Füsi Piroska;

kiemelt beruházás;bérleti jog;

2013-12-11 19:56:00

Elveheti otthonunkat az állam, ha megtetszik neki

Könnyen előfordulhat a jövőben, hogy az utcán találja magát az az önkormányzati lakást bérlő család is, amelyik pontosan fizeti a bérleti díjat, semmi gond nincs vele, csak az, hogy rosszkor, rossz helyen él. A parlament hétfői döntése szerint ugyanis felbontható a szerződés, ha egy kiemeltté nyilvánított beruházásnak útjában van egy ingatlan. A javaslatot a fideszes L. Simon László nyújtotta be.

Gondoljuk csak el, mit jelent egy háromgyerekes család esetében az, ha jelenleg mondjuk Nagytétényben élnek, de egyszer csak közlik velük, hogy egy ott épülő nagyon fontos lakópark miatt lebontják házukat, így nekik Kelenföldre kell költözniük, vagy mehetnek az utcára! Új iskola, új óvoda, új bölcsőde, új bérletek, új munkahely, stb. A példa viccnek is rossz, pedig a parlament hétfői döntése értelmében bármikor, bárhol, bárkivel előfordulhat valami hasonló. Elég ehhez annyi, hogy a kormány egyik napról a másikra kiemeltnek nyilvánítson adott területen egy beruházást, amelynek útjában áll valamelyik ingatlan.

Az, hogy egy bérleti jogot fel lehet mondani, természetes, de hogy három havi bérleti díjjal kártalanítsanak egy esetleg húsz éve ott lakó családot, az több mint furcsa – jegyezte meg érdeklődésünkre Zelles Zoltán ügyvéd. Mint ahogy az is, hogy az elfogadott jogszabály szövege szerint „megfelelő” cserelakást kell felajánlani. Kinek, mi a megfelelő? Megfoghatatlan ez a fogalom, a bírósági gyakorlatban sem tudunk példát felhozni arra, hogy adott peres eljárásban mit kell „megfelelő” cserelakás alatt érteni – tette hozzá az ügyvéd.

A minimum, hogy arra kellett volna kötelezni az önkormányzatokat, hogy az előzőhöz hasonló, például ugyanakkora, ugyanannyi szobás, adott kilométeren belül elhelyezkedő, adott esetben emeleti lakást legyenek kötelesek felajánlani. Egyébként nemcsak a magánszemély bérlőket, de a cégeket is tetemes kár éri, ha el kell költözniük arról a helyről, ahol már bejáratták üzletüket, raktárukat. Az eljárás óriási visszaélésekre adhat lehetőséget és kiszolgáltatott helyzetbe taszítja a családokat. Aki mondjuk egy háromszobás lakásban lakik, viszonylag jó helyen, annak is el kell fogadnia egy egyszobás lakást is, bárhol, mert az önkormányzatot semmi nem kötelezi, hogy mit ajánlhat fel.   

A kártalanítást illetően különbséget tesz a jogszabály aszerint, hogy valaki életvitelszerűen lakik-e az adott lakásban vagy sem. Ha igen, akkor felajánl az önkormányzat egy cserelakást - hangsúlyozni szükséges, hogy egyetlen egyet! -, amelyről 30 napon belül dönteni kell, hogy elfogadja a bérlő vagy sem. Ha nem, akkor a felajánlástól számított 91. napon ki kell költöznie a családnak az otthonából. Jól látható tehát, hogy erre valójában már csak két hónapja marad. A kártalanítást illetően különbséget tesz a jogszabály aszerint, hogy határozatlan vagy határozott szerződése van-e a családnak. Előbbi esetben három havi bérleti díjjal, jó esetben 150 ezer forint körüli összeggel - amelyből a költöztetőre sem biztos, hogy futja - búcsút vehet otthonától. Ezt nevezik feltétlen és azonnali kártalanításnak. Senki nem foglalkozik azzal, hogy esetleg egy nagyobb beruházást, külső tatarozást vagy bármilyen más felújítást finanszírozott esetleg, vagy hogy az elmúlt tíz évben háromszorosára emelték a bérleti díjat, amit tisztességesen megfizetett. Ha viszont határozott szerződéssel bérli valaki az ingatlant, és talál egy másikat a piacon, akkor legfeljebb három havi díjkülönbözetre számíthat.

Ugyanez a kártérítés illeti azokat, akik nem életvitelszerűen laknak a bérlakásban, azzal az óriási különbséggel, hogy számukra nem ajánl fel cserelakást az önkormányzat – magyarázta Zelles Zoltán.   

Arra a kérdésünkre, egyáltalán van-e valamilyen lehetősége a bérlőnek, hogy kifogásolja a lakásának az elvételét, az ügyvéd így válaszolt: az támadható meg a bíróságon, hogy valóban akadályozza-e a kiemelt beruházást az ingatlan. Ebben az esetben az önkormányzatnak kell bizonyítania.

 Értelmetlen döntések

 Erősen megkérdőjelezhető a módosítás megalapozottsága abból a szempontból is, hogy lényegében arra ad lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy saját maguknak kreálják a problémát. Ha ugyanis a kormány dönt egy kiemelt beruházásról, akkor a beruházónak a megvalósítás helyszíne szerinti önkormányzat építésügyi hatóságához kell fordulnia engedélyért. Így ők látják azt is, hogy úgymond melyik ingatlan akadályozhatja a fejlesztést. Ha tehát jóváhagyja a beruházást, akkor dönt arról is, hogy melyik ingatlan van útban. Vagyis munkát kreál saját magának, mert le kell bontani a saját tulajdonú épületet és még az ott lakók helyzetét is meg kell oldani.