Szlovénia idén a "negyvenhármasoké" - írja a helyi sajtó. Ennyi idős Alenka Bratusek, Uros Cufer pénzügyminiszter, valamint a központi bank elnöke, Bostjan Jazbec is. A 43-asok nehéz feladatot vállaltak, hiszen rendbe kell tenniük az ország gazdaságát, különös tekintettel a bankrendszerre. Bratuseket márciusban választotta meg a parlament miniszterelnöknek, és már akkor is legfontosabb feladatának a nemzetközi mentőcsomag elkerülését jelölte meg. Még októberben is nagyon úgy látszott, hogy küldetését nem lesz képes teljesíteni. A német Handelsblatt egyenesen úgy értesült, hogy nem is a ljubljanai kormány, hanem az euróövezet pénzügyminiszterei kötelezik majd a szlovéneket az Európai Stabilitási Mechanizmustól való hitelfelvételre, máskülönben Ljubljana Ciprus sorsára juthat, mivel a pénzintézetekben több milliárd eurós hitel halmozódott fel.
A pénzügyi bajok politikai válsággal ötvöződtek. Alenka Bratusek miniszterelnök bejelentette, ha október 19-én nem őt, hanem Zoran Jankovic ljubljanai polgármestert választják meg a Pozitív Szlovénia nevű párt elnökének, akkor lemond miniszterelnöki megbízatásáról. A kormányfő fenyegetése azonban érezhetően nem rendítette meg Jankovicot, aki nem lépett vissza. Bratusek végül mégis győzött, legalábbis ideiglenesen: két évvel sikerült elhalasztatnia a pártelnök-választást, így kitöltheti kormányfői mandátumát.
November közepén Bratusek újabb pirruszi diadalt aratott, mivel a parlament megszavazta a jövő évi költségvetést. Ezt, hogy biztosra menjen, bizalmi szavazással kötött össze. A voksolás azért is volt rendkívül fontos a kormány számára, mert kitűzött céljait mindeddig nem tudta teljesíteni. A GDP a vártnál nagyobb ütemben csökken, 0,3 helyett 0,8 százalékkal, és a bankok rendbetétele is lassabban halad a vártnál. Súlyos gondot okoz a nyugdíjrendszer, amely jelenlegi formájában finanszírozhatatlan, így ennek átalakítása is népszerűtlen intézkedések elfogadásával jár. Reformra szorul a munkaerőpiac is. A kabinet azonban nem adja fel, a 2014. évi hiányt az Európai Unió elvárásainak megfelelően a GDP három százaléka alá, 2,9 százalékra akarja lefaragni, 2015-ben pedig már a 2,4 százalék a cél.
A kitűzött célok teljesítése attól függ, mennyire bizonyul sikeresnek a bankmentés. Ennek fontos állomása lesz az Európai Bankhatóság (EBA) által december 13-án nyilvánosságra hozandó banki stresszteszt, amely a pénzintézetek hitelképességét, tőkehelyzetét vizsgálja.
Szakértők szerint a szlovén bankrendszerrel kapcsolatos bizonytalanságot részben az okozza, hogy valójában senki sem tudja pontosan megmondani, mekkora tőkére van szükség a pénzintézetek rendbetételére. A kormányzat mindenesetre valóban mindent igyekszik elkövetni azért, hogy elkerülje a hitelfelvételt. Múlt pénteken az állami kiadásokat szabályozó törvény módosításával 4,3 milliárd eurót szabadítottak fel a bajba jutott pénzintézetek számára. Ez azonban még biztosan nem lesz elég. Hivatalos közlések szerint az úgynevezett rossz hitel csak az idei év eleje óta valamivel több mint egymilliárd euróval nőtt, s megközelíti a 8 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy az összes hitelállomány 17,4 százalékát a pénzintézetek sosem kaphatják vissza.
A "rossz hiteleket" egy új pénzintézetbe irányítják, s az itt felgyülemlett adósságot próbálják meg állami pénzből finanszírozni. Az új bank igazgatójának Janez Skrubejt nevezték ki, aki előzőleg a Deloitte szlovén kirendeltségének munkatársa volt. Bár nem állíthatnánk azt, hogy irigylésre méltó helyzetben lenne, a bankigazgatói állás iránt óriási volt az érdeklődés. Az augusztusban kiírt pályázatra összesen 250-en jelentkeztek, százan Szlovéniából, 150-en külföldről.
Bár Bratusek pozíciója stabilabbá vált az eltelt egy hónap során, a politikai válság még nem ért véget. A napokban lemondott a Korrupcióellenes Hatóság (KPK) elnöke, Goran Klemencic. Lépését azzal indokolta, hogy Ljubljana semmi érdemleges intézkedést sem hozott a korrupció elleni harc során, s a parlamenti pártok csak akadályozzák a hivatal munkáját. A visszalépéssel tiltakozását akarta kifejezni.
A hatóság fontos intézmény Szlovéniában. Jelentése vezetett idén márciusban a jobboldali miniszterelnök, Janez Jansa lemondásához. A volt kormányfő ugyanis nem tudott elszámolni 210 ezer euróval. Addigi legfőbb politikai ellenfele, Zoran Jankovic számlájára pedig kétmillió euró került megmagyarázhatatlan módon. Bratusek épp e jelentésnek köszönhette kormányfői kinevezését, hiszen Jansa a kormányfői posztról távozott, Jankovic pedig lemondott a Pozitív Szlovénia elnökségéről, s utódának Bratuseket tették meg.
Jansát időközben első fokon elítélték korrupció miatt. Ő és az általa irányított Szlovén Demokrata Párt (SDS) azóta támadások sorát intézte a KPK ellen, "kommunista csökevénynek" nevezve a hivatalt. A hadjáratba a konzervatív Európai Néppártot is bevonták, amely bírálta a szlovén igazságszolgáltatást. A hatóság egyéb visszaéléseket is megállapított. Nemcsak politikusok számláján bukkantak fel gyanús pénzek, hanem a bank- és az egészségügyi szektorban is visszaéléseket tárt fel. Alenka Bratuseket tehát még bőven érheti stressz a következő hónapokban, s nemcsak a banki jelentés miatt.
