Tárcaközi bizottság dönt a trafikkoncessziókról

Egy tárcaközi szakértői bizottság bírálta és bírálja el a trafikpályázatokat - tudta meg lapunk Gyulay Zsolttól, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatójától. Arról azonban már nem kaptunk tájékoztatást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett még melyik minisztérium delegál szakértőket a bizottságba, pedig több tárca is érintett.

A vezérigazgató lapunknak elmondta: a szakértői bizottság bírálja el az üzleti terveket, erre a munkára az ND Nonprofit Zrt.-nek semmilyen rálátása nincs. A társaság csak a trafikpályázatoknak azt a részét vizsgálja, amely objektív szempontok alapján értékelhető, például hogy munkanapokon és hétvégén napi hány órában tervezi a nyitva tartást a pályázó, hogy alkalmazna-e megváltozott munkaképességű, esetleg munkanélküli személyt. A vállalásokra adható pontszámokat a zrt. elküldi a tárcaközi bizottságnak, amely az üzleti terv értékelése után dönt a koncesszióról; a társaság feladata lényegében az adminisztrációra korlátozódik.

Mint beszámoltunk róla, a koncessziók elnyerése javarészt az üzleti terven múlik, ugyanis az elérhető összpontszám pontosan felét, 60 pontot lehet kapni rá, miközben mondjuk a szombati négyórás nyitva tartás vállalásáért csupán 3 pont jár. Ezért nagy probléma, hogy éppen az üzleti terv elbírálásáról nem tudni szinte semmit: az értékelési szempontok között például csak azt rögzítették, hogy a pályázó szakmai múltja befolyással van pályázatának sikerességére, de hogy hány pontot kaphat egy trafikos, aki 15 éve működtette üzletét, nem rögzítették. Az értékelés szempontjai között csak a témákat sorolták fel, amelyeket üzleti tervében érdemes érintenie a pályázónak (beszállítók bemutatása, vevői igények bemutatása, pénzügyi terv stb.).

Gyulay Zsolt azután kereste meg lapunkat, hogy november 27-i cikkünkben idéztük Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő közleményét, amely szerint a nemzeti dohánybolt-rendszer kialakításával negyvenezer családot tett tönkre a kormány. A vezérigazgató ezzel szemben úgy látja, a trafikrendszer júliusi indulása előtt összesen nagyjából 20 ezer helyen lehetett dohányt vásárolni. Ezek között szerepeltek bevásárlóközpontok, hipermarketek és benzinkutak is, amelyek a forgalom 80-90 százalékát bonyolították, így a 40 ezres szám szerinte irreális. Gyulay Tóth Csabának azt a kijelentését is kifogásolta, miszerint a lóversenyfogadások beszervezésével már "nemcsak a dohánybevételek és az italok, de a fogadások bevétele is a fideszes rokonok, haverok kasszáját gyarapítja". Gyulay szerint a hatályos törvények eddig is lehetőséget nyújtottak sorsolásos játék és fogadás bonyolítására, ebben változás nem történt, a nemzeti dohányboltok működtetése pedig valójában kőkemény munkát igényel, és a 10 százalékos dohánytermék kiskereskedelmi árrés egyáltalán nem magas.

Rákérdeztünk, szerinte nem a "fideszes rokonok, haverok" kapták-e a koncessziókat, amire azt mondta: ez nem az ND Nonprofit Zrt. dolga megítélni, ráadásul jelenleg ügyészségi vizsgálat is folyik a minisztériumban. Gyulay leszögezte: ahogy az e-útdíj bevezetése, a nemzeti dohányboltok kialakítása is "sikertörténet", a trafikrendszer munkahelyeket teremtett, és hozzájárult a gazdaság növekedéséhez. Örömteli az is, hogy a lakosság dohányellátása jelenleg 97,5 százalékos - tette hozzá.

Hozzá kell tennünk a "sikertörténet"-képet némileg árnyalja, hogy júliusban és augusztusban - a trafikrendszer létrejötte után - a dohánytermékekből származó adóbevételen nagyjából 6-8 milliárd forintot bukott az állam. Az adóhatóság adatai szerint miközben tavaly 36 milliárd forint jövedéki adó folyt be az államkasszába, júliusában csak 28, augusztusban pedig mindössze 24 milliárd. Ezzel párhuzamosan pedig jelentősen növekedett a feketekereskedelem aránya, mert más nem igen magyarázhatja, hogy bő negyven százalékkal kevesebb cigarettát adtak el legálisan a 8. hónapban az elmúlt év azonos időszakához képest. Hacsak az nem, hogy egyik hónapról a másikra leszokott a dohányzó magyar lakosság egy jelentős része.