"IInkább részt venni érdemes a parlamenti munkában, és csak kivételes esetben tiltakozni kivonulással”, agitált a Fidesznek tetsző parlamenti viselkedés mellett Kósa Lajos, azt magyarázva, hogy az új házszabály csak olyasmit (az ülésterem faképnél hagyását) tilt, amit „kulturált politikus” amúgy sem tesz. És hogy nyomatékosítsa, hogy nem a levegőbe beszél, a Fidesz alelnöke még azt is hozzátette, miszerint: „amikor mi ellenzékben voltunk, nagyon ritkán éltünk ezzel a lehetőséggel”. (Ide kattintva hallhatja mindezt a nol.hu videóján.)
Persze minden relatív, de az tény, hogy oppozícióban a Fidesz képviselői sok-sok alkalommal kerekedtek fel és sétáltak ki az ülésteremből, nevezetesen akkor, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök emelkedett napirend előtti szólásra.
„Szerencsés lenne Magyarország, ha Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke csak ebben a kérdésben hazudott volna az elmúlt években. De sajnos hazugságainak olyan hosszú a listája, hogy lassan már fel sem tűnik. Ám, hogy Pinokkiónkat helyre tegyük, emlékeztessük az olvasót: 2006 ősze és 2009 tavasza között az egész Fidesz frakció kivonult az ülésteremből, amikor a miniszterelnök napirend előtt felszólat”, kommentálta Kósát a Népszavának Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök.
Ide kattintson a dokumentációért!
Emlékeztetőül: a Fidesz és a KDNP 2006 ősze, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után döntött úgy, hogy a képviselők kivonulnak a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásáról. Az ülésteremben csak Navracsics Tibor és Semjén Zsolt frakcióvezetők maradnak bent. Ez alól három kivétel akadt: a 2007. április 16-ai holokauszt emléknap, a 2008. október 13-ai ülésnap és a 2009. január 29-i rendkívüli parlamenti ülés. E két utóbbi alkalommal a miniszterelnök a gazdasági válság elleni intézkedésekről beszélt.
Persze a kivonulásokat Kósa sem tagadhatta, úgyhogy a Fidesz alelnöke azt találta mondani, hogy ő a parlamenti munkáról beszélt, márpedig a napirend előtti felszólalás annak nem része. Tény: szigorúan véve a parlament törvénygyár, azaz a jogszabályok elfogadása a munkája. Ám ez egy a törvényhozást szavazógéppé alázó felfogás, hiszen az Országgyűlés egyik alapfeladata, hogy a legfőbb képviseleti szervként foglalkozzon a társadalom legfontosabb ügyeivel.
Erre pedig alapvetően a napirend előtti felszólalás ad módot, nem véletlen, hogy ezt a műfajt a házszabály az országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyeknek tartotta fenn. És bizony még Orbán Viktor is ebben a szellemben szólalt fel (formailag mindenképpen), hiszen ahogy többször mondta, Magyarország alkotmányos szokásainak megfelelően tájékoztatja a házat. Például az idei őszi ülésszak kezdetén is napirend előtti felszólalásban foglalta össze, mit vár el a Tisztelt Háztól, ha úgy tetszik jelölte ki a parlamenti munka menetét.