Földbunda: itt a bizonyíték a visszaélésre

Az egri járási ügyészség dönt a vádemelésről a Bükki Nemzeti Parkot érintő botrányos borsodi földpályázatok ügyben. Az MSZP-s Harangozó Gábor szerint kiderült, hogy a rendszerbe kódolva volt a korrupció lehetősége.

Az Egri Járási Ügyészségnek kell hamarosan döntenie a vádemelésről abban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát (BNP) érintő magánokirat-hamisítási ügyben, amely a földhaszonbérleti pályázatok második, Ángyán József által korábban súlyosan bírált eljárása miatt indult - számolt be a Népszabadság. A Fővárosi Főügyészség határozata szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya azért tette át a Grédics Szilárd - a BNP igazgatója - és Hajdú Zoltán ügyvéd ellen magánokirat-hamisítás miatt folyamatban lévő bűnügyet az egri ügyészséghez, mert a valótlan tartalmú iratok felhasználása Egerben történt, így a vádemelésről is ott dönthetnek.

A földbérleti bunda állomásairól korábban lapunk is beszámolt. A Bükki Nemzeti Park 2011. szeptember 3-án írta ki a földhasználati pályázatot, amelynek a beadási határideje október 3-a volt. A pályázati határidő lejártakor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter indoklás nélkül, bizalomvesztésre hivatkozva fölmentette a park igazgatóját. Ezzel egy időben pedig Szabó Csaba miniszteri biztos arra utasította a park igazgatóságát, hogy vonják vissza a pályázatot. A Népszava információi szerint egyébként az első pályázatot a helyi gazdákkal egyeztetve állította össze az akkori igazgató.

Baráti ügyvéd segít

A Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó nemzeti parkok között különösen népszerű iroda még a Szinay Ügyvédi Iroda, amely szintén a sokat bírált földpályázatok körül segít jogi kérdésekben - derítette ki korábban a Népszava. Ezért az Aggteleki Nemzeti Park például haszonbérleti felhívásonként 15 ezer, plusz pályázati elbírálásonként 60 ezer forintos darabárat fizet nekik, míg a Bükki Nemzeti Park nettó 11,7 milliót, míg a Hortobágyi Nemzeti Park hasonló megbízásának 2013-ra becsült értéke már 63,7 millió forint. Szinay Attila ügyvéd egyébként 2002-2010 között fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon, 2010-ben már nem indult, de a város jogi képviselője lett havi nettó 440 ezer forintért.

Tavaly januárjában aztán a BNP igazgatósága a Nemzeti Földalap Kezelő (NFA) felhívására a szervezet haszonbérleti szerződéseiben többször közreműködő ügyvédi irodával kötött előzetes megállapodást. Majd miután két nappal később kiderült, hogy ez a gazdálkodási szabályzattal ellentétes, meghívásos pályázatot írtak ki három ügyvédi irodának is, amelyek ugyanarra a budapesti címre voltak bejelentve. Végül az eredeti irodával, Hajdú Ügyvédi Irodával szerződött a BNPI - Hajdú eljárásonként 52 ezer forint plusz áfát számlázott ki. Mint utóbb az ügyészség megállapította, az ezt lehetővé tevő ügyvédi pályázati eljárás színlelt volt.

Hajdú Zoltán ügyvéd február 2-án bement a BNP irodájába és elvitte a pályázatok másolatait, március 22-én a BNP központjában kinyomtatta a kitöltött és értékelt pályázati lapokat és jegyzőkönyveket, majd odaadta a park igazgatójának és a háromtagú bíráló bizottságnak. Erről az ügyészségi vizsgálat így írt: "Az érdemi eljárás tényét és eredményét tartalmazó jegyzőkönyveket az eljáró ügyvéd, mint jegyzőkönyvvezető írta alá, a bírálóbizottság tagjaként feltüntetett személyek a pályázatok értékelésében nem vettek részt, ezért az értékelési jegyzőkönyvet nem írták alá". Március 28-án aztán a park új igazgatója ennek ellenére kihirdette a pályázatok eredményét, azaz az ügyvéd által elbírált és rangsorolt nyerteseket.

Budai: nincsenek föld-oligarchák

"Magyarországon nem léteznek föld-oligarchiák, aki mást állít, az ezzel a fogalommal nincs tisztában" - mondta még tavaly májusban Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos. Úgy vélte, az oligarcha az a pénzember, aki gazdasági hatalmán keresztül részt vállal, illetve kér a politikai hatalomból is, ilyen szereplő pedig jelenleg nincs Magyarországon. Hozzátette: a magyar mezőgazdaságban ugyanakkor vannak a magyar viszonyok között jelentősnek mondható birtoktestek.

A Népszabadság kutatása szerint a Hajdú Zoltán képviselte Hajdú Ügyvédi Iroda a nyíregyházi Dr. Szegedi Zsolt Ügyvédi Irodával alkotott H & SZ Konzorcium nevében hat megyében - Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg - jár el a kiíró NFA nevében az állami földhaszonbérleti pályázatokon. A napilap becslése szerint eddig több mint ezer megbízást kaptak. A vidékfejlesztési miniszter korábbi közlése szerint ezekben az esetekben darabonként 57 600 forint plusz áfa díjazásért végzik a munkát.

Az ügyben Harangozó Gábor MSZP-s képviselő és az Együtt-PM-es Szabó Rebeka tett feljelentést. Harangozó most a nepszava.hu-nak elmondta: "megígértük, hogy addig megyünk, amíg le nem buktatjuk őket". Úgy vélte a vádemelés előtt álló, a nemzeti parkot érintő mostani ügy azért fontos, mert bebizonyosodott, hogy az NFA földbérleti rendszere úgy lett kialakítva, hogy visszaélhessenek vele, ez a példa pedig mutatja, hogy "meg is tették, éltek a rendszerbe kódolt korrupció lehetőségével." Jelezte, a botrány egyes szereplőit "felfelé buktatták". Említette az NFA éléről távozni kényszerült elnökét, Sebestyén Róbertet, akit viszont a termőföld megóvásáért felelős miniszteri biztossá neveztek ki november közepén.

Harangozó emlékeztetett arra is, hogy közokirat-hamisítás gyanúja miatt október 18-án a hatóság gyanúsítottként kihallgatta Kanyok Attilát, a tiszaújvárosi önkormányzat volt fideszes képviselőjét, hogy a NAV gyanúja szerint Kanyok cége jogosulatlanul igényelt, és vett föl 18,3 forint közvetlen földalapú támogatást. Ismert, Kanyok korábban a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke, Mengyi Roland kampányfőnöke és munkatársa volt, aki a BNP terültéből állami földbérlet-pályázatra kijelölt 4200 hektárból 495-öt elnyert. Az eljárásban kiderült, hogy Kanyok fiktív lakcímet használt a földbérlet megkötéséhez, majd a támogatási összeg felvételéhez is. Emiatt már költségvetési csalás gyanúja miatt vizsgálódik a NAV.