Magyarország legnagyobb érdekvédelmi szervezete jön létre

Az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával Magyarország legnagyobb - mintegy 250 ezer taggal rendelkező - érdekvédelmi szervezete jön létre, amelynek célja a hatékonyabb munkavállalói érdekképviselet - hangsúlyozták a Magyar Szakszervezeti Szövetség pénteki budapesti alapító kongresszusán az egyesülő konföderációk vezetői.

Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesülését szentesítő alakuló kongresszust megnyitó beszédében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az új szövetség egyszerre tömöríti a legtöbb közszférában, közszolgáltatásban és a legtöbb versenyszférában dolgozó tagot. A közel 250 ezer aktív tag és mintegy 100 ezer nyugdíjas korú támogató egyértelműen a legerősebbé teszi a Magyar Szakszervezeti Szövetséget nemcsak a szakszervezeti, hanem az egész civil világban. Jelezte: közösségükben lefedik a munka világának minden szegmensét.

Megfogalmazása szerint az MSZSZ azt üzeni a munkavállalóknak, hogy nem szabad félni, mert nélkülük nem lenne teljesítmény, profit, nélkülük "sehol nem lenne ez az ország". Aláhúzta: legyen egyértelmű minden dolgozónak, hogy nincs egyedül, "mi ott állunk mögötte. Ha kell, ügyvédekkel, ha kell, tömeggel, ha kell, a média segítségével vagy csak egy közösség bátorításával" - fűzte hozzá.

Az elnök leszögezte: a munkaadóknak is azt üzenik, kemény, de korrekt tárgyalópartnereik lesznek, akik nem fogadják el az elvtelen, és "az emberek sorsát rontó kompromisszumokat". A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt üzeni a kormánynak, hogy ugyan "mi vagyunk a legerősebbek, de ezzel soha nem fogunk visszaélni" - fogalmazott Pataky Péter. Hozzátette: elvárják, hogy minden fórumon, legyen az közszolgálat vagy versenyszféra, ágazati párbeszéd vagy helyi szintű konfliktus, hallgassák meg a véleményüket.

Pataky Péter a feladatokról szólva kiemelte: újjá kell teremteni vagy megerősíteni elveszett, illetve megkopott képességeiket: az információ-, tudás- és segítségnyújtást, ezenkívül pedig vonzóvá kell tenni a szakszervezeti világot. A szakszervezeteknek nem egymástól kell tagokat szerezniük, hanem bővülniük kell - mondta.
Jelezte: a mainál erősebb kapcsolatrendszert kell kiépíteni a szakszervezeteken kívüli civil társadalommal.

Székely Tamás, az ASZSZ elnöke beszédében úgy vélekedett: ha a szakszervezetek most nem léptek volna közösen, erőt mutatva, akkor egy év múlva talán már múlt időben kellene beszélni a független magyar szakszervezeti szövetségről.
Kiemelte: a szakszervezeteket egyetlen kormány sem szereti, "egymással szemben állunk", de ez még nem ok az ellenségeskedésre. Székely Tamás szerint nem az a baj, hogy a kormány nem szereti a szakszervezeteket, hanem az, hogy a munkavállalókat sem szereti, ezért azt sem szeretné, hogy a munkavállalóknak eszközei legyenek elégedetlenségük kifejezésére.

Székely Tamás elmondta: az egyesülés egy hosszú út fontos állomása, aminek még nincsenek a végén, megfontolt megújulásra van szükség. Örömét fejezte ki, hogy a résztvevőknek sikerült kompromisszumokat kötni, az ágazatok megőrizhették autonómiájukat, valamint hogy megállapodtak a vagyon "mindig kényes" kérdéseiben.
Az elnök beszédében egy olyan "egy éves átmeneti időszakról" is szólt, amely alatt kiderül, hogyan töltik fel tartalommal a most kijelölt kereteket. Székely Tamás leszögezte: új egységet kell teremteni a közszféra és a versenyszféra érdekképviseletében, és újra kell teremteni az ágazatok közötti szolidaritást. Hozzáfűzte: az MSZSZ európai bérekért, európai munkakörülményekért, európai érdekképviseletért harcol, mert ezek az elmúlt években veszélybe kerültek.

Varga László, a közszférás szakszervezeteket tömörítő SZEF elnöke arról beszélt, hogy a megváltozott helyzet változtatásra ösztönözte a szakszervezeteket is, erősíteni kell a szolidaritást. A szellemi és anyagi erőforrásokat egyesítve, az önálló szervezetek, így a SZEF értékeit is megőrizve, egységes, hatékony szervezeti modellel kell válaszolni arra a helyzetre, ami 2013-ra kialakult. Varga László hangsúlyozta: az új szövetség nem irányul senki ellen, nyitott minden szakszervezet és szövetség irányába. Célja a magyar munkavállalók szektortól, munkahelytől, munkáltatótól független közös érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése és érvényesítése.

"Merünk nemzetiek és európaiak lenni egyszerre, mert a két érték csak egymást feltételezve erősíthető. Nem kívánunk kiszolgálói lenni egyetlen politikai szándéknak sem" - emelte ki a SZEF elnöke.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, Bernadette Ségol az ETUC 85 nemzeti konföderációja és 10 ágazati szervezete nevében üdvözölte az egyesülést. Hangsúlyozta: az egyesülés kedvező a tagoknak, és az egész szakszervezeti mozgalom számára is, "mert a ti egységetek a ti erőtök, és a ti erőtök növeli az egész szakszervezeti mozgalom erejét".
Az alakuló ülésre videóüzenetet küldött Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, és több európai szakszervezet is üdvözölte az egyesülést.

A munkaadók képviseletében Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop csoport elnöke is beszédet mondott, hangsúlyozva, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom pénteken történelmi esemény részese. Hangoztatta: a munkaadóknak és a munkavállalóknak közösek az érdekeik, céljuk, hogy a magyar gazdaság szereplői minél sikeresebbek legyenek, és sok embernek legyen tisztességes munkabért biztosító munkahelye.

Czomba Sándor: a kormány partner lesz a konzultációban

A kormány partnere lesz a konzultációban az újonnan létrejött Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, és együttműködik vele annak a célnak az elérésében is, hogy Magyarországon minél többen dolgozzanak, és találják meg boldogulásukat - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára pénteken Budapesten a Magyar Szakszervezeti Szövetség alakuló kongresszusán.

Az államtitkár hangsúlyozta: mind a munkavállalói, mind a munkaadói érdekképviseletekkel sok közös feladata van a kormánynak. Kifejtette: a világ nagyon sokat változott az utóbbi években nemcsak Magyarországon, ehhez pedig alkalmazkodni kell.
A pénteki egyesülés is erről az alkalmazkodásról szól elsősorban: a három konföderáció az új kihívásoknak, feladatoknak, lehetőségeknek megfelelően döntött arról, hogy összpontosítja erejét - húzta alá Czomba Sándor.