Bűnös vagy áldozat

Publikálás dátuma
2013.12.09. 06:30
A hét éve kirobbant hazaárulási per fővádlottja, az öt év börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt, egykori RMDSZ-képviselő. Fotó:RMDSZ
Vége felé közeledik a hét éve kirobbantott hazaárulás-kémkedés per, amelynek két ismert fővádlottja a Tariceanu-kabinet két minisztere: Nagy Zsolt RMDSZ-es és Codrut Seres konzervatív párti politikus. Mindkettőjüket letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon, s bár Romániában szép számmal ülnek rács mögött volt miniszterek, szenátorok, képviselők és polgármesterek, az ő esetük mégis rendkívüli - őket nem korrupcióért, hanem állítólagos hazaárulásért ítélték el. Pontosabban: kémkedés és hazaárulás "morális támogatásáért", bármit is jelentsen ez. 

Amióta Gigi Becali szenátor és futballcézár, a Steaua labdarúgó klub elnöke is a Jilava-i börtönben tölti mindennapjait, azóta gondoskodik arról, hogy a román médiában állandó börtönbeszámolók jelenjenek meg. A minap arról szóltak a hírek, hogy óriási patáliát csapott a börtönben, mivel cellatársa, Catalin Voicu szenátor horkolása miatt nem tud aludni.

De a demokrata párti politikusnak, Voicunak is van oka a panaszra - vallási fanatikus cellatársa azzal keseríti meg napjait, hogy éjszakába nyúlóan zsoltárokat énekel. Az ideológiai különbségek azonban nem zavarják a békés együttélést a börtönben, azon túl tudnak lépni a felek. Kénytelenek is, hiszen a román börtönökben most már ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül, szép számmal vannak több évre elítélt politikusok.

A korrupció elleni harc még a Nastese-kormány (2000-2004) idején vált prioritássá az európai integráció érdekében, de Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszternek köszönhetően lett azzá, ami - a politikai bosszú és boszorkányüldözés tökéletes fegyverévé. A korrupcióellenes ügyészséget, a DNA-t, Macovei tette mindenhatóvá és mindenekfölöttivé, a "harc" szükségességét pedig a 2004-ben Nastase ellen induló és nyerő Basescu tűzte zászlajára.

Hamarosan olyan imperatívusszá vált, mint egykoron az osztályharc - a "tiszta" demokrata párti hatalom korrupcióellenes ügyészségének állandóan résen kellett lennie, mert a korrupció nem aludt. Kezdetben csak szociáldemokrata berkekben szaporodtak az állítólagos fő korruptak, de rövidesen a 2004 decemberében felálló négypárti Tariceanu-kormány nem demokrata párti (PDL) soraiban, háttérországában is.

Hosszú időn át a nép esti főműsoridőben követhette élőben a fejleményeket, a korrupció visszaszorítását és a makulátlan igazságszolgáltatást zászlajára tűző Macovei igazságügyminiszter asszony igazságérzetét nem zavarta, hogy mire kiszállt Adrian Nastase volt kormányfő házához a DNA csapata, hogy ablakkeretbe rejtett korrupciós bizonyítékot kutasson fel, addig már ott álltak a hírtelevíziók csapatai is, és a panelek népe bámulva tekintethette meg a volt kormányfő értékes festményekkel díszített villáját. Bizonyíték ugyan nem került elő az ablakkeretből, de Nastasét később mégis sikerült két év letöltendő börtönbüntetésre ítélni.

A Basescu-Macovei párosnak köszönhetően sorra hullottak a fejek az ellenzéki táborban, majd a szövetségesben is, miután a liberális pártelnök Tariceanu kormányfő nem volt hajlandó beolvadni a kisebbik partner, Basescu pártja vezetésével megálmodott jobboldali szövetségbe. A PDL-n belüli belső feszültségek megjelenése után aztán sorra került a saját belső ellenzék is, úgyhogy ma már ideológiailag rendkívül színes a román börtönök világa.

Erről gondoskodik a tavaly tavasz óta újra hatalomra került szociáldemokrata párt is, s bár nem a kormányzat, hanem inkább az államfő hatáskörébe tartozik az igazságszolgáltatás ezen része, mostanában mégis inkább a PDL soraiban bukkannak fel a kivizsgálandó személyek.

Magyar azonban még nem ül. Bár néhány RMDSZ-es politikust is megvádoltak korrupcióval, egyelőre csupán Nagy Zsolt volt informatikai miniszter kapott első fokon öt év letöltendő börtönbüntetést, Markó Attila volt államtitkár pedig hármat. Egyikük esete sem klasszikus korrupció. Markót egy egyházi tulajdonú iskola visszaszolgáltatásában való részvételért, Nagyot hazaárulás erkölcsi támogatásáért találták bűnösnek. Markó és a restitúció védelmében tavaly szeptemberben százezer erdélyi magyar vonult utcára, jogerős döntés még nincs. Nagy ítélete a napokban született.

A hazaárulás-kémkedés ügy hét éve, 2006. november 21-én robbant ki és a Tariceanu-kormány, amiből akkorra már Basescu PDL-je kivonult, két legfiatalabb és tehetségesnek tartott miniszterét vette célba. Codrut Seres neve ellenére nem magyar, sőt egy több magyarellenes megnyilvánulásról ismert párt tagja, az ügy tehát nem a magyarokat, hanem a koalíció két kisebbik pártját célozta meg, amelyek akkoriban életben tartották Tariceanu kormányát.

A vádirat szerint "Nagy Zsolt miniszterként intellektuálisan, morális támogatás és bátorítás által járult hozzá Radu Mihai Donciu, Michal Susak és Stamen Stantchev törvénysértő tevékenységéhez, amelyről tudomása volt, támogatása más személyek által folytatott telefonbeszélgetésekből következtethető ki". Vagyis Nagyot 2006. novemberében hazaárulással vádolták meg, azt állítva, hogy a nemzetközi tanácsadókkal és befektetési bankárokkal, azaz a "kémekkel" együttműködve államtitkokat szivárogtatott ki.

Miniszterként először az államelnöki bizottság hallgatta ki több menetben. A bizottsági jelentés kedvező volt, de Basescu 2007. márciusában mégis jóváhagyta az eljárás elindítását, június 10-én Nagyot felfüggesztették tisztségéből. A fiatal politikus teljesen kivonult a közéletből, a hét évig húzódott eljárásban a korrupcióellenes ügyészség sem találta megvesztegethetőnek, sőt az is kiderült, hogy a hazaárulás vádja sem áll teljesen biztos alapokon.

Nagy ellen végül 2009. márciusában emeltek vádat, de már nem hazaárulásért, "csupán" egy nemzetközi szervezett bűnözési csoport morális támogatásáért. A vád "mások telefonbeszélgetéseiből következtethető ki", viszont 5 évtől 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A vádlott és védelme ezeknek a lehallgatott telefonbeszélgetéseknek csak egynegyedét hallgathatta meg és a 254 beszélgetés több mint felében hibás vagy hiányos fordítást tapasztaltak.

Akasztják a hóhért

Újabb mega korrupciós botrány van kibontakozóban Romániában - a 2003 óta épülő észak-erdélyi autópálya ügyében. Múlt héten több volt miniszter büntetőjogi felelősségre vonását kérte a Ponta-kormány a korrupcióellenes ügyészségtől az amerikai Bechtel sztrádaépítővel kötött szerződés teljesítése idején elkövetett törvénytelenségek miatt.

A feljelentésben Gheorghe Dobre és Radu Berceanu korábbi szállítási miniszterek, Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter és Monica Macovei egykori igazságügyminiszter és az országos útkezelő társaság volt vezetője, Cristian Duică elszámoltatását kérik.
Csak idő kérdése volt, hogy mikor és milyen okkal, ürüggyel indul eljárás Macovei ellen, vélik sokan, ugyanis mindkét kormányzó pártnak, a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak egyaránt szép számmal van elszámolnivalója a volt miniszterasszonnyal.

A Bechtel-ügy pedig tényleg, finoman fogalmazva is, minimum homályos. A kivizsgálást indítványozó kormányzati jelentés szerint a szerződést többször is a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával módosították, ezzel az állami költségvetést is megkárosították. A 415 kilométeres autópálya eredetileg megállapodott 2,2 milliárd euró árából 1,2 milliárdot meg is kapott a Bechtel, amiért alig 52 km használható útszakaszt adott át, és félkész hagyott még egy 60 kilométeres szakaszt.  A most kezdődő kivizsgálás sajátossága, hogy bár az észak-erdélyi autópálya több kormányon átívelő történet - Nastase, Tariceanu, Boc, Ungureanu - a Tariceanu-kabinet demokrata párti (Basescu pártja) minisztereit vonják felelősségre illetve azt a párton kívüli Vladescut, aki Tariceanu egyik legközelebbi bizalmasa volt és a harmadik Boc kormányban is tárcát kapott. Tariceanu viszont a jelenlegi koalíciós liberális társelnök, a Basescu megüresedő helyére aspiráló Crin Antonescu pártbeli ellenfele és riválisa.

Ezeket az észrevételeket a bíróság nem fogadta el. A védelem által kért három tanú beidézését először engedélyezték, ám meghallgatásuktól végül októberi döntése alapján elállt a bíróság. A megjelölt, a védelem szerint a vádlott ártatlanságát bizonyítandó iratok bekérését a Román Hírszerző Szolgálattól, az ügyészségtől és a minisztériumból, szintén elutasították. Gyakorlatilag konkrét bizonyítékok nélkül született meg az elsőfokú döntés.

Romániai magyar berkekben senki sem hisz Nagy hazaárulásában, bűnösségében. Veled vagyunk Zsolt" néven Facebook-oldal is indult támogatására, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is úgy nyilatkozott, igazságtalan ítélet született. De Nagy ügye nem egyedülálló ilyen tekintetben, ma már a román börtönök csupa ártatlanokkal vannak tele, ha a közvéleményt vesszük alapul, ugyanis az egyik tábor mindig a másik oldalról érkező politikai bosszút látja az ítélet mögött, ha jogos az, ha nem.

Mert az állandósult korrupcióellenes harc végleg aprópénzzé vált Romániában. Sokan úgy vélik, Basescu nyolc éves mandátumának és Monica Macovei elkötelezettségének (elvakultságának) talán legnagyobb bűne, hogy automatikusan megkérdőjelezhetővé vált az igazságszolgáltatás pártatlansága, hitele teljesen odalett. Ma már Romániában senki sem veszi komolyan az ítéleteket, saját tábora szemében minden elítélt ártatlan.

Szerző

A telekspekulációt segítheti az adótörvény módosítása

Publikálás dátuma
2013.12.09. 06:15
A földhasználat igazolásának kibővítése még nem mondható teljesnek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Sok gazda hiába várta az uniós közvetlen földalapú támogatási előleget. A pénz november 30-ig, az előírt határidőig nem érkezett meg a számlájukra. Ennek egyebek mellett az volt az oka, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH) jogosulatlan földalapú támogatás igénylés  miatt kirobbant botrányt követően az agrártárca tételes ellenőrzést rendelt el.  Egy adótörvény-módosítási javaslat azonban megkönnyítené a a belterületi telkekkel való spekulációt. 

A földhasználatot ne csak a földhasználati lappal igazolhassa az uniós közvetlen földalapú támogatásra jogosult termelő az MVH-nál - ezt javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ). (A javaslat hátterében az húzódhat meg, hogy az MVH-botrányt követően az agrárminiszter elrendelte a földhasználók, illetve a földhasználat teljes körű tételes ellenőrzését.) Emlékezetes, hogy a gyanú szerint az MVH négy vezetője, illetve munkatársa összejátszott több tucat céggel és magánszeméllyel, azért hogy jogosulatlanul több százmillió forintos földalapú támogatáshoz jussanak.

Az uniós szabályok szerint egy évben a jogosultak legalább 5 százalékát ellenőrizni kell, de ha valakik kiveszik a "baráti gazdákat, társaságokat" a rendszerből, akkor azok biztosan kimaradnak az ellenőrzésből - erről beszélt lapunknak Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke elmondta, hogy rákérdezett a szaktárcánál, már idén februárban tudtak az MVH-ban zajló korrupcióról, akkor miért vártak az ellenőrzések bejelentésével októberig, addig amíg az MSZP nyilvánosságra nem hozta a korrupciógyanús üzelmeket Erre Fazekas Sándor agrárminiszter azt közölte, hogy mindenki megkapja majd november 30-ig az uniós támogatási előleget. A helyzet azonban az, hogy az ellenőrzések elhúzódása miatt nem sikerült tartani a határidőt. Gőgös Zoltán ugyanakkor megjegyezte: korábban már ő maga is javasolta, hogy ne csak a földhasználati lapot fogadja el az MVH, hiszen - mindenféle botránytól függetlenül - az eddigi gyakorlat megnehezítette az osztatlan földterületek bérbeadását, a földhasználat igazolását.

A hivatalban kirobbant botrány után elrendelt tételes ellenőrzést viszont az ilyen földbérletek vizsgálata is megnehezítette, Erre rájöhettek az agrárkamaránál is, bár az furcsa, hogy nem a miniszteren kérték számon a rossz döntést, hanem a végrehajtó MVH-t okolták a csúszásért - tette hozzá az MSZP szakpolitikusa. Most már tárcánál is azt javasolják: ne csak a földhasználati lapot fogadja el a hivatal, hanem az adás-vételi szerződést, egyéb okiratot is.

Lengyel Szilvia, az LMP szakpolitikusa is egyetért ezzel, szerencsésnek találná, ha a földhasználat jogszerűségét a haszonbérleti szerződéssel, illetve a családi gazdaság alapításáról szóló okirattal is igazolni lehessen - tette hozzá az LMP-s politikus. Lengyel Szilvia szerint egy ilyen gumijogszabályányi javaslat egyik pontjának megfogalmazása azonban mégis aggályos, mert arról szól, hogy ezeken kívül más, megfelelő módon is igazolni lehessen a földhasználatot. Ezzel csak az a gond, hogy nem lehet tudni, mire is gondolhattak a javaslattevők - jegyezte meg Lengyel Szilvia. Az a hivatkozás - hogy erre a megfogalmazásra azért van szükség, mert a hazai birtokviszonyokban végbemenő folyamatos átalakulás olyan speciális helyzeteket hozhat elő, amelyre jelenleg nem tudnak a szabályozással fölkészülni - nehezen védhető, ez egy "bianco csekk", ezért elfogadhatatlan.

Az MSZP is támogatja NAK és a MAGOSZ javaslatát, amit - Gőgös Zoltán véleménye szerint - a kifizetetlen gazdák nyomására tettek meg, a baj csak az, hiába módosítják már a jogszabályt, az előlegeket idén már nem lehet átutalni a jogosultaknak - mondta a szocialista politikus.

A számos jogvita is okolható azért, hogy az uniós földalapú támogatások kifizetése elhúzódhat akár 2014. júniusáig is, miközben sok gazda az előlegre számítva vásárolt vetőmagot, műtrágyát, vett fel hitelt, nekik hiába utalják át a járandóságukat félév múlva, azalatt tönkre is mehetnek - figyelmeztetett Gőgös Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy 2005-ben az akkori szocialista agrárminiszternek az elhúzódó előleg kifizetések miatt kellett távoznia. Akkor a MAGOSZ vezetésével ezrek tüntettek traktorokkal a Parlament előtt, a Fideszhez közeli gazdaszervezet most mégsem hívta tiltakozni a gazdákat.

Lengyel Szilvia egy a gazdasági bizottságnak benyújtott adótörvény-módosítás buktatóira is felhívta a figyelmet. Telekadó-mentességet kaphatnak a belterületen fekvő, a mezőgazdasági művelésből kivont, az egy hektárt meg nem haladó földterületek. Első pillantásra ez jónak tűnik, de a telekspekulációk történetét ismerve létezik az a mód, hogy az ingatlan befektető a művelés alól kivont területet belterületbe vonja. Az átminősített területet feldarabolják, új helyrajzi számokat kapnak a telkek, így azt egy hektárnál kisebb részekre lehet osztani. Így adómentessé tehető és alkalmassá válik ingatlanspekulációra - figyelmeztetett Lengyel Szilvia.

Szerző

A telekspekulációt segítheti az adótörvény módosítása

Publikálás dátuma
2013.12.09. 06:15
A földhasználat igazolásának kibővítése még nem mondható teljesnek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Sok gazda hiába várta az uniós közvetlen földalapú támogatási előleget. A pénz november 30-ig, az előírt határidőig nem érkezett meg a számlájukra. Ennek egyebek mellett az volt az oka, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH) jogosulatlan földalapú támogatás igénylés  miatt kirobbant botrányt követően az agrártárca tételes ellenőrzést rendelt el.  Egy adótörvény-módosítási javaslat azonban megkönnyítené a a belterületi telkekkel való spekulációt. 

A földhasználatot ne csak a földhasználati lappal igazolhassa az uniós közvetlen földalapú támogatásra jogosult termelő az MVH-nál - ezt javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ). (A javaslat hátterében az húzódhat meg, hogy az MVH-botrányt követően az agrárminiszter elrendelte a földhasználók, illetve a földhasználat teljes körű tételes ellenőrzését.) Emlékezetes, hogy a gyanú szerint az MVH négy vezetője, illetve munkatársa összejátszott több tucat céggel és magánszeméllyel, azért hogy jogosulatlanul több százmillió forintos földalapú támogatáshoz jussanak.

Az uniós szabályok szerint egy évben a jogosultak legalább 5 százalékát ellenőrizni kell, de ha valakik kiveszik a "baráti gazdákat, társaságokat" a rendszerből, akkor azok biztosan kimaradnak az ellenőrzésből - erről beszélt lapunknak Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke elmondta, hogy rákérdezett a szaktárcánál, már idén februárban tudtak az MVH-ban zajló korrupcióról, akkor miért vártak az ellenőrzések bejelentésével októberig, addig amíg az MSZP nyilvánosságra nem hozta a korrupciógyanús üzelmeket Erre Fazekas Sándor agrárminiszter azt közölte, hogy mindenki megkapja majd november 30-ig az uniós támogatási előleget. A helyzet azonban az, hogy az ellenőrzések elhúzódása miatt nem sikerült tartani a határidőt. Gőgös Zoltán ugyanakkor megjegyezte: korábban már ő maga is javasolta, hogy ne csak a földhasználati lapot fogadja el az MVH, hiszen - mindenféle botránytól függetlenül - az eddigi gyakorlat megnehezítette az osztatlan földterületek bérbeadását, a földhasználat igazolását.

A hivatalban kirobbant botrány után elrendelt tételes ellenőrzést viszont az ilyen földbérletek vizsgálata is megnehezítette, Erre rájöhettek az agrárkamaránál is, bár az furcsa, hogy nem a miniszteren kérték számon a rossz döntést, hanem a végrehajtó MVH-t okolták a csúszásért - tette hozzá az MSZP szakpolitikusa. Most már tárcánál is azt javasolják: ne csak a földhasználati lapot fogadja el a hivatal, hanem az adás-vételi szerződést, egyéb okiratot is.

Lengyel Szilvia, az LMP szakpolitikusa is egyetért ezzel, szerencsésnek találná, ha a földhasználat jogszerűségét a haszonbérleti szerződéssel, illetve a családi gazdaság alapításáról szóló okirattal is igazolni lehessen - tette hozzá az LMP-s politikus. Lengyel Szilvia szerint egy ilyen gumijogszabályányi javaslat egyik pontjának megfogalmazása azonban mégis aggályos, mert arról szól, hogy ezeken kívül más, megfelelő módon is igazolni lehessen a földhasználatot. Ezzel csak az a gond, hogy nem lehet tudni, mire is gondolhattak a javaslattevők - jegyezte meg Lengyel Szilvia. Az a hivatkozás - hogy erre a megfogalmazásra azért van szükség, mert a hazai birtokviszonyokban végbemenő folyamatos átalakulás olyan speciális helyzeteket hozhat elő, amelyre jelenleg nem tudnak a szabályozással fölkészülni - nehezen védhető, ez egy "bianco csekk", ezért elfogadhatatlan.

Az MSZP is támogatja NAK és a MAGOSZ javaslatát, amit - Gőgös Zoltán véleménye szerint - a kifizetetlen gazdák nyomására tettek meg, a baj csak az, hiába módosítják már a jogszabályt, az előlegeket idén már nem lehet átutalni a jogosultaknak - mondta a szocialista politikus.

A számos jogvita is okolható azért, hogy az uniós földalapú támogatások kifizetése elhúzódhat akár 2014. júniusáig is, miközben sok gazda az előlegre számítva vásárolt vetőmagot, műtrágyát, vett fel hitelt, nekik hiába utalják át a járandóságukat félév múlva, azalatt tönkre is mehetnek - figyelmeztetett Gőgös Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy 2005-ben az akkori szocialista agrárminiszternek az elhúzódó előleg kifizetések miatt kellett távoznia. Akkor a MAGOSZ vezetésével ezrek tüntettek traktorokkal a Parlament előtt, a Fideszhez közeli gazdaszervezet most mégsem hívta tiltakozni a gazdákat.

Lengyel Szilvia egy a gazdasági bizottságnak benyújtott adótörvény-módosítás buktatóira is felhívta a figyelmet. Telekadó-mentességet kaphatnak a belterületen fekvő, a mezőgazdasági művelésből kivont, az egy hektárt meg nem haladó földterületek. Első pillantásra ez jónak tűnik, de a telekspekulációk történetét ismerve létezik az a mód, hogy az ingatlan befektető a művelés alól kivont területet belterületbe vonja. Az átminősített területet feldarabolják, új helyrajzi számokat kapnak a telkek, így azt egy hektárnál kisebb részekre lehet osztani. Így adómentessé tehető és alkalmassá válik ingatlanspekulációra - figyelmeztetett Lengyel Szilvia.

Szerző