Igencsak sajátos nézőpont kell egy ilyen kalkulációhoz - mondta lapunknak Tóth Zoltán. A választási szakértő a Nézőpont Intézet novemberi közvélemény-kutatási adataira támaszkodó mandátumbecsléssel kapcsolatban több érthetetlen tényre, valamint az új választási rendszer "igazságosságát" és "kiegyensúlyozottságát" igazolni kívánó állítások megkérdőjelezhetőségére hívta fel lapunk figyelmét. Az intézet saját, reprezentatív felmérésére hivatkozva olyan becsléssel állt elő, mely szerint a ma stabil előnnyel rendelkező Fidesz még jelenlegi - 41 százalékos - támogatottságával sem szerezne kétharmadot a 199 fős parlamentben. Sőt, azt is állították: "a frakciózsugorodás elsősorban a kormánypártokat és a Jobbikot érinti, a baloldal akár növelheti is a képviselőinek számát".
Csakhogy egyáltalán nem derül ki az intézet honlapján megtalálható hírből, és a kutatás részleteit tartalmazó dokumentumból, illetve a módszertanból sem, hogy az elemzők miért is nem vették egyáltalán figyelembe a határon túli választók egyre népesebb táborát, valamint azt az egyelőre felmérhetetlen méretű tömeget, amelyet a nemzetiségi listán - és így pártlistán nem - szavazók jelentenek.
A Nézőpont Intézet módszertana mindössze azt kötötte ki: "a külhoni állampolgárok és a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező választók, valamint a nemzetiségi szavazók voksaival pontos számuk, valamint választási aktivitásuk és tényleges pártpreferenciáik ismerete nélkül nem kalkulálunk (kizárólag a pártok és pártjelöltek közti belföldi választási eredményt becsüljük meg). Ezen azonban a feltételezések szerint legfeljebb 1-2 mandátum múlhat, s általában a kormánypárt profitálását várják tőle". Csakhogy ez nem igaz.
Miután a becsléshez a jelenlegi pártpreferencia-adatokat használták, a határon túli választói tömeghez is felmérhették volna azt az egyre duzzadó csoportot, akik a kettős állampolgárok közül már regisztráltak a jövő évi voksolásra. Ráadásul készültek felmérések a határokon túl is, melyek szerint az egyszerűsített honosítási eljárásban állampolgárságot szerzők, és a magyarországi választáson részt venni kívánók jelentős többsége a Fideszre szavaz majd. Tóth emlékeztetett arra is: már több mint 70 ezer kettős állampolgár regisztrált a jövő évi voksolásra, de az új, külhoni választók száma akár az ötszázezret is elérheti, hiszen a minap az ötszázezredik új állampolgár már letette az esküt.
A választási szakértők a határon túli választók 250-300 ezer fős tömegével számolva is 3-4 mandátum befolyásolására látták alkalmasnak a külhoni szavazókat. Alacsony belföldi részvétel mellett pedig a külhoniak szavazatainak jelentősége tovább nő. Tóth számításai szerint, ha ötmillióan mennek el választani jövő tavasszal, és abból mintegy félmillióan a kettős állampolgárok közül, akkor az nemcsak számtanilag jelent tíz százalékos befolyást az országos listára, de akár 9 mandátum sorsát is a határon túliak kezébe adja a 199 fős parlamentben. Sőt, a szakértő a kedvezményes nemzetiségi mandátumhoz jutók számát - a nemzetiségi listát állítani képes országos szervezetek és tagjaik számát elemezve - 3-ra teszi, mindez azt jelenti, hogy a 93 listás képviselő-helyből akár 12-őt a Nézőpont által kihagyott csoport befolyásol majd.
De nemcsak a kifelejtett választói csoportok miatt érzékelhető csúsztatás az intézet számításaiban. "Vajon mennyi realitást tükröz az a számítás, mely két, a közös jelölésről és listaállításról egyelőre nem is tárgyaló pártot közös formációként kezel" - tette fel a kérdést Tóth, hozzátéve: valamit biztosan "tudhatnak" a Nézőpont Intézetnél, de a sejtéseket nem kellene objektív becslésként közölni. Az intézet MSZP-re vonatkozó adataiba ugyanis a Demokratikus Koalíció (DK) várható szavazatait is beleszámolták. Állításuk szerint azért számoltak MSZP-DK közös egyéni jelöltekkel és listával, mert "feltételezésünk szerint a választáson a baloldal szavazatmaximalizálásra törekszik majd, így e stratégia végül felülírja az MSZP és a DK aktuális viszonyát."
Gulyás kérdezze meg Ádertől
Gyalázatos ostobaságokat beszélt a Nézőpont Intézet csütörtöki rendezvényén a fideszes Gulyás Gergely - a választási szakértő szerint. Tóth Zoltán arra reagált így, hogy Gulyás azt mondta: az 1990-ben minisztertanácsi rendelettel létrehozott választókerületi rendszer "durván a mindenkori baloldal számára kedvező beosztás volt", ez pedig azt jelenti, hogy "hat demokratikus választáson lejtett a pálya" a baloldalnak. Tóth az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal választási bizottságának, illetve választókerületi albizottságának elnökeként visszautasította ezt az állítást.
Mint fogalmazott, Gulyás talán forduljon Áder János mai államfőhöz, vagy az akkori testület más fideszes tagjaihoz, hogy miért támogatták az illetékes szakbizottság egyhangú döntése során azt a választókerületi beosztást, amely nem választási földrajz alapján, hanem az alkotmányos szabályok és elvek tiszteletben tartásával jött létre. Hogy utóbb kinek és hol kedvezett a térkép, azt nem politikai érdekek, hanem a lakosság migrációja határozta meg - tette hozzá Tóth.