Hadakozik a család Mandela örökségéért

Dél-Afrikában vasárnap imanapot tartottak, országszerte a templomokban, imaházakban emlékeztek csütörtökön elhunyt elnökükre, Nelson Mandelára. Jacob Zuma, a jelenlegi államfő a johannesburgi Bryanston metodista templomban vett részt istentiszteleten. Felhívta a dél-afrikaiakat, hogy ne feledkezzenek meg azokról az értékekről, amelyekért Mandela küzdött. Madiba otthona előtt éjszakánként gyertyás virrasztást tartanak, a dél-afrikaiak énekelve-táncolva emlékeznek szeretett elnökükre.

Négy amerikai elnök is részt vesz Mandela keddi gyászszertartásán. Barack Obama és felesége az elnöki különgéppel elődjét, George W. Busht és feleségét is magával viszi Johannesburgba. Dél-Afrikába repül családjával Bill Clinton is, aki elnökként részt vett 1994-ben Mandela beiktatásán, s ott lesz egy előző demokrata elnök, Jimmy Carter is. George H.W. Bush egészségi állapota miatt már nem utazik.

A 95 ezres befogadóképességű johannesburgi stadionban a világ vezető személyiségei emlékeznek Dél-Afrika első fekete elnökére. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, s a világ vezető politikusai is jelezték érkezésüket. Mandelát szerdától Pretoriában ravatalozzák fel, s december 15-én szülőfalujában temetik.

Már Mandela halála előtt megindult a hatalmi harc családjában. Mandelának két feleségtől három lánya született, 17 unokája, számos dédunokája van. A családtagok között nem különösebben felemelő csatározások folynak Madiba örökségéért, s a Mandela név használatáért. Vagyonát a néhai dél-afrikai elnök tucatnyi alapítványban helyezte el, ezek lennének hivatottak ápolni Mandela emlékét.

Lányai évek óta küzdenek azért, hogy az alapítványok "külsős" igazgatóit leváltsák. Egyik unokája, Mandla az egyetlen a családból, aki képviselő lett, de politikai karrierje botrányok miatt lehanyatlott. Mandla nyáron exhumáltatta Mandela három elhunyt gyermekének maradványait, s saját falujában újratemettette. A család többi tagja ezt bíróságon támadta meg, s a koporsókat visszavitték Qunuba, ahol végülis vasárnap eltemetik Mandelát, aki gyermekei mellett akart feküdni. Mandela sírja várhatóan zarándokhely lesz, amely bőséges bevételt hozhat a környéknek.

Szerző

Phenjan elengedte a háborús veteránt

Szabadon engedte Észak-Korea azt a 85 éves amerikai háborús veteránt, akit még október végén fogtak el, amikor családja szerint turistaként látogatott az ázsiai országba. A KCNA észak-koreai hírügynökség közlése alapján azért bocsátották szabadon Merrill Newmant, mert bocsánatot kért a koreai háború, illetve a látogatása során elkövetett bűneiért

A döntés meghozatalában szerepet játszott idős kora, és egészségi állapota is. A hír megjelenése után a japán média jelentette, Newman megérkezett Pekingbe, majd az AP amerikai hírügynökség számolt be róla, hogy a férfi hazaért. Az ázsiai körúton Szöulban tartózkodó Joe Biden felajánlotta, hogy az Air Force Two alelnöki repülőgép fedélzetén utazzon haza, de Newman visszautasította, s inkább egy közvetlen Kaliforniába tartó járatot választott.

A KCNA múlt héten adott róla hírt, hogy a veteránt október 26-án, tíz napos látogatása végén őrizetbe vették egy, az Egyesült Államokba tartó repülőgép fedélzetén, amellyel hazautazott volna. A hivatalos vád szerint "Merril E. Newman kémkedett és felforgató tevékenységet folytatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, s ennek során a koreai népi hadsereg katonáinak, illetve ártatlan polgári személyeknek a meggyilkolásában vett részt".A veterán írásos vallomásában ismerte el bűneit. 

Észak-Korea 2009 óta hat amerikai állampolgárt vett őrizetbe, közülük ötöt már szabadonengedtek. A dél-koreai állampolgársággal is rendelkező Kenneth Bae-t egy éve tartják fogva. A misszionáriusként és idegenforgalmi vezetőként tevékenykedő férfit "felforgató tevékenység" vádjával tartóztatták le, majd ítélték 15 évi kényszermunkára.

Iszlám emirátus alakul Szíriában?

Publikálás dátuma
2013.12.09. 06:33
A Szíriát is megvitató konferencián magas rangú képviselők, védelmi és külügyminiszterek vettek részt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
Attól tart a nemzetközi közösség, hogy a Szíriában ténykedő dzsihádisták önálló területet, ellenőrizhetetlen "iszlám emirátust" hoznak létre az ország szívében. A szélsőségesek térnyerése nyomán nő az erőszak, nem csak a polgárháború sújtotta Szíriában, de az egész térségben.

Egyre nagyobb szerephez jutnak a szíriai polgárháborúban gyakorlatilag harmadik félként megjelent radikális iszlamista erők, melyek politikailag nem, de katonailag háttérbe szorítják a kormány ellen harcoló mérsékelt, világi szervezeteket.

Az iraki külügyminiszter egy hétvégi bahreini biztonsági konferencián a nemzetközi közösséget is aggasztó félelmének adott hangot, amikor rámutatott, a Bassár el-Aszad ellen harcoló szélsőséges csoportok gyarapodása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egy dzsihádisták által irányított terület, egy "kormányozhatatlan iszlám emirátus" jön létre Szíria szívében.

Hosjar Zebari hozzátette, Irak, és a térség számára is komoly kockázatot jelent a radikális csoportok elszaporodása. Mint a diplomata kifejtette, olyan távoli területekről is, mint Ausztrália, vagy Kanada, a régióba gyűltek a harcosok, hogy a szíriai felkelőkhöz csatlakozzanak.

Az AP amerikai hírügynökség adatai szerint a legnagyobb kontingens - becslések alapján mintegy 1200-1700 fő - főleg 11 nyugat-európai országból érkezett, s jelentős még az arab és muszlim államokból származó katonák száma is. Az IHS Jane's neves védelmi és biztonságpolitikai tanácsadó cég pedig szeptemberi felmérésében azt írta: összesen mintegy ezer lázadócsoport, azon belül is százezer harcos küzd az Aszad-rezsim ellen.

A felkelés motorját ugyanakkor az iszlamisták adják: a dzsihádisták száma tízezer főre tehető, míg a keményvonalas, illetve mérsékelt iszlamisták közel ugyanannyi katonával, 30-35 ezer fővel vesznek részt a műveletekben.

Az iraki külügyi vezető kiemelte, az al-Kaida terrorszervezet bekapcsolódásával - velük szövetséges a Dszabhat el-Nuszra, vagy a határon átnyúló mozgalom, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) is - egyre több katonát toboroznak Szíriába, s a mérsékelt ellenzékkel való összecsapások miatt egyre kaotikusabb, véresebb képet mutat a polgárháború.

Vélhetően az ISIL tevékenysége is közrejátszott abban, hogy nőtt az erőszak Irakban. Az idei a legvéresebb év 2007 óta: eddig összesen 8000 ember halt meg különböző merényletek során, csak októberben majdnem ezren vesztették életüket.

Hosjar Zebari ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a szíriai kormányt támogatnák. "Nem ejtenék könnyeket, ha Aszadot eltávolítanák a hatalomból" - mondta az iraki politikus. Az iraki diplomatához hasonlóan nyilatkozott korábban az orosz külügyminiszter is. Október elején Szergej Lavrov kijelentette, a jelenleg január 22-re tervezett, a szíriai polgárháború békés lezárását célzó Genf-2 konferencia halogatása a szélsőségeseknek kedvez.

Úgy vélte, mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ültetni a szíriai kormányt, s a "józan ellenzéket", "azokat, akiknek nem az jár a fejükben, hogy kalifátust hozzanak létre Szíria területén, és akiket nem a hatalom megszerzése érdekel, hogy azt később saját elképzelésük szerint használják fel, azokat, akiket országuk sorsa érdekel, hogy az egységes, osztatlan területű és világi állam maradjon, és hogy abban jól érezze magát minden vallási és etnikai csoport".

Az iszlamistákról készült becsléseket támasztja alá a BBC brit közszolgálati adó hétvégi beszámolója is, mely szerint az elmúlt év során több ezer külföldi harcos, köztük 300 brit állampolgár szivárgott be Szíriába, hogy az ellenzék oldalán harcoljon.

Richard Galpin információi szerint a dzsihádisták szervezetten érkeznek, Törökország déli részén található óvóhelyeket használnak, s onnan kelnek át Szíriába. Reyhanli határvárosban, egy ilyen létesítményt üzemeltető férfi a riporternek elmondta, az elmúlt három hónapban több mint százötvenen szálltak meg nála, köztük 15-20 brit.

"Meghívásra érkeznek. Egy-két napot töltenek el nálam, mielőtt átkelnének a határon, vagy mielőtt hazarepülnének, ahonnan jöttek" - közölte a névtelenül nyilatkozó forrás. Az egyik ilyen francia harcos a tudósítónak úgy fogalmazott: "Több ezren vagyunk, a világ minden pontjáról. Mind az al-Kaidához tartozunk". Az egykor Franciaországban tanult diák azt mondta, egy 8 ezer fős brigádhoz csatlakozott Szíriában.

A szélsőgesek erősödését jelzi a Dzsabhat el-Nuszra által létrehozott, s az al-Dzsazíra katari hírtelevízión leközölt videofelvétel, melyen állítólag a szíriai kormány pilótanélküli repülőgépének roncsai láthatóak. A szervezet közölte, ez volt az első ilyen akciójuk, hogy a rezsim egy drónját lelőtték. Állítják, Aleppó felett körözött, amikor leszedték.

A terrorszervezet kiemelte, a reguláris erők azóta vetnek be drónokat, hogy az északi városért folyó harcok kiéleződtek. A kormány így próbál légifelvételeket készíteni a felkelők létesítményeiről, írták. A Dzsabhat el-Nuszra úgy véli, a szerkezet iráni gyártmány, s iráni szakértők felügyelete alatt vetették be.

A dzsihádisták a felkelőkkel sem ápolnak jó viszonyt. A Nyugat által támogatott, külföldi székhelyű, legfőbb ellenzéki ernyőszervezet katonai szárnyát, a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA) is folytonosan támadják.  Az FSA egykori parancsnoka a BBC-vel közölte, azután menekült Törökországba, hogy egységét szélsőségesek ejtették csapdába.

Mint elmondta, katonáit megkínozták, s végül megölték, mert "nem voltak igaz muzulmánok" - ő egyike azon keveseknek, akik megmenekültek. "Szabadságért és egyenlőségért indítottuk a forradalmat, de a dzsihádisták nem ezért harcolnak. Elpusztítják Szíriát" - tette hozzá.

A török határ közelében lévő, eddig az FSA által birtokolt fegyverraktárat szombaton elfoglalta az egyik legfőbb szíriai iszlamista erő. Ez is jól mutatja, a november végén összefogott hét csoport, az Iszlám Front és a FSA között egyre nagyobb a szakadék.

Szerző