzékelési indexük (CPI) 73, illetve 70. A lista sereghajtói Guatemala 29, Nicaragua 28, Honduras 26, Paraguay 24 CPI-ponttal. Venezuela mindössze 20 ponttal a latin-amerikai lista utolsó helyezettje. A CPI-index az állami szektor átláthatóságát méri különféle szempontok szerint.