Előfizetés

Lantos-díjat kapott Hillary Clinton

Hillary Clinton kapta idén a Tom Lantos-alapítvány emberi jogi díját. A díjat a 2008-ban elhunyt, budapesti születésű kaliforniai képviselő felesége, Anette Lantos adta át.

Katrina Lantos-Swett, a Lantos Alapítvány az Emberi Jogokért és az Igazságért elnök-vezérigazgatója méltatta a díjátadón a volt amerikai külügyminiszter pályafutását. Felidézte, hogy a volt First Lady elnökfeleségként, majd New York állam szenátoraként is mindig kiállt az emberi jogok védelme mellett, s a nők egyenjogúságának előmozdítását sürgette. Katrina Lantos beszédében utalt Hillary Clinton jövőbeli terveire is, ha nem is mondta ki, hogy Clinton 2016-ban harcba szállhat a Fehér Házért.

A volt amerikai külügyminiszter előtt a Dalai Láma, Elie Wiesel és Csen Kuang-cseng vak kínai emberi jogi aktivista kapta meg a Lantos-alapítvány díját, amelyet 2009-ben alapítottak. Az ünnepségen részt vett Madeleine Albright, aki Bill Clinton elnöksége idején vezette az amerikai diplomáciát, első nőként állt a State Department élén. Hillary Clinton beszédében felidézte, hogy Tom Lantossal jó barátságban voltak, gyakran hívta az irodájában telefonon, s általában valamilyen emberi jogi probléma megoldását sürgette. A volt külügyminiszter Nelson Mandela haláláról is megemlékezett.

Clinton rámutatott: az alapítvány megtestesíti Tom Lantos szellemiségét. Két területet emelt ki, amelyet saját munkájában prioritásnak tekint, a nők jogainak védelmét, illetve az internet szabadságának biztosítását. Hillary Clinton 2011-ben részt vett a budapesti Tom Lantos Intézet megnyitóján, s a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzésére intette az Orbán-kormányt.
Egy nemrégiben készült CNN-felmérés szerint Hillary Clinton jelenleg a demokraták legesélyesebb elnökjelöltje 2016-ra, a republikánusok listáját pedig Chris Christie, New Jersey kormányzója vezeti.

A megkérdezett demokraták 63 százaléka Cintonra voksolna, 12 százalék Biden alelnökre. A republikánusoknál még szétszórtabb a mezőny, Christie 24 százalékkal listavezető. Kettejük között nagyon szoros lehetne a verseny.

Bukarest és Szófia nem adja fel

Románia és Bulgária közös nyilatkozatban reagált tegnap arra, hogy az Európai Unió továbbra sem hozott kedvező döntést schengeni csatlakozásuk ügyében. Eredeti tervek szerint 2011 júliusában kellett volna csatlakoznia az övezethez a két országnak, és bár a technikai feltételeket teljesítik, több nyugat-európai ország a román és bolgár igazságügy helyzetének javításához, a korrupció visszaszorításához köti a jóváhagyást.

Csütörtökön az Európai Belügyi Tanács ismét elhalasztotta a döntést, az EU-elnökség pedig azt közölte, visszatérnek a schengeni bővítés kérdésére, ha kedvezőbb körülmények lesznek.

Gyakorlatilag októbertől tudható, hogy 2014. januárjától biztos nem kap zöld utat Románia és Bulgária, erről maga José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszélt, jelezve, hogy személyesen nem ért egyet ezzel, de a jóváhagyáshoz minden tagállam beleegyezése szükséges.

Az ülés előtt a német belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich úgy nyilatkozott, hogy a két tagállam ugyan jelentős előrelépést tett az igazságügyi reform terén, de még nem készült fel minden tekintetben a schengeni csatlakozásra.
Szófia és Bukarest a tegnapi közös nyilatkozatban csalódottságát fejezte ki, állítva, hogy a belügyi tanácsnak semmi oka nem volt ismét elhalasztani a jóváhagyást. A közlemény hangsúlyozza: Bulgária és Románia a belépés minden technikai feltételét teljesíti.

Feltámasztják az orosz cár emlékét

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2013.12.07. 06:36
II. Miklós egyenruhában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LASKI DIFFUSION
Fura világ a miénk. Egy nép, amelybe hosszú évtizedeken keresztül azt plántálták bele, milyen bűnös a cár, mennyire elitélendő a cárizmus egész korszaka, most olthatatlan kedvet érez ahhoz, hogy újra felfedezze magának cár atyuskát, és feltámassza őt. Ebben partnernek tekintheti az orosz elnököt is. Miért születik újjá II. Miklós az orosz lelkekben?

A kérdés már csak azért is jogos, mert nem csupán a propaganda igyekezett befeketíteni a cárt, a történelmi események sem emelik őt a legnagyobbak közé. Aligha táplálhatja a nosztalgiát Nyikolaj Alekszandrovics Romanov 1894-től 1917-ig tartó uralkodása, hiszen ehhez a korszakhoz kapcsolódik a századforduló orosz gazdasági válsága, a tömeges munkanélküliség, az éhínség.

A Japánnal vívott vesztes háború, amely a csendes-óceáni orosz hadiflotta teljes megsemmisüléséhez vezetett. Az 1905-ös véres vasárnapot követő zendülések, lázadások sora. Az első világháború végleg megpecsételte a cár sorsát.
Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy II. Miklós gyenge kezű uralkodó hírében állt, jogos a kérdés: kit és mit sírnak vissza most az oroszok? A Financial Times tudósítója szerint kulturális-történelmi gyökereiket keresve az oroszok a nemzet önazonosságának, identitásának szimbólumát vélik felfedezni a Romanov-dinasztiában. Maga Putyin is felhasználja a cári kultuszt, a nemzeti tudatot, a történelmi múlt feltámasztásának igényét annak érdekében, hogy erősítse a magabiztos állam képét, és növelje a saját népszerűségét.

Már Borisz Jelcin elnök megtette az első nagy lépést, miután 1979-ben Jekatyerinburg közelében megtalálták és DNS-vizsgálattal azonosították II. Miklós és családja csontjait. Jelcin 1998-ban részt vett Szentpéterváron a cári család tagjainak a temetésén, milliók rótták le ekkor kegyeletüket a meggyilkolt emberek előtt. Jelcin gesztusa már csak azért is feltűnést keltett, mert éppen ő volt az, aki Jekatyerinburgban, a hajdani Szverdlovszkban a város tanácselnökeként 1977-ben leromboltatta a cári családnak otthont adó Ipatyev-házat, nehogy az a monarchisták zarándokhelyévé váljon.
2000-ben az orosz ortodox egyház szentté avatta a családot, 2008-ban pedig az orosz legfelsőbb bíróság II. Miklóst és családját jogtiprás áldozatának ismerte el és rehabilitálta.

Manapság egymást követik a megemlékezések. Az állam anyagilag támogatja azokat a rendezvényeket, amelyeket abból az alkalomból szerveznek, hogy 400 évvel ezelőtt léptek trónra a Romanovok. A sok rendezvény közül az egyiknek a Kreml szomszédságában álló Manyezs kiállítási központ adott helyet, itt mutatták be azokat a vívmányokat, amelyeket a Romanov-dinasztiának tulajdonítanak, II. Miklóst pedig olyan cárként ábrázolták, aki korábban elképzelhetetlen szintre emelte az országot. Akadt fiatal látogató, aki mindezt egyszerűen agymosásnak minősítette. Valószínűleg nem ért egyet vele annak a több mint háromszázezer embernek a nagy része, aki a kiállítást meglátogatta.

A főváros tudományos konferenciával is tisztelgett a Romanov-dinasztia előtt. Szentpétervár vallástörténeti múzeuma sem akart lemaradni: itt a cári család történetén keresztül révedeznek a múltba. A messzi Permben olyan kiállítást nyitottak meg, amelyik a Romanovok és az arisztokraták öltözködését, a régi ruhák utánzatait, sőt II. Miklós korának babáit és játékait mutatja be. Kosztroma több mint négyszázmillió rubelt költ el arra, hogy 2015-re felújítsa a városközpontot, amelynek a cári emlékmű lesz a dísze.

Számos helyen emeltek szobrot II. Miklósnak és feleségének. Szamarában Marija Vlagyimirovna Romanova nagyhercegné nyitotta meg a II. Miklós és felesége portréit bemutató kiállítást. "Ez annak a jele, hogy Oroszország feltámasztja tradícióit. Nekünk XXI. századi embereknek szeretnünk kell tradícióinkat, történelmünket és át kell adnunk ezt a fiatalabb nemzedéknek"- jelentette ki. Nagy kérdés, hogy a fiatal nemzedék vevő lesz-e erre?