A kisebb parlament és a kevesebb képviselő kisebb mozgásteret és kevesebb jogot is érdemel-e - ez a kérdés a Fidesz és a KDNP 3-3 politikusa által benyújtott két szabálytervezetet olvasva. A kedden este egyszerre benyújtott, februárban szavazásra bocsátandó két, sarkalatosnak minősülő - vagyis csak kétharmados többséggel módosítható - javaslat az ellenzéki reakciók szerint jó példa arra, hogy a jelenlegi hatalom attól tart: a tavaszi választáson gyengébben szerepel és nem jut kétharmados többséghez a kisebb, 199 fős új törvényhozásban, ezért a majdan megalakuló új Országgyűlés működésének szabályait még most, a legapróbb részletekig előre szabályozná - méghozzá a saját érdekei szerint.
A szabálytervezetből 142 oldal "az egyes házszabályi rendelkezésekről" szóló határozati javaslat, további 47 oldal pedig a tavaly elfogadott országgyűlési törvényt módosítja. Pikáns, hogy előbbi javasolja a "túlterjeszkedő" módosító indítványok tilalmát - valójában azért hagy "kiskaput", ha azok úgymond "szabályszerűek" -, miközben erre éppen a párhuzamosan benyújtott rövidebb módosító a legjobb példa. Vagyis a kormánypártok csak látszólag szakítanának az elmúlt években általuk gyakran alkalmazott salátatörvény műfajával. A most benyújtott törvényjavaslat sem csak az országgyűlési törvényt módosítaná, hanem még vagy tucatnyi jogszabályt: például a pártok működéséről és a számvevőszékről szóló, valamint a rendőrségi, kulturális és szerzői jogi törvényt, továbbá a médiaszabályozást, a bírósági és az ügyészségi jogszabályt is.
A szabályozás-csomagnak az ellenzéki pártok által vitatott egyik pontja, miszerint az ülés kezdetén az elnök pulpitusra lépésekor mindenkinek fel kell állni, talán csak megmosolyogtató külsőség, ám több olyan javaslatot is találni a két dokumentumban, amelyek jelentős változásokat, komoly korlátozásokat érvényesíthetnek jó előre, a még meg sem alakult új parlament számára. Számos újdonság "Kövér-kompatibilisnek" tűnik, vagyis a fideszes Kövér László jelenlegi házelnök szája íze szerinti rendpártiságot erősíti. Már az is komoly vitát okozott, hogy Kövér László - vagy az aktuális ülésvezető elnök - személyes ízlésén, megítélésén múlik, hogy egy-egy képviselő viselkedése, felszólalásának tartalma méltó-e az Országgyűléshez, nem sérti-e az intézmény tekintélyét. A "méltatlan" viselkedést a Kövér indítványára korábban elfogadott országgyűlési törvény szankcionálta is, mivel lehetőséget adott arra, hogy ha "a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít", az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Utóbbi, esetenként akár százezres nagyságrendű büntetést eddig a házelnök csak ellenzékiekkel szemben alkalmazta. 2013 első fél évében több, mint 18 millió forint büntetést szabtak ki az ellenzéki képviselőkre; legutóbb például Kövér javaslatára a maximális 130 ezer forintra büntették a DK-s Vadai Ágnest és Szűcs Erikát, amiért a nőkkel szembeni erőszak ellen tiltakozva szemük környékén monoklihoz hasonló lila szemfestéssel jelentek meg az ülésteremben. A büntetés az új képviselőkkel szemben még "gördülékenyebb" lehet. A most benyújtott javaslat értelmében ugyanis a "méltatlanoknak" esélyük sem lesz "korrigálni" viselkedésüket, mivel a jövőben előzetes figyelmeztetés, rendreutasítás nélkül is elrendelhetők velük szemben a büntetőintézkedések: az ülésről kivezettetéstől a fizetéscsökkentésig minden. Kérdés, mit szól ehhez az Alkotmánybíróság (Ab), amely nemrég a hatályos szabályozásról azt állapította meg: a Ház "működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja". Igaz, különvéleményében Paczolay Péter Ab-elnök jelezte azt is: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.
Az pedig már nem vélemény-nyilvánítási kérdés, hanem a választóktól kapott felhatalmazás alapján ellátott képviselői munka "rendeltetésszerű" gyakorlását érintő korlátozás, hogy a kis pártok kiszorulhatnak az országgyűlés legfontosabb, állandó bizottságaiból. A javaslat szerint ugyanis az állandó bizottságokban a képviselői helyeket úgy kell elosztani, hogy tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a frakciók közötti létszámaránynak megfelel. Kikerülne tehát a szabályozásból az a fél mondat, hogy a fentiek mellett minden állandó bizottságban a frakciók legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.
- Figyelmeztetés nélkül is szankcionálható az ülésvezető elnök szerint "méltatlanul" viselkedő képviselő
- A házelnök gyakorlatilag bárkit, bármeddig kitilthat a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból
- Látszólag korlátoznák a saláta-javaslatok benyújtását, nem lehet "túlterjeszkedő" javaslatokat tenni, de kivételesen lehet
- Létrehoznák a törvényalkotási bizottságot, amely "szuperbizottságként" a többi felett állna
- A kis pártok képviselői kiszorulhatnak az állandó bizottságokból
A változtatások szükségességét és időzítését egyébként a fideszes Gulyás Gergely azzal magyarázta, minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a választás után azonnal megkezdhesse működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Országgyűlés, így a következő kabinet a hatékony törvényhozási munkára koncentrálhasson, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési jogköre legyen. Kifejtette továbbá, hogy egy új házszabály elfogadása nélkül a nemzetiségi képviselők és szószólók sem kezdhetnék meg parlamenti munkájukat. Utóbbi indoklás érthető is, hiszen ők új szereplői lesznek a törvényhozásnak, csakhogy a Fidesz-KDNP javaslatcsomagja a róluk szóló néhány ponton túl több száz törvényi helyen javasol változtatást.
Alapvetően átírnák például a törvényhozási munka, a jogalkotás jelenlegi szabályait. E körben talán a legjelentősebb újdonság, hogy létrejönne az úgynevezett törvényalkotási bizottság, amely egy lenne az állandó bizottságok közül, de valójában többlet-jogosítványokkal felruházott "szuperbizottság". Olyan, amelynek fontosságát azzal is jeleznék, hogy elnöke az Országgyűlés egyik új, alelnöki beosztású tisztségviselője lenne. Maga a testület pedig egyfajta végső szűrőként az összes törvényjavaslatot, módosító indítványt tárgyalná, miután azokat már megvitatta az adott szakbizottság. Ez a "szuperbizottság" összegezné a módosítókat, melyekről a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem egyenként, hanem egyszerre szavazna a Ház. Ez a bizottság "lektorálná" a módosítókkal egységes javaslattá formált előterjesztések végleges szövegét is, és a szöveget akár át is írhatná a végszavazás előtt.
Egyúttal a plenáris ülés, a vita is átalakulna. A módosítás például az Országgyűlés és a bizottságok ülésén egyaránt tiltaná - pontosabban a (ház)bizottság engedélyéhez kötné - a "tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetést" - vagyis mondjuk egy, a felszólalást alátámasztó grafikon felmutatását már "engedélyeztetni" kellene. Várható volt, hogy átalakul a viták rendszere is - ha másból nem, erre Kövér László megjegyzéséből lehetett következtetni, miszerint a részletes vitának a mai formájában nem sok értelme van, mert "üres, unalmas, néha személyeskedő szócséplés". Az új szabály szerint a részletes viták kétszakaszossá válnának: először a házelnök által kijelölt bizottság nyújtana be részletes vitát lezáró módosító javaslatot, majd az említett törvényalkotási bizottság egy összegző módosító javaslatot. A képviselők pedig ezekről folytatnak vitát a mai záróvitához hasonló szabályok szerint. További változás lenne - és ez talán a jelenlegi, sokat bírált "törvénygyári" állapotokhoz képest normalizálódást jelentene -, hogy a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kellene majd nyújtani egy törvényjavaslatot. Vagyis nem lehet vasárnap benyújtani, majd hétfőn megszavazni valamit, "átverni" egy fontos változást a Házon. Pontosabban néhányszor mégis, mert a gyorsított törvényhozási módszer, a sürgős tárgyalás félévente legfeljebb hatszor, míg a kivételes eljárás félévente négyszer lenne alkalmazható.
Bírálja az ellenzék az "osztály, vigyázz!" szabályt
Osztály vigyázz! És jelentést is kell majd tenni Kövér "osztályfőnöknek"? - tette fel a kérdést az MSZP elnök-frakcióvezetője Facebook oldalán. Mesterházy Attilát az új házszabályi rendelkezés tervezetének azon pontja háborította fel, miszerint az ülés "kezdéseként az ülést vezető elnök elnöki emelvényre érkezésekor az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét". Kövér László azt hiszi, ettől tisztelik majd jobban? - tette fel a kérdést Mesterházy. Nem csak őt, hanem a Demokratikus Koalíciót (DK) is ez háborította fel. Molnár Csaba alelnök jelezte: nem állnak fel sem Kövér László, sem más házelnök kedvéért, mert még ha a tervezet arra is utal, hogy a köszöntés nem a házelnöknek, hanem a választóknak szól, "nehezen tagadható ennek az előírásnak az alárendeltségi viszonyt és megalázkodást kifejezni kívánó jellege". Hozzátette: a Fidesz reméli, hogy a következő Országgyűlésben többsége lesz, de tudja, hogy kétharmada már nem lesz, ezért igyekszik a parlament működésére vonatkozó szabályokat "jó előre, a maga szája íze szerint elrendezni".
