Balog: szükséges az önmagáért felelősséget vállaló roma értelmiség

Szükség van az önmagért és az országért is felelősséget vállaló roma értelmiségre - mondta az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján.

Balog Zoltán a Melyik a Te utad? címmel rendezett tanácskozáson hangsúlyozta: a kormány azért támogatja ezt az egyházi kezdeményezést, hogy legyenek Magyarországon roma-magyar kettős identitású keresztény értelmiségiek.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy "legyen egy olyan rétege a magyarországi cigányságnak, amelyik önmagáért is felelősséget vállal, meg az egész országnak az ügyét is figyelembe veszi".
Szerinte olyan értelmiségieknek kell lenniük, akik az együttműködésben érdekeltek, nem pedig a konfrontációban.
A szakkollégiumok jelentőségről szólva hangsúlyozta: "ez egy kis laboratórium, ahol kipróbáljuk azt, ami sajnos társadalmi méretekben sok helyen nem megy".

Az elmúlt három év alatt, amióta működnek a szakkollégiumok, rengeteget értek el ezek a fiatalok, és mivel csaknem egyharmad részben nem cigány fiatalok is tagjai ezeknek a közösségeknek, gyakorolják az együttélést, jól érzik magukat együtt, kölcsönösen segítik egymást - értékelte a jelenleg öt szakkollégiumban folyó munkát a miniszter.
A miniszter szólt arról is, "sokan úgy gondolják, hogy a roma vagy a cigány felzárkózás, az a cigányoknak az érdeke, meg az ügye, de ez abszolút nem így van, ez a mi érdekünk, a többségi magyaroknak az érdeke".

A miniszter szerint a jelenlegi problémahalmazból kivezető "egyetlen út, hogy a munkába és a tanulásba kell invesztálni", és akkor azok, akik ma problémát jelentenek, "azok majd potenciális erőforrásként bekapcsolódnak a közteherviselésbe".
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint a roma szakkollégium léte egyenértékű a roma integráció sikerével.
"Ha nem lesz roma értelmisége a magyarországi cigányságnak, akkor az integráció is megkérdőjeleződik" - mondta Farkas Flórián, aki a visszajelzések alapján nagyon sikeresnek nevezte az egyházak és a kormány együttműködését, és példaértékűnek azt, hogy az egyházak ilyen szinten szerepet vállalnak a roma fiatalok tanulásának segítésében.
A konferencián résztvevő fiatalokat a szakkollégiumi hálózatot fenntartó egyházak képviselői is köszöntötték, hangsúlyozva, a jelenlévők legfontosabb döntése, hogy a keresztény utat választották. Arra biztatták a fiatalokat, hogy éljenek a szakkollégium adta lehetőséggel, amely kitágítja a világot számukra, értelmiségiként legyenek aktív és felelősségteljes tagjai a közösségüknek, az országnak.

2011-ben Debrecenben református, Nyíregyházán evangélikus, Miskolcon görög katolikus, Budapesten pedig jezsuita fenntartó működtetésével indult Keresztény Roma Szakkollégium, majd 2012-ben Szegeden a Római Katolikus Egyház fenntartásában. A szakkollégiumoknak 130 diákja van.

A szakkollégiumok célja, hogy olyan, cigány identitásukat megőrző keresztény értelmiségieket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, és elkötelezettek egyházi közösségeik képviseletére. Működésüket a kormány 120 millió forinttal támogatja, és segíti az Új Széchenyi Terv keretében további 1,15 milliárd forint uniós támogatás is.

Szerző
2013.12.07 16:40

Az ellenzék is az Ab-hez fordul a kormánypárti médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:01

Fotó: Népszava/
Az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatják Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezését.
Két ellenzéki képviselő arra kéri az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy semmisítse meg azt a kormányrendeletet, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerzett az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett. A beadványt a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezte. Egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg – szögezte le Szabó Szabolcs. A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert „közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához”. Szél Bernadett emlékeztetett arra: korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben „fake news gyárakról” van szó – fogalmazott. Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga. A politikus elmondta, hogy a beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatták. Az eseményen részt vett az MSZP választmányi elnöke, Kunhalmi Ágnes is, aki kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától.
Korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben: annak kimondását kérték, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Az MSZP pedig közölte: a párt mulasztás miatt beperli a médiatanácsot, mert az nem lépett fel az ellen, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerezzen az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett.
2018.12.11 16:01

Két új híd épül a magyar–szlovák határon

Publikálás dátuma
2018.12.11 15:39

Fotó: Népszava/
Közúti, valamint kerékpárosok és gyalogosok közlekedésére szolgáló hidak létesülnek.
Két új híd épül a magyar–szlovák határszakaszon: Őrhalom és Ipolyvarbó között közúti, Dunakiliti és Doborgaz között pedig kerékpárosok és gyalogosok közlekedésére szolgáló híd létesül – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A közlemény szerint a határmetszéspontok kijelöléséről Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kedden, Pozsonyban írt alá kétoldalú kormányközi megállapodásokat Érsek Árpáddal, Szlovákia közlekedési és építésügyi miniszterével. Mint írják,  – a Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti és Doborgaz között gyalogos és kerékpáros Duna-meder híd épül, melyhez mindkét oldalon ártéri hidak csatlakoznak.  – a Nógrád megyei Őrhalom és Ipolyvarbó között az ideiglenes fahidat váltja fel az új átkelő az Ipolyon, és az oda vezető útszakaszok is megújulnak a határ mindkét oldalán. A minisztérium közölte, hogy a beruházások megvalósítását a 2014-2020-as Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program forrásai támogatják. A fejlesztések pontos költségigénye a kiviteli közbeszerzés eredményes lezárása után lesz ismert. A határmetszési pontok rögzítése után indulhat meg az engedélyezési tervek elkészítése.
2018.12.11 15:39