Elemi érdeke Oroszországnak és a Déli Áramlat megépítéséről vele korábban megállapodó hat uniós tagországnak, illetve Szerbiának, hogy minél hamarabb megépüljön az új földgázszállítási rendszer, ezért várhatóan rövid időn belül minden sietve elvégeznek minden olyan módosítást szerződéseken, amelyeket az Európai Unió (EU) elvár tőlük. Feltehetően ebben az ügyben egyeztetett szerdán a magyar miniszterelnökkel az orosz állami gázipari óriásvállalat, a Gazprom elnöke - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Szerda este - szinte titokban - Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral a Alekszej Miller, Gazprom elnöke.
A távirati iroda találkozóról szóló első jelentésében még arról számolt be, hogy a felek a szerdai látogatás keretében aláírták a Déli Áramlat magyarországi szakaszának tervezéséről szóló megállapodást. Ezt az orosz állami energetikai cég tájékoztatására alapozva írta a magyar hírügynökség. A hírt azonban rövid időn belül már meg is cáfolta Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, aki hangsúlyozta: tárgyalás volt, de aláírásra nem került sor. A megbeszélések - amelyeknek a magyar kormányzat részéről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a felelőse - a korábban elhatározott menetrendnek megfelelően, jó ütemben zajlanak, ezt a felek a tegnapi tárgyaláson is leszögezték - tette hozzá a sajtófőnök.
Ezt követően indultak meg a találgatások, arról, hogy valójában született-e valamilyen megállapodás a felek között a gázvezetékről. Hozzáértők szerint, ha létrejött is valamilyen elvi egyezség, Orbán Viktornak nem volt aláírniavalója az ügyben. A vezetékről szóló kétoldalú államközi egyezmény ugyanis már régen megszületett. A tárgyalásokat az orosz partnerrel jelenleg Némethné vezeti. Meg nem erősített hírek szerint azonban a Gazprom és a Magyar Villamos Művek Zrt. 50-50 százalékos tulajdonában lévő South Stream Transport Hungary Zrt. és a jobbára orosz tervező cégekből álló nemzetközi konzorcium között születhetett megállapodás az építés-tervezésről, melyet alá is írhattak a felek. (A nemzetközi konzorcium nevét egyelőre homály fedi.)
Az ügy előzménye az, hogy az EU a napokban közölte: sértik az uniós jogot az Európai Bizottság szerint a Déli Áramlat építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hat európai tagállammal, köztük Magyarországgal, és Szerbiával. Ezért a brüsszeli testület szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni - közölte a bizottság illetékese.
Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatója néhány napja az Európai Parlamentben beszélt arról, hogy felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait.
Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és szállítója, kereskedője is egyben, nem birtokolhatja egyidőben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot is. Másrészt a harmadik fél számára is biztosítani kell a vezetékhez való hozzáférést, mégpedig hátrányok nélkül - tehát más, máshol vásárolt gázt is szálíttathat a vezetéken. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.
Hegedűs Miklós úgy véli: ezek a szerződésmódosítások viszonylag egyszerűen végrehajthatóak, miután jobbára formai jellegű elvárásokról van szó. A beruházásra alakított projektcégek ugyanis könnyen külön választhatóak a vezetéket birtokló és az azon szállító vállalkozásokká, a harmadik fél hozzáférése is könnyen megoldható, és a gáz, illetve annak a szállítási tarifái pedig folyamatosan alku tárgyát képezik. Vagyis az EU nem kér lehetetlent, bár a egyezmények átdolgozása némi időt vesz majd igénybe. Az azonban biztos, hogy az érintettek rövid úton igyekeznek majd lezárni a vitás kérdéseket az Unióval, s ez ügyben Moszkva engedékenységére is lehet számítani.
A szakértő szerint bár lehet némi összefüggés Ukrajna uniós csatlakozásának az ügye, illetve az EU által támogatott Nabucco elnevezésű nemzetközi gázvezetékprojekt a haldoklása, és aközött, hogy a közösség éppen most gördít akadályokat a Déli Áramlat megépítése elé. A rövidtávú politikai érdekellentétek mégsem állítják le az orosz vezeték megépítését, miután az EU-nak is érdeke a gázbeszerzési források bővítése.
Csőkígyó hét országon át
A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Közép- és Nyugat-Európa fogyasztóinak. A csővezeték ugyanakkor érinti majd az uniós tagok közül Magyarországot, Bulgáriát, Horvátországot, Szlovéniát, Görögországot, Ausztriát és az unióba belépni kívánó Szerbiát. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró.
Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban kezdik üzembe helyezni és 2017-től már érkezik is rajta a gáz. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon.
A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat mintegy 280 milliárd forintba kerülő, s felében hazai forrásból finanszírozott magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.
