Optimistábbak, de szélsőségesebben is látják a jövőt a magyar cégek

 Optimistábbak, de szélsőségesebben is látják a jövőt a magyar cégek, ugyanis tízből hét személyzeti tanácsadó és minden második nem személyzeti tanácsadó cég véli úgy, hogy megbízásaik száma és létszámuk növekedni fog a jövőben - derül ki a Profession.hu legfrissebb piaci hangulatkutatásából.

A közlemény szerint a magyar cégek alapvetően optimistán látják a következő üzleti évet, de a negatív jövőképek száma is nőtt. A Profession.hu felmérése alapján a magyar vállalatok vezetői és személyzeti tanácsadói bizakodóak cégük jövőjét illetően. A piaci hangulatra vonatkozó kutatás szerint a szektorban végbemenő változások a megkérdezettek szerint összességében pozitív irányba mutatnak.

A válaszadók 67 százaléka szerint a következő üzleti évben a cégükhöz beérkező megbízások száma növekedni fog, 27 százalékuk vélekedik úgy, hogy változatlan marad. A 2011-es adatokhoz képest 19 százalékról 0 százalékra csökkent azok aránya, akik nem foglaltak állást a jövőt illetően. Ugyanakkor, az előző évekhez képest markánsan - 7 százalékkal - nőtt azon válaszadók száma, akik szerint csökkenés várható mind a megbízások, mind a létszám tekintetében.
A megkérdezettek 53 százaléka szerint a jövőben növekedésre lehet számítani a munkaerő piacon, 30 százalékuk szerint nem várható változás és csupán 5 százalékuk gondolja azt, hogy elbocsátások várhatók.

A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar vállalatok kevésbé vannak tisztában konkurenseik jövőbeni lehetőségeivel. A megkérdezett vezetők nem tudták megmondani, hogy a piac többi szereplőjének céglétszáma, piaci részesedése hogyan fog változni.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka 50-250 közötti főt foglalkoztató cég munkatársa, további 40 százalékuk 250 fő fölötti létszámmal bíró nagyvállalat munkatársa volt. A megkérdezettek jellemzően a HR munkatársak, felső- és középvezetők köréből kerültek ki - tartalmazza a közlemény.

Szerző

Megalakult a tárcaközi Tanyafejlesztési Munkacsoport

 Tárcaközi együttműködéssel megalakult a Tanyafejlesztési Munkacsoport csütörtökön Kiskőrösön - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-t.

A tájékoztatás szerint a munkacsoport a VM által szervezett Tanyafejlesztési Program eredményeit bemutató konferenciasorozat utolsó állomásán jött létre.

A témában érintett szaktárcák - így a VM mellett a Belügyminisztérium (BM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) -, továbbá az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), valamint szakmai és társadalmi szervezetek - közöttük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) és falugondnoki egyesületek - azért fogtak össze, hogy összehangolják tevékenységüket a tanyán élők életkörülményeinek javításáért.

A munkacsoport eseti üléseket tart majd, ha egy konkrét problémát kell megbeszélni, ilyen például a tanyákon élők közbiztonságának ügye, vagy a tanyavillamosítással összefüggő kérdések - mondta Viski József, a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályának főosztályvezetője az MTI-nek.

A Tanyafejlesztési Program 2014-ben is folytatódik. A kormány fontos célnak tekinti ugyanis többek között, hogy 2020-ig elektromos árammal legyen ellátva minden tanya, valamint járható utakon lehessen azokat megközelíteni - olvasható a közleményben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Programjában az idén - az előző éveket is meghaladó számban és mértékben - 529 nyertes tanyafejlesztési projekt jutott támogatáshoz összesen közel 3,5 milliárd forint értékben - ismerteti a VM közleménye.

Szerző

Londoni elemzők: enyhül az euróövezeti válság

Enyhült az idén az euróövezeti válság, amit a valutauniós szuverén adósminőség megítélésében tapasztalható pozitív változások is jeleznek, az euróövezeti gazdaság kilábalása azonban a következő években is vontatott lesz - jósolták csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi szakelemzők.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely Londonban rendezett éves szakkonferenciáján ismertette új átfogó prognózisát, a javulás illusztrálására kimutatta, hogy 2013 elején a piacon lévő euróövezeti szuverén kötvényállomány kétharmadának kibocsátóira volt érvényben negatív adósosztályzati kilátás a cég besorolási listáján, decemberre viszont ez az arány hozzávetőleg egyharmadra csökkent.

A Fitch elemzői felidézték, hogy a hitelminősítő az idén Franciaország, Spanyolország és Belgium adósosztályzati kilátását stabilizálta a korábbi negatívról; igaz, Franciaország osztályzati kilátása a besorolás leminősítése után lett stabil, és időközben Hollandia kilátását a cég negatívra rontotta.
A jelenlegi helyzet alapján a 18 euróövezeti gazdaság közül ötnek az államadós-besorolására tart érvényben leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást a Fitch Ratings.

A ház szakelemzői közölték: a gyenge növekedéssel és a belső és külső egyensúlyhiányok fokozatos korrekciójával számoló alapeseti forgatókönyvük szerint az eurógazdaságok zömének adósosztályzatai nem változnak 2014-ben. Ugyanakkor hangsúlyozták: ez azt is jelenti, hogy rövid távon nem valószínű az euróövezeti gazdaságok felminősítése sem. Erre vall az is, hogy a cég jelenleg egyetlen valutauniós szuverén adósra sem tart érvényben osztályzatjavítás lehetőségére utaló pozitív kilátást.

A Fitch elemzői szerint az euróövezeti kilábalás lassúsága várhatóan még évekig nyomást gyakorol az eurógazdaságok államadós-osztályzataira.
Úgy vélik, lehetséges, hogy egyes euróövezeti tagországok adósbesorolásai soha nem térnek vissza a pénzügyi válság előtti szintekre, ha közadósság-rátájuk tartósan magas szinten megreked.

A Fitch Ratings csütörtöki kimutatása szerint a cég besorolási listáján már csak öt euróövezeti ország - Németország, Ausztria, Finnország, Luxemburg és Hollandia - szerepel a lehetséges legjobb, "AAA" adósosztályzattal. A skála rendkívül széles: Görögországra és Ciprusra a Fitch a rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető, mélyen spekulatív "B mínusz" osztályzatot tartja érvényben, amely 16 fokozattal marad el az elit "AAA"-tól.

A cég előrejelzése szerint az euróövezeti gazdaság teljesítménye az idei év egészében átlagosan 0,4 százalékkal csökken, jövőre 0,9 százalékkal emelkedik, és 2015-ben is csak 1,3 százalékkal nő. Ez jóval gyengébb a világgazdaság várható növekedési üteménél: a hitelminősítő csütörtöki prognózisa 2013-ra - piaci árfolyamsúlyozással számolva - 2,3 százalékos, 2014-ben 2,9 százalékos, 2015-ben 3,2 százalékos globális GDP-növekedést valószínűsít.
A Fitch Ratings londoni elemzői szerint ugyanakkor az euróövezet szétesésének kockázata az utóbbi időszakban jelentősen csökkent. Ebben mindazonáltal más nagy londoni házak nem ennyire bizonyosak.

A City egyik legnagyobb gazdaság-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics Görögország kilátásairól összeállított legújabb értékelésében arra a megállapításra jutott, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka pénzügyi mentőprogramja sem lesz képes stabilizálni a görög közfinanszírozási rendszert. A ház szerint ennek egyik fő oka az, hogy a jelenlegi pénzügyi mentőcsomag előírásai alapján Görögországnak 2030-ig évente 4 százalék körüli GDP-arányos elsődleges államháztartási többleteket kellene produkálnia ahhoz, hogy a közadósság-ráta a hazai össztermék 90 százalékára süllyedjen. Nem biztos azonban, hogy Görögország képes lesz elviselni egy ennyire elhúzódó feszes költségvetési politikát mindazon "gazdasági nyomor" után, amelyet már eddigi is átélt.

A Capital Economics szerint azonban ennél is nagyobb kockázat, hogy a fogyasztói árak jelenlegi csökkenése hosszú ideig tartó deflációba torkollik. Ebben a környezetben a reálértéken mért kibocsátás elérheti vagy meg is haladhatja ugyan a trojka előrejelzéseiben szereplő ütemet, a nominális GDP-növekedés azonban elmaradhat ettől, aminek következménye az lehet, hogy csekély mértékben vagy egyáltalán nem csökken a GDP-arányos görög államadósság-ráta. Ebben a helyzetben Görögország esetleg csak úgy lesz képes egyszerre csökkenteni adósságrátáját és felszámolni a deflációt, ha kilép az euróövezetből és visszaszerzi az ellenőrzést monetáris és költségvetési politikája felett - jósolták a Capital Economics szakértői.

A Moody's Investors Service - a világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja - minap Londonban ismertetett legújabb világgazdasági előrejelzésében továbbra is érdemi kockázatnak nevezte azt a lehetőséget, hogy egyes eurógazdaságokban a folytatódó fájdalmas kiigazítási intézkedésekbe belefáradt lakosság olyan pártokat juttat kormányra, amelyek ellenzik a további takarékossági lépéseket, sőt esetleg az euróövezet elhagyását tűzik programjukra.
A Moody's megítélése szerint ennek alapján még mindig hozzávetőleg egy a háromhoz a középtávú kockázata annak, hogy valamelyik tagország távozik az euróövezetből. Emiatt jelentős az esélye az euróövezeti szuverén adósságválság újbóli eszkalációjának, és változatlanul ez a világgazdaságot fenyegető egyik legnagyobb kockázat - állt a hitelminősítő londoni elemzésében.

Szerző