Ausztria;kormányalakítás;nagykoalíció;

Michael Spindelegger alkancellár és Werner Faymann kancellár tovább egyezkednek a koalícióról FORRÁS: SPÖ HONLAPJA

Se veled, se nélküled

Nehézségekről számolt be az osztrák koalíciós megbeszélésekkel kapcsolatban Michael Spindelegger alkancellár, külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, akit tegnap Heinz Fischer államfő fogadott. Ugyanakkor nem beszélt a szociáldemokratákkal folytatott nagykoalíciós tárgyalások esetleges felmondásáról.

Bár Ausztriában szeptember utolsó hetében, egy héttel a német parlamenti választást követően voksoltak a törvényhozás új összetételére, s Berlinben már le is zárultak a nagykoalíciós tárgyalások, Bécsben még messze nem lehet áttörésről beszélni a szociáldemokrata SPÖ és a konzervatív ÖVP között.

Michael Spindelegger, az ÖVP elnöke túlságosan szerénynek nevezte az eddigi eredményeket. "Drámai, hogy a jelentősebb kérdésekben még mindig nem tudtunk megállapodni" - jelentette ki. Utalt arra, hogy továbbra sem jutottak dűlőre a közszféra, a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint a költségvetés lefaragása ügyében. "Csak olyan koalícióba vagyok hajlandó belépni, amelynél pontosan tisztázott a büdzsé konszolidációja" - fejtette ki.

Hasonlóképpen nyilatkozott több néppárti tárcavezető is. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter lassúnak és nehézkesnek nevezte a nagykoalíciós megbeszéléseket. "Mindannyian tudjuk, hogy reformokra van szükség, e tekintetben azonban még sokat kell egyezkedni az SPÖ-vel" - fejtette ki az osztrák közszolgálati csatornának, az ORF-nek.

Spindelegger tegnap Heinz Fischer elnöknek fejtette ki aggályait a koalíciókötéssel kapcsolatban. Az államfő, aki tegnap nem nyilatkozott az ÖVP elnökével folytatott tárgyalásait követően, előzőleg elégedetlenségét fejezte ki a megbeszélések ütemével kapcsolatban. Múlt hétvégén azt közölte, karácsonyig le kellene zárni a tárgyalásokat. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy már ezen a héten áttörés történjék a megbeszéléseken, amire, úgy tűnik, nincs nagy esély. Spindelegger mindenesetre úgy nyilatkozott, nem gondolkodik alternatívákban, nem gondol arra, hogy más pártokkal alakuljon meg az új kormánykoalíció.
Az SPÖ szerint van esély a megbeszélések karácsonyig való lezárására. Gerald Klug védelmi miniszter az ORF-nek azt mondta, "jó úton járunk efelé". Még konkrétabban fogalmazott Gabriele Heinisch-Hosek szociáldemokrata esélyegyenlőségi miniszter, aki azt közölte, az SPÖ-nél abból indulnak ki, hogy karácsonyig sikerül rendezni a költségvetéssel kapcsolatos vitákat.

Michael Häupl (SPÖ) bécsi polgármester kezdi megelégelni az ÖVP "játékait". Mint mondta, Spindeleggernek végre fel kell hagynia azon kijelentéseivel, mely szerint ötven százalék a nagykoalíció megalakításának esélye. "Az egyik ötven százalékot ismerem, de mi a másik?" - tette fel a kérdést.

Egyes vélekedések szerint a két nagy párt közötti enyhébb ütésváltásokat nem kell komolyan venni, már csak azért sem, mert valójában nincs alternatívája a nagykoalíciónak. A vita arra vezethető vissza, hogy az ÖVP minél jobb színben akar feltűnni a tárgyalások során. A pártban riadalmat váltott ki a szeptemberi választási szereplés, a Néppárt népszerűsége ugyanis évről évre csökken, s ha folytatódik a trend, a következő voksolás során megelőzi az ÖVP-t a Heinz-Christian Strache-vezette jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).

Az SPÖ-ÖVP megállapodást nehezíti az is, hogy menet közben kiderült, a hiány nagyobb a korábban állítottnál. A cél azonban az, hogy 2016-ra lefaragják az adósságot. Abban mindenesetre már megállapodás született, hogy 2018-ig 24 milliárddal csökkentik a kiadásokat. Igaz, erről is csak szóban egyeztek meg, hivatalosnak még nem tekinthetjük az egyezséget.
A költségvetés helyzete nem nevezhető ideálisnak. Ezért az adóreform, valamint a családoknak juttatandó nagyobb támogatás lekerült mindkét párt napirendjéről. Az SPÖ szerint folytatni kell a 2010-ben és 2012-ben elfogadott költségcsökkentő intézkedések gyakorlatba való átültetését, az ÖVP azonban úgy véli, ez nem elegendő.

Az eddigi megbeszéléseken születtek azért konkrét eredmények is. Megállapodtak abban, hogy 2018-ig, a törvénykezési időszak végéig a jelenlegi 58,4 évről 60 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.

Fél Venezuelában áramszünet volt hét elején, alig pár nappal a vasárnapi helyhatósági választások előtt. A voksolást megelőzően nagy a harci idegesség, Nicolás Maduro, az új államfő, az idén márciusban elhunyt, bálványozott elnök, Hugo Chávez utóda azonnal szabotázst kiáltott, mondván, az ellenzék állhat az áramszünet mögött. Az ellenzéki erők ugyanakkor a kormányt hibáztatják, amiért elmaradnak a beruházások, az állami tulajdonba vett szolgáltató cégek egyre jobban leromlanak.