Elefánt a porcelánboltban, golyóállóban

Publikálás dátuma
2013.12.10. 06:12
Hajdu János (jobb szélen), a TEK vezetője képességeit ellenfelei sem vonják kétségbe, de szervezetének hatékonyságát igen FOTÓ:
Biztosra vehető, hogy jövőre a Terrorelhárítási Központ (TEK) már nem működik tovább jelenlegi formájában. Ha kormányváltásra kerül sor, a mai demokratikus ellenzék - ahogyan előre jelezte - megszünteti az egységet, és minden érintett szervezet visszakapja kompetenciáit. Ugyanakkor az Orbán-kormány is arra készül, hogy hatalmon maradása esetén felülvizsgálja az elitkommandó működését - tudta meg a Népszava. A TEK ugyanis mindeddig túl sok blamázst, és kevés valódi ereményt hozott.

Bár már három éve létezik, nem integrálódott a magyar rendvédelmi-nemzetbiztonsági szervezetbe a Terrorelhárítási Központ (TEK). Épp ellenkezőleg. Külön-, kívül-, illetve felülállásuk a hagyományos struktúrán, nem segítette, inkább rontotta az általuk (is) felügyelt területek munkájának hatékonyságát. Ezt - információink szerint - Pintér Sándor belügyminiszter már az egység létrehozása idején előre jelezte. Orbán Viktor miniszterelnök azonban a hírek szerint már korábban megígérte testőrének, hatalomra kerülésekor "kap egy saját kommandót". Hajduról korábban egy interjúban megjelent, hogy ő volt az egyetlen, akinek akkor sem kellett kiszállnia Orbán Viktor autójából, ha a pártelnök bizalmas telefonbeszélgetéseket folytatott. 

Emlékezetes: Hajdu Jánost egy évtizede egy lényegében mondvacsinált büntetőügy - gyanúsított bántalmazása - miatt távolították el a rendőrségről. Kiderült ugyan az ártatlansága, de kommandós karrierje megszakadt. (Nem mellesleg, épp Hajduval esett meg a múlt hetihez hasonló történet, hogy egy balul sikerült akcióban nem tudták azonnal lefogni a gyanúsítottat, mire az dulakodás közben a Hajdu nyakában lógó kibiztosított géppisztolyba kapaszkodott, így véletlenül meglőtte vele kommandós társa lábát.)

Bármilyen közvetlen is volt azonban a viszony a jelenlegi miniszterelnök és Hajdu között, a TEK létjogosultságát, illetve hatásköreit mind több kritika éri. És nem pusztán az évi tízmilliárdos költségvetés, a kiemelt bérezés, a minden igényt kielégítő technikai felszereltség miatt. Az évek során bebizonyosodott, hogy a mesterségesen létrehozott párhuzamosságok miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal (a belső elhárítás és a kémelhárítás), az Információs Hivatal (hírszerzés), illetve a teljes rendőrség munkájának hatékonysága nemhogy nem nőtt, sokkal inkább akadozóvá vált, nem kis mértékben a TEK miatt.

Bár az ellenzék elsősorban a TEK pénze, illetve információgyűjtési, -kezelési jogosultságainak kiterjesztése miatt emelt szót - jogosan -, sokkal aggasztóbbnak tartják a területre rálátó forrásaink azt, hogy a TEK-et lényegében a Miniszterelnökségről irányítják, bár formálisan a rendőrség kötelékébe tartozik. Így egy kormányrendelettel létrehozott egység törvényi alapokon nyugvó testületek, szervezetek munkájába avatkozhat bele. A TEK ugyanis korlátlan jogosítványokat kapott ahhoz, hogy bárkire-bármire ráteheti a kezét. Szakembereket rendelhet be állományába bárhonnan, bármely személyre, eszközre, járműre, forrásra, információra "elővásárlási joga" van. Függetlenül attól, hogy ez az alaprendeltetést veszélyezteti-e az érintett szervezetnél. Nem kétséges, hogy a TEK-nél valóban koncentrálódott a szakma "krémje", de ez a hatékonyságban nem feltétlenül igazolódik vissza.

Forrásaink szerint, amit a TEK általában a nyilvánosság előtt tesz, azt lényegében bármely főkapitányság bevetési egysége képes lenne elvégezni, ahogyan képes is volt a TEK létrehozása előtt. A pitiáner marihuana-kereskedők, lányfuttatók látványos elfogási akciói csupán a "hatalmi marketing" részei - vélik rendőrségi forrásaink. Nem segíti a köz-, illetve nemzetbiztonság erősítését az sem, hogy az elmúlt három évben széttagolták az egykori Köztársasági Őrezred hatáskörébe tartozó tevékenységeket.

Az államfőt, és a miniszterelnököt a TEK védi, a házelnököt az újonnan felállított Országgyűlési Őrség. A Sándor palotát a TEK, és a honvédség közösen őrzi. A koronázási jelvényeket a Parlamentben katonák védik, míg a koronázási palástot a Nemzeti Múzeumban a rendőrség felügyeli. A miniszterek egy részét is rendőri védelem alá helyezték, de az érintett állomány így lényegében kettős irányítás alá került, amiről jogszabály ugyan nem rendelkezik egyértelműen, de a napi munkában zavarokat, feszültséget okoz. Hogy egészen egyszerű példával éljünk: két, egymás mellett posztoló, azonos felelősségű egyenruhás közül az egyik akár háromszor annyit keres, mint a másik.

A kevésbé tettenérhető, ám súlyosabb gondok a nemzetbiztonsági területen mutatkoznak. A belügyminiszterhez rendelt Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve a Lázár János államtitkárhoz delegált hírszerzés berkeiben nehezen emésztik meg, hogy TEK beleszól a munkájukba. Különösen az irritálja a titkosszolgálati vezetőket - de a beosztotti állományt is -, hogy míg legtöbbjük többdiplomás, komoly szakmai múlttal rendelkező, nyelveket beszélő profi, addig egy csupán rendőrtiszti főiskolát végzett kommandós tábornok velük egyenrangúan kíván komoly ügyekben állást foglalni, irányítani, esetleg célfeladatokat szabni. A parancsnok "harcosnak" nevezi beosztottait, ám ez a gyakran a diplomácia finom terepén mozgó titkosszolgáknak kevésbé megfelelő megközelítés.

"Elefánt a porcelánboltban, golyóálló mellényben" - jelezte egy informátorunk a titkosszolgálatok általános vélekedését Hajdu tábornokról, és csapatáról. Azt viszont még legádázabb ellenfelei sem vonják kétségbe, hogy Hajdu empatikus, emberséges - bár gyakran nehéz természetű - vezető. Belügyi forrásaink szerint kormányzati szinten is téma a TEK túlhatalma és inkompetenciája. A jelenlegi ciklusban azonban már nem bolygatnák meg a rendszert, ám újabb választási győzelem esetén jelentősen átalakítanák.

Az Index szerint ráadásul Hajdu már közel sincs olyan szoros kapcsolatban Orbán Viktorral, mint korábban, amikor még bármikor felhívhatta telefonon. További teher, hogy a TEK működését gyakran - nemzetközi - közröhej is övezi. Az pedig érzelmileg is kifejezetten kellemetlen, nehezen kiheverhető volt a kiválóságára gőgös TEK számára - mondta informátorunk -, hogy tavaly, a szervezésükben megrendezett küzdősport-gálán egy Békés megyei tűzoltó, egy budapesti objektumőr, egy kazinbarcikai, illetve egy VIII. kerületi rendőrjárőr is könnyedén ütötte ki a TEK versenyzőit, akik minden döntőt elvesztettek.
A baloldali ellenzék egyébként már a TEK létrehozása óta hangoztatja: kormányra kerülésük esetén felszámolják a "pretoriánus gárdának" nevezett egységet. Visszaadnák a kompetens szervezeteknek mindazt, amit emberben, technikában, hatáskörben elvettek tőlük, így helyreállítanák a nemzetbiztonság és a rendvédelem alkotmányos működését.

Az Átlátszó nem hagyja magát

Nem közli a TEK helyreigazítását és áll a perek elébe az atlatszo.hu, amely a napokban megírta, hogy 110 millió forintjába került az adófizetőknek a Terrorelhárítási Központ részvétele a nyári árvízi védekezésben. A portál számításai szerint nem lehet reális a TEK azon állítása, hogy a terrorelhárítók rendes napi munkaidejükön felül összesen több mint 20 000 órát töltöttek a gátakon. A TEK állítása szerint munkatársaik 85 millió forint juttatásban részesültek a "napi szolgálatteljesítési időt" meghaladó szolgálatteljesítésért, amire jön 23 milliónyi járulék.

További tétel a 4,5 milliónyi élelmiszerköltség, 5,5 millióba került a "gépjárművek használata" 2 milliót "munkaruha, gyógyszer, védelmi anyagok" címen számoltak el. A TEK reagálásában úgy fogalmazott: "tisztelik és becsülik az atlatszo.hu portált, mert fontos dolgot tesznek, szükség van rájuk", azonban "hazudni nem szabad". Úgy vélték, az atlatszo.hu cikkében felvázolt következtetések és állítások "minden ésszerűséget nélkülöznek, a szerző által bemutatott számok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal", ezért a TEK pert indít. Az atlatszo.hu viszont továbbra is várja,. hogy a TEK eleget tegyen annak az adatigénylésnek, amiben részletes elszámolást kértek.

Megtépázott TEKintély

-  Már a TEK megalakulására árnyékot vetett, hogy Zách utcai épületének tervrajzait ellopták egy építési vállalkozó autójából.
- 2010. júniusában kiderült, hogy napokon belül költöznie kell a BHSE lövész szakosztályának évtizedek óta használt Zách utcai lőteréről, mert azt TEK veszi birtokba. A közelgő világbajnokság miatt a sportlövők komoly bajba kerültek. Végül Hajdu haladékot adott a sportolóknak.
- 2011. júliusában tévedésből egy emberkereskedő banda egyik tagjának szomszédjára csaptak le Szekszárdon, miközben a gyanúsított távolabbról kiabált, hogy őt keresik, és megadja magát. A környékbeliek szerint a TEK-esek a szomszédot azért végighúzták a földön.
- 2011. októberében óriási sajtófelhajtással lefoglalták Brad Pitt Z Világháború című filmjének forgatásához használt (kellék)fegyvereket. A Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
- 2012 tavaszán nagyszabású akcióban két tucat embert fogtak el a VIII. kerületben kábítószerrel való visszaélés miatt, de végül csak két ember ellen indítottak eljárást.

- 2012. áprilisában nagy erőkkel vonultak ki egy isaszegi férfi házához. A TEK közölte, harminc-negyven fegyverből álló arzenált számoltak fel. Kiderült, hogy a férfi második világháborús fegyvereket gyűjtött, azokat is csak hatástalanítva.
- 2012. augusztusában Hajdu dörgedelmes levelet írt Ostenburg-Moravek Gyulának, a (megszűnt) Szent Korona Rádió Egyesület vezetőjeként - fiktíven - feltüntetett, 1944-ben meghalt csendőrparancsnoknak. Ugyanebben a hónapban "nagy erőkkel" lezárták Orbán Viktor házának környékét, hogy ezzel megakadályozzanak egy húszfős, tüntetésnek titulált flashmobot.
- 2012 szeptemberében a Budapesti Műszaki Egyetemhez vonultak ki, hogy elfogják a kar gólyái számára forgatott Star Wars paródiafilm játékpisztolyos szereplőjét.
- 2013-ban a Szíriában túszul esett magyarok kiszabadítása (helyesen: a túszok elengedése) után tartott sajtótájékoztatón Hajdu bekapcsolt mikrofonok előtt odasúgta az egyik szabadult fogolynak, hogy "mondj kevesebbet, akkor nem tudnak beléd kötni". A TEK-nek már azzal is gondja volt, hogy emberei bejussanak Szíriába, mivel először nem kaptak vízumot.
- 2013. december 2-án a Ferenciek terén, egy szakszerűtlennek tűnő elfogás helyszínét biztosító egyik TEK-es véletlenül hasba, illetve combon lőtte egy kollégáját.

Szerző

Köztér - Több a soknál

Manapság már a kétharmad is kevés. Belénessy Csaba egykori MTI-vezér ugyanis nem átallott magyarázatot kérni a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumától, hogy a 2012-es évre adható prémiumának miért csak a 65 százalékát kapta meg. Csak hogy értsük: Belénessy, aki tavaly év végén távozott, havi bruttó 1,9 milliót keresett, a jutalom 4,8 millió volt, távozásakor pedig még 11,4 milliót kapott.

Azért panaszkodott, mert a többiek (az MTV, az MR és a Duna vezetői) összegben ugyan nem, de arányaiban többet, 90-95 százalékot kaptak prémiumként. A milliós jutalomért persze meg kellett dolgozni: sikerült végigvinni a 130 éves intézmény leépítését, a dolgozókat több körben kirúgták, vagy átvezényelték, méltánytalanul elbántak az évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberekkel. "Senkik rúgtak ki valakiket". Az MTI-nél 49-en maradtak. A közmédia pedig hírhamisításaival, retusálásaival, mindennapos csúsztatásaival a hatalom kiszolgálója lett. Mi értjük a kétharmadot. Belénessy a jelek szerint nem. 

Szerző
Témák
jutalom

Kinek a kezében az igazság?

Egyelőre a Rezesová-üggyel tetőzik az a folyamat, melynek során a kormány az elmúlt három évben lényegében politikai gondnokság alá vette a bírói hatalmi ágat - szisztematikusan támadta a bíróság ítéleteit, amivel egyre ellenségesebb közhangulatot alakított az igazságszolgáltatás ellen. Ez azonban oda vezethet, hogy az emberek értelmetlennek tartják majd a jogkövetést, és az IDEA friss elemzése szerint a társadalomnak fel kell ismernie: ügyeik szakmai szempontú intézése nem a politikusok kezében van jó helyen.

Az elmúlt három évben kénye-kedve szerint alakította a bíróságok elleni közhangulatot a kormányzat - hol elmarasztalta azokat enyhének vélt ítéletek miatt, hol egy kívánt fordulat beálltával éppen a megelégedését jelezte. Ez a folyamat az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) legfrissebb elemzése szerint most a Rezesová-üggyel tetőzik: Rogán Antal Facebookos kifakadása is bizonyítja, hogy a kétharmad mára lényegében "politikai gondnokság" alá helyezte a bírói hatalmi ágat.

Hiszen a kormányzat folyamatosan azt sulykolja, hogy a bírói ítéletek jogállami körülmények között is felülírhatók, hogy a bírói hivatásrend politikai okokból lefejezhető, és hogy a nagy botrányt kiváltó esetekben a politikusok "egyfajta néptribunusként" a nép elemi felháborodását rázúdíthatják a bíróságokra. Ha pedig a bíróság "alátesz" a politikának, az intézet szerint a hatalom arra adhat engedélyt, hogy bárki ignorálja az ítéleteket.

A Fidesz frakcióvezetője egy hete a négy ember halálát okozó szlovák milliomosnő házi őrizetének "luxuskörülményein" háborodott fel, lényegében azt kifogásolta, hogy gazdag emberként jobb körülmények között töltheti az otthoni fogság idejét. A Budapest Környéki Törvényszék még aznap visszahelyezte előzetes letartóztatásba Rezesovát, amit Navracsics Tibor igazságügy-miniszter is kommentált azzal, hogy a bíróság "korrigálta" hibáját. Mindezt nem fogadta osztatlan siker: Rogán Facebook-oldalán többségében voltak azok az üzenetek, amelyek szerint Rogánnak nem kellene beavatkoznia a bíróságok munkájába, ő viszont azzal védekezett, hogy politikusként neki is lehet "véleménye".

A Magyar Bírói Egyesület, az ügyvédi kamara, és a Kúria elnöke azonban nem így látta: ahogy korábban nem, a nyilatkozat után egyértelműen jelezték, hogy a bíróságok nem utasíthatók, és a befolyásolás látszatát keltő politikai nyilatkozatok ellen fel kell lénpiük. Valamivel finomabban, de múlt héten az Országos Bírósági Hivatal elnöke is arról beszélt, hogy a bíráknak bátorsággal és méltósággal kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat érő támadásokkal.

Ami viszont az IDEA szerint oda vezet, hogy a társadalom végképp elveszíti az igazságszolgáltatásba vetett hitét - noha az még csökkenő tendenciájában is magasabb, mint a politikába vetett bizalom. Ennél súlyosabb következmény lehet, hogy az emberek értelmetlennek tartják majd a jogkövetést, hiszen - mutatott rá az intézet - értelmét veszti a jog, ha a kormány magára oszt egy "korrigáló", "igazságosztó" szerepet. Orbán Viktor néhány héttel ezelőtti kiszólása is jelzi a kormányzat ezen szándékát, azt mondta, a kormánynak kell az "az emberek oldalára" állnia, ha az igazságszolgáltatás ezt nem teszi meg. De mint az IDEA felhívta a figyelmet: a társadalomnak fel kell ismernie, hogy ügyeinek "szakmai szempontú intézése" sokkal jobb helyen van a bírák, mint a politikusok kezében.

A bírók ellen hangolt közvélemény miatt a polgárok egymásba vetett bizalma is sérül. Ráadásul a kormány még az alaptörvényben is rögzítette, hogy a bírák függetlenek, és nem utasíthatók. Ennek ellenére Gulyás Gergely azzal próbálta tegnap menteni frakciótársát, hogy az nem is a konkrét ügyben szólalt meg, hanem csak arról beszélt, hogy "vizsgálni érdemes" a házi őrizetet, ami viszont már a jogalkotókra tartozik, ezért szerinte mégis joggal szólalt meg Rogán. (Rogán a videóban egyrészt a konkrét ügyről beszél, másrészt azt éppen a luxusház előtt készítették, ahol Rezesová házi őrizetben volt.) Ám Gulyás szerint Rogán azért sem befolyásolhatta a törvényszéket, mert az alaptörvény ezt a bírák függetlensége miatt nem engedné meg neki - de Rogán nyilatkozatát az ellenzék szerint is nehéz másként értékelni.

Szerző
Témák
Rezesová