Tovább romlott a miskolci zsinagóga állaga

Publikálás dátuma
2013.12.06. 22:04
FOTÓ: MTI, Vajda János
Tovább romlott Magyarország egyetlen vidéki ortodox zsinagógájának állaga, pénteken több négyzetméternyi vakolat hullott le a miskolci épület homlokzatáról.

Freund Jenő, a Miskolci Autonom Orthodox Izraelita Hitközség elnöke az MTI-nek azt mondta: a százötven éve épült zsinagógába október 6-án mehettek be utoljára azok a nem hívők, látogatók, akik kíváncsiak voltak az épületre. Azóta a műemlék az érdeklődők előtt zárva tart, az épületbe a hívők saját felelősségükre bemehetnek, és vallásuk gyakorlásáért be is mennek.
Az MTI tudósítója pénteken azt látta, hogy az épület egyik homlokzatáról több négyzetméternyi vakolat omlott le, több ablak és a padlózat pedig deformálódott.

Elmondta azt is, a zsinagóga falai, ablakai még az eredetiek, és kívülről több éve megszépült ugyan az épület, tartóoszlopainak, belső szerkezetének állaga leromlott. Több ígéret volt a segítségre, de eddig valamennyi beváltása várat magára, holott még abban is bíztak, hogy 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulójára sikerül újfent biztonságossá tenni a zsinagógát. Azt mondta: különösen azt fájlalják, hogy a miskolci önkormányzat sem segít nekik.

Freund Jenő tájékoztatása szerint a néhány évvel ezelőtti felmérések alapján az 1856 és 1863 között Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban épült zsinagóga rekonstrukciója több milliárd forintba kerülne.
Felidézte, hogy a zsinagóga másfél évszázadon keresztül adott helyet neves, hittudós rabbiknak, kántoroknak és elöljáróknak. A vallási épületek mellett, fürdők, piacok, iskolák, kórház és számos olyan épület létesült a hitközség segítségével, amelyet ma már jószerivel csak a történelemből ismernek a miskolciak - tette hozzá.

Szerző

Kiemelt turisztikai cél a dunai hajózás fejlesztése

Magyarország  komoly lehetőséget lát a dunai hajózás fejlesztésében mind gazdaságfejlesztési, mind pedig munkahely-teremtési tekintetben - hangsúlyozta az MTI-hez pénteken eljuttatott közös közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A két tárca annak kapcsán közölte ezt, hogy Magyarország is magas szintű szakmai delegációval képviseltette magát a folyami hajók üzemeltetőinek éves seregszemléjén Bukarestben. A rendezvényen a hajózás főbb kérdéseit vitatták meg a jelenlévők: szó esett a fogyasztóvédelem és a fenntartható fejlődés sajátosságairól, az infrastrukturális igényekről, a rugalmas határellenőrzés előnyeiről, valamint az egyre szélsőségesebb vízállás okozta problémákról.
A közlemény szerint Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár felszólalásában az infrastruktúra-fejlesztés kérdésköréről beszélt, és tájékoztatta a jelenlevőket a Mahart Passnave Kft.-ben történt állami tulajdonszerzésről.

Hozzászólásában hangsúlyozta: ez a vagyonpolitikai döntés egyrészt azt jelenti, hogy Magyarország fontosnak tartja és komoly lehetőséget lát a dunai hajózás fejlesztésében mind gazdaságfejlesztési, mind pedig munkahely-teremtési tekintetben.
A konferencia második napján a dunai országok és városok programkínálata bővítésének lehetőségeiről esett szó. A beszélgetésen Magyarországot és Budapestet Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. Budapest-közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője képviselte, aki az új vidéki programok mellett a főváros megújult kulturális kínálatát mutatta be.

Az NGM és az NFM közleménye szerint Magyarországra a dunai folyami hajózásban továbbra is jelentős szerep hárul. A magyar fővárosba évente 280-300 ezer hajós vendég látogat, akik a dunai utat megelőző vagy azt követő városlátogató programok által közel 40 000 vendégéjszakát töltenek el a Duna-parti ötcsillagos szállodákban. Évente 170 hajó, mintegy félmillió vendéget szállít a Duna felső és alsó szakaszán, 2014-ben majd 30 ezer vendégággyal nő a kapacitásuk.

Szerző

Kiemelt turisztikai cél a dunai hajózás fejlesztése

Magyarország  komoly lehetőséget lát a dunai hajózás fejlesztésében mind gazdaságfejlesztési, mind pedig munkahely-teremtési tekintetben - hangsúlyozta az MTI-hez pénteken eljuttatott közös közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A két tárca annak kapcsán közölte ezt, hogy Magyarország is magas szintű szakmai delegációval képviseltette magát a folyami hajók üzemeltetőinek éves seregszemléjén Bukarestben. A rendezvényen a hajózás főbb kérdéseit vitatták meg a jelenlévők: szó esett a fogyasztóvédelem és a fenntartható fejlődés sajátosságairól, az infrastrukturális igényekről, a rugalmas határellenőrzés előnyeiről, valamint az egyre szélsőségesebb vízállás okozta problémákról.
A közlemény szerint Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár felszólalásában az infrastruktúra-fejlesztés kérdésköréről beszélt, és tájékoztatta a jelenlevőket a Mahart Passnave Kft.-ben történt állami tulajdonszerzésről.

Hozzászólásában hangsúlyozta: ez a vagyonpolitikai döntés egyrészt azt jelenti, hogy Magyarország fontosnak tartja és komoly lehetőséget lát a dunai hajózás fejlesztésében mind gazdaságfejlesztési, mind pedig munkahely-teremtési tekintetben.
A konferencia második napján a dunai országok és városok programkínálata bővítésének lehetőségeiről esett szó. A beszélgetésen Magyarországot és Budapestet Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. Budapest-közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője képviselte, aki az új vidéki programok mellett a főváros megújult kulturális kínálatát mutatta be.

Az NGM és az NFM közleménye szerint Magyarországra a dunai folyami hajózásban továbbra is jelentős szerep hárul. A magyar fővárosba évente 280-300 ezer hajós vendég látogat, akik a dunai utat megelőző vagy azt követő városlátogató programok által közel 40 000 vendégéjszakát töltenek el a Duna-parti ötcsillagos szállodákban. Évente 170 hajó, mintegy félmillió vendéget szállít a Duna felső és alsó szakaszán, 2014-ben majd 30 ezer vendégággyal nő a kapacitásuk.

Szerző