Előfizetés

Rambo a pótpapa

Publikálás dátuma
2013.12.10. 11:12
Fotó: Budakeszi Vadaspark
Nem a külső, és nem a méret a lényeg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Rambó, a hatalmas, tekintélyt parancsoló, morcnak tűnő bölény, kinek nem csak termete, hanem a szíve is óriási. Amikor a két fiatal bivaly újoncként megérkezett a Budakeszi Vadasparkba, a Rambó melletti kifutóban helyezték el őket. Egy-két összenézéstől, odaszaglászástól eltekintve – már ami a bölényt és az új szomszédokat illette – nem volt izgalmasabb történés. Persze azért az első napokban előfordult egy kis erőfitogtatás: Rambó megmutatta, ki a bölény a gáton, és hogy milyen félelmetesen tud a porban fetrengeni, fatörzsnél hátat dörzsölni, és két rágással elpusztítani egy egész sárgarépát! Erejét és hatalmasságát bizonyítva nagyokat és szigorúan horkantott mindeközben. 

 A két megszeppent bivaly kölyök a szomszéd bölény puszta látványától is elkerekítette a szemét (sose láttak még ekkora és ilyen fura bivalyt…), elhűlve nézték a produkciót, és mivel nem akartak a répa helyében lenni, egyből belementek az alkuba, miszerint Rambó a főnök, ők pedig a csendes szomszédok. Néhány nap múlva a bölény teljesen megbarátkozott a két bivallyal, a kerítés két oldalán állva, egymáshoz közel rágódtak az élet gondjain és a finom takarmányon. Tudtuk, hogy nem lesz probléma az összeengedéskor sem. A mostanra kialakult idilli helyzet azonban felülmúlta az elképzeléseket.

Fotó: Budakeszi vadaspark

Fotó: Budakeszi vadaspark

Ugyanis nem elég, hogy Rambó egy mukkanás nélkül elfogadta Cheddart és Mozzarellát (azóta nevet is kaptak a névkereső pályázaton egyik rajongójuktól – a két ismert sajtot bivalytejből készítik, innen az ötlet) a kifutójában, de együtt esznek és legtöbbször egymás mellett sziesztáznak. Szinte „nagy tesóként” tekintenek a náluk sokkalta nagyobb bölényre, aki szelíd, megengedő szeretettel tűri azt is, ha úgy tartja kedvük, hozzásimuljanak hatalmas barátjukhoz. Reméljük, Rambó még sokáig tanítgatja a két pártfogoltját a bölényélet bölcsességeire. Már csak azért is kap kitüntetett figyelmet minden bölénylépés, mert 2012-ben a vadaspark bekapcsolódott az Európai bölény fajmegmentő programba, nem titkolt szándékuk, hogy aktívan részt vegyenek a kihalás szélén – alig 1000 példány él belőlük! – lévő faj megmentésében.

Magyarország víz(ügy) nélkül?

Publikálás dátuma
2013.12.09. 15:03
Fotó:thinkstock
A hazai vízgazdálkodás ügye komoly zsákutcába kerülhet, ha a zöld portálokon napvilágot látott kormányzati tervek megvalósulnak, és a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért felelős Vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztériumhoz kerül, és főosztályi szintre süllyed. A WWF Magyarország véleménye szerint, ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja a természetvédelmi és mezőgazdasági ágazatoktól, Magyarország komoly veszélybe kerülhet, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy a vízügy az új struktúrában kizárólag az árvízvédelmet fogja jelenteni, ami a vízgazdálkodásnak csupán részterülete.

A vízügyi ágazatot 2011-ben választotta ketté a Kormány. Akkor az árvízvédelem a Belügyminisztériumhoz került, a vízgazdálkodás szakmai felügyelete pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál maradt. Ez utóbbi felügyelete alá tartozó Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság az elmúlt két évben egyre csökkenő kapacitásokkal dolgozott, és a két minisztérium közt megosztott szervezetben az együttműködés teljesen szétzilálódott. A hazai vízügy helyzete most még rosszabbá válhat, és a Belügyminisztérium nyomása alatt a vízgazdálkodás az árvíz elleni védekezésre szűkülhet.

 

Ennek Magyarország és hazai természeti értékeink, vízfolyásaink valamint az ivóvízellátást is biztosító felszín alatti vízkészletek komoly kárát látnák. A vízgazdálkodás ugyanis az árvízvédelemnél sokkal szélesebb körű tevékenység: ide tartozik többek között vizeink minőségének védelme, a vízbázisvédelem, a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás, a vizek hasznosítása, elosztása és megőrzése a jövő generációi számára. Magyarországnak számos vízgazdálkodási problémát kell megoldania, amelyekre az árvízvédelem - amit egyre gyakrabban neveznek előszeretettel katasztrófavédelemnek - önmagában nem jelent megoldást.

 

Magyarországot a jövőben várhatóan sokkal gyakrabban érinti majd csapadékhiányos időszak és hosszan tartó aszály. A klímaváltozás negatív, saját bőrünkön is érezhető hatását csakis úgy tudjuk majd mérsékelni, ha a hangsúlyt a megelőzésre és nem kizárólag a hatások kezelésére helyezzük. Saját érdekünk, hogy a vizeink lakossági, ipari és mezőgazdasági hasznosítása terén is felkészüljünk a klímaváltozásra. Magyarország fenntartható jövőjének biztosításához az intenzív erdőgazdálkodás és a szántóföldi művelés átalakítására, a folyókon érkező víztöbblet természetes megtartására, tájhasználat-váltásra, a folyók szabályozottságának csökkentésére van szükség. Ésszerűbben kell alkalmazkodnunk hazánk természetes adottságaihoz, meg kell őrizni víztartalékainkat és vizet kell juttatnunk a folyók árvízvédelmi töltésein kívülre. Erre megoldást például a korábbi árterek folyóhoz történő visszakapcsolása, a belvizek tározása és élőhelyek helyreállítása jelenthet.  

 

A hazai vízügy rohamosan romló helyzetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vízügyi kérdések szakmai ellátásáért felelős minisztériumok pénzügyi forrásai az elmúlt években folyamatosan szűkültek. Az újabb átalakítás terve azzal fenyeget, hogy vizeink és vizesélőhelyeink valós védelmére, minőségük javítására, a vízkészleteinkkel történő felelős gazdálkodásra és víztartalékaink megóvására ezentúl még kevesebb pénz jut.

 

A hazai vízügynek a hatékonyság érdekében éppen a természetvédelemmel és az agrárszektorral kellene a leginkább együttműködnie. Ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja ezektől az ágazatoktól, Magyarország komoly veszélybe kerülhet, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF igazgatója. „A WWF az új felállásban nem sok esélyt látna arra, hogy Magyarország megfeleljen Európai Uniós kötelezettségének, és a Víz Keretirányelvben megfogalmazott elvárások szerint folyóink, tavaink, felszín alatti vizeink ökológiai, vízminőségi és mennyiségi szempontból jó állapotba kerüljenek. A folyóink állapotának védelmére, vízminőség-javításra vagy a vizesélőhelyek élővilágának megmentésére irányuló programok lehetőségei a minimálisra csökkenhetnek és minden vízügyi forrást az árvízvédelmi beruházások nyelhetnek el.” 

 

A környezetügyi igazgatás átszervezésének következő lépcsőjéről felröppent hírek még súlyosabb következményekkel járhatnak. Ha a Környezet- és Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság is megszűnik, és a természetvédelem a vízügyhöz hasonlóan elvész egy másik minisztérium főosztályai között, Magyarország természeti értékei komoly veszélybe kerülhetnek. A WWF szerint egy ilyen lépés hatásait felmérni sem lehet, hiszen önálló környezetvédelmi igazgatás nélkül hogyan lehet határt szabni a mindenkori infrastruktúra- és ipari fejlesztések környezetromboló hatásának és a környezetszennyezésnek? Magyarország az EU tagjaként egy ilyen mértékű visszalépést a környezetvédelem terén semmiképpen nem vehet komolyan fontolóra.

Zorró színre lép

Publikálás dátuma
2013.12.04. 12:16

Biztos mindenki emlékszik Piszére, az apró – vagyis azóta óriásira nőtt – rókalányra, akinek nem indult zökkenőmentesen és túl vidáman a földi élete. De hogy jön ide Zorró? Sajnos Pisze és testvérei árván maradtak néhány napos korukban, mert az anyukájukat elgázolta egy teherautó. Amikor a vadasparkba került, nem volt nagyobb, mint egy krumpli, a szemei épp akkoriban nyílhattak ki, kérdéses volt, hogy egyáltalán életben marad-e. A gondozó, aki pártfogásába vette, szinte pótmamája lett, éjjel-nappal együtt volt a kis árvával. Olyan szoros kötelék alakult ki kettőjük között, hogy a kifutóba való beszoktatás enyhén szólva nem ment zökkenőmentesen.

Pisze (és természetesen a pótmami is) nagyon nehezen viselte a bezártságot, az új környezetet, és igazából nem nagyon értette, miért is szakították el a szeretett lénytől, akivel eddig a mindennapjait töltötte. Pisze búskomor lett, ráadásul az óriási érdeklődést sem viselte túl jól: a látogatók érthető rajongása, a hangoskodás félőssé, stresszessé tette, és egy idő után szinte ki sem mozdult a kotorékból… Ezért úgy döntöttek, Pisze éljen tovább boldogan ott, ahol felnőtt: a pótmamijánál. De néhány napig árválkodott csak üresen a Budakeszi Vadaspark interaktív rókakifutója, hisz feltett szándékunk volt, hogy látogatóinkat nem hagyjuk róka nélkül! Új rókabarátunk a Kecskeméti Vadaskertből érkezett és nála barátságosabb, kedvesebb rókafiút keresve sem találhattunk volna!

A kifutót egyből birtokba vette és első perctől kezdve érdeklődve közelít a gondozókhoz. Természetesen ő is bekapcsolódott a látványetetési programunkba, az ismerkedési szakasznál tartunk, ami elég jól halad, hisz a tréner „minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhet” Zorróhoz… És hogy miért pont Zorró? Bár az igaz, hogy névadó pályázatunkra rengeteg jobbnál jobb ötlet érkezett, most az egyszer szigorú zsűrink (szinte) egybehangzóan Zorróra bökött, több okból is: zorro spanyolul rókát jelent, és a róka úrfi, ravaszdi pofácskáját elnézve, csakis Antonio Banderas álarcos képe juthat eszünkbe.