Csak egy volt a 120 napirendi pont közül, mégis az egyik legfontosabb döntése lehetett a fővárosi közgyűlésnek tegnap, hogy két új taggal bővül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága, egy tagot pedig lecseréltek. Mindez azért érdekes, mert a Tarlós István főpolgármester és a BKK-t irányító Vitézy Dávid régóta tartó "cicaharcának" újabb, a korábbiaknál keményebb "ütésváltását" jelezte. A lépés az ellenzéki reakciók szerint azt célozza, hogy a városvezetéshez, illetve Tarlóshoz köthető új igazgatósági tagok révén csökkentsék Vitézy befolyását az irányító testület döntéseire.
Ezt látszik igazolni, hogy a lecserélt tag a VEKE közlekedésszakmai civil szervezetet képviselte - onnan érkezett a cég élére Vitézy is -, míg az újak máshonnan érkeztek. A VEKÉ-s Pongrácz Gergelyt Rostás Zoltán építész, a Városliget átépítését vezénylő Múzeumliget projektiroda vezetője váltja. A két új tag pedig Szegvári Péter önkormányzati szakember, főpolgármesteri tanácsadó és Nemesdy Ervin mérnök-közgazdász. Tarlós az előterjesztés vitájában a "szakmaiság erősítéséról" beszélt, míg az ellenzékiek szerint a változás inkább a főpolgármester befolyását, mint a szakmaiságot erősíti.
Megírtuk: a két plusz tag a többiekhez hasonlóan fejenként havi bruttó 357 ezer forint díjazásban részesül, vagyis a létszámbővítéssel elérhető befolyás-szerzés ára nagyon is konkrét: évente mintegy 8,4 millió forintjába kerül Budapestnek járulékok nélkül. Ezután különösen pikáns, hogy a javaslat a "köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről" szóló törvényt citálja a többletköltséggel járó bővítés indokaként.
Fontos közgyűlési döntés volt az is, hogy változatlanok maradnak a temetési díjak jövőre, viszont a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. kompenzációt kap a szociális temetések miatt. A BTI jövőre 2380 szociális temetéssel kalkulál az eddigi tendenciákat figyelembe véve. Emiatt mintegy 194 millió forintos kompenzációt kért a társaság az önkormányzattól. Szociális parcellát a csepeli temetőben alakítanak ki, erre 150 millió forintot fordítanak. Az állami ötlet, hogy ingyenes, szociális temetés kérhető azért okozott felháborodást, mert cserébe a hozzátartozónak vállalnia kell, hogy közreműködik a temetésben: fel kell öltöztetnie elhunyt rokonát, és a sírt is meg kell ásnia.
Döntöttek a képviselők arról is, hogy a Belügyminisztérium 80 millió forint támogatásából fejlesztik a hajléktalanellátást Budapesten. A pénzből egyebek mellett új krízishelyek megnyitását készítik elő, további lábadozót üzemeltetnek, ruhákat, tisztálkodó szereket tartalmazó úgynevezett beköltözési csomagokat adnak az érintetteknek, növelik a lakhatási és étkezési támogatásokat.
Tüntettek a vállalkozók - megint hiába
Újra a pénzükért demonstráltak a Bálnára átkeresztelt, korábban CET néven ismert kulturális központ beruházásában részt vett alvállalkozók. Ezúttal a közgyűlési ülésteremben tiltakoztak mintegy húszan "Hol a pénzünk?" feliratú fehér pólóban. Azt sérelmezték: az épületet úgy építhették fel, hogy a munkához jutás fejében a beruházó-közvetítő cég egymilliárd forintos bankgaranciát szedett be tőlük.
Ezt a pénzt viszont a teljesítés után nem kapták vissza. Az eredetileg 2010 augusztusi nyitással tervezett Duna-parti komplexumot időközben átvette a fővárosi önkormányzat, elperelte a kisvállalkozások bankgaranciáját, és - állítják a károsultak - "a háttérben elszámolt" a beruházó-közvetítő, amúgy offshore céggel. A demonstrálók továbbra is azt követelik: a főváros számoljon el a bankgaranciájukkal.
Tarlós István főpolgármester erre azt mondta a tüntetőknek: ha teljesítenék a kérést, akkor súlyos törvénysértést követnének el. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is azt mondta: elismerik, és nagyra becsülik az alvállalkozók munkáját, de a főváros minden lehetőségét kimerítette.