Már most ünnepli az új voksokat a Fidesz

A célja nem, csak a célcsoportja változott a Fidesznek a kettős állampolgársággal kapcsolatban a 9 éve tartott, eredménytelen népszavazás óta. Míg 2004-ben a lehetőség felvetésétől hazai szimpátia-voksokat vártak Orbán Viktorék, a már megszerezhető állampolgársággal járó szavazati jogtól most konkrét külhoni voksokat remélnek. Tegnap a kormányfő köszöntötte a félmilliomodik új állampolgárt, Böjte Csaba szerzetest. Az 500 ezerből csaknem 80 ezren már jelezték is, hogy szavaznának jövőre - sejthető, hogy leginkább a Fideszre. A félmillió új állampolgárral szemben eközben a kormány hátrányosan megkülönbözteti azt a szintén félmilliót, aki elhagyta az országot az elmúlt években, és akiktől aligha remélhet szavazatot a Fidesz.

Kiállta az idő próbáját a kettős állampolgárság ügye - abban az értelemben mindenképp, hogy az akkor ellenzéki Fidesz a kérdésről szóló, kilenc évvel ezelőtti népszavazást ugyanúgy voksvadászatra használta, mint most kormányon. Míg 2004 végén a lehetőség felvetésével hazai voksokat akart szerezni Orbán Viktor, most a már megszerezhető állampolgársággal járó szavazati jogtól akár több parlamenti mandátumot is érő voksokat remélnek a kormánypártok jövő tavasszal.

A becslések ugyanis arról szólnak, hogy a határon túli kettős állampolgárok nagy többsége a mai kormánypártokat támogatja. A jövőre már kisebb létszámú parlament 199 képviselőjéből a listán bejutó 93 sorsába szólhatnak bele a külhoniak. Attól függően, hogy hányan, és milyen pártprefernciával szavaznak, az új választási rendszerben akár négy képviselői helyet is befolyásolhatnak. Így extrém esetben a 2014-es választás végkimeneteléről, vagy épp arról, hogy megvan-e valamely pártnak a kétharmada, a határon túliak dönthetnek majd.

Nem veszélytelen

A választások tisztasága szempontjából aggályos a kettős állampolgársággal járó választójog gyakorlása. Megírtuk: tömegesen települhetnek majd át - legalábbis papíron - a külhoni, új választók a jövő évi voksolás idejére. Augusztus és november között máris mintegy 30 ezer új kettős állampolgár tett szert magyarországi lakcímre. Mindez azért gyanús, mert az alaptörvény szerint a választójog teljessége megilleti azokat a magyar állampolgárokat, akiknek van magyarországi lakóhelyük. A magyarországi lakóhellyel nem, ám szavazati joggal rendelkező állampolgárok "csak" listára szavazhatnak. Márpedig egy-egy billegő választókerületben akár a voksolás végkimenetelét is eldöntheti néhány száz "új lakos".

Ezért a Fidesz arra törekszik, hogy minél inkább mozgósítsa a külhoni magyarságot. Ez pedig a kormányzati propagandával megtámogatva úgy látszik, sikerül is, hiszen a pártban becsültnél is gyorsabban nő a külhoni magyarok körében a honosítási igény, és ezzel az állampolgárok száma is. Az eredetileg jövőre várt 500 ezres határt már most elérték; a félmilliomodik kettős állampolgár, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tegnap tett állampolgári esküt.

A parlament kupolatermében tartott ünnepségen Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszélt, de ott volt Kövér László házelnök is. Az eseményre hangolt műsorfolyammal készült a közmédia - a Kossuth Rádió és az MTV - is. A 2010 végén a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, tavaly A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett - Erdélyben szegény gyerekeket felkaroló alapítványt működtető - Böjtét az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ünnepi üléssel köszöntötte.

A miniszterelnök egyebek mellett arról beszélt az ünnepségen, hogy "hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá (...) levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta". Semjén Zsolt szimbolikusnak nevezte a napot, ami a 2004. december 5-ei "nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni" - utalt a népszavazásra, amely egyébként akkor eredménytelenül zárult.

A Fidesz külön is megemlékezett a referendum évfordulójáról. Hoppál Péter szóvivő az eredménytelenséget - sem az igenek, sem a nemek aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot - az MSZP és Gyurcsány Ferenc "uszítására" vezette vissza. Emlékeztetett, hogy kormányra kerülve a Fidesz törvényt hozott a szavazati joggal is járó kettős állampolgárságról, amit az alaptörvényben meg is erősített. Kövér László eközben egy rádiónyilatkozatban Gyurcsány Ferenc által "elszabadíitott gonosz erőkről" beszélt.

"Orbán Viktor a parlamentben a Nagy Nemzetegyesítő szerepében tetszelgett ma", pedig a megosztó, kirekesztő politizálást ő honosította meg és nem hagyott fel vele - reagált Bajnai Gordon. Az Együtt-PM vezetője szerint Orbán "magyarságügyi" kettős mércéje érvényesül abban is, hogy nem járnak a mintegy 500 ezer külföldön élő és dolgozó magyarnak azok a jogok, mint külhoni honfitársaiknak. Míg ugyanis például egy erdélyi magyar levélben is szavazhat, addig a Németországban dolgozó nem. Az okot Bajnai politikinak nevezte: az a több százezer magyar, aki "kivándorolt", a lábával szavazott a kormányról, így "talán ezért nem akarja megkönnyíteni nekik a kormány, hogy a kezükkel, szavazólapon is szavazhassanak róla".

Az ő hátrányos megkülönböztetésük ellen akcióit is indított az Együtt-PM, amit a Fidesz élesen bírált. Az MSZP is ragált a Fidesz kijelentéseire: a szocialisták korábbi álláspontjukat felülvizsgálva 2010 májusában támogatták a könnyített honosítást, majd a párt "új alapokra helyezte nemzetpolitikáját". Kormos Kata szóvivő emlékeztetett: Mesterházy Attila pártelnök januári kolozsvári látogatásán bocsánatot kért a külhoni magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-ei népszavazáson "egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak".