Kína;űrkutatás;Hold;

- Kína már a Holdon jár

Sikeresen leszállt a Holdra szombaton a Csang'o-3 (Holdistennő-3) elnevezésű kínai űrszonda a magával vitt, Jáde nyúl nevű holdjáró robottal a kínai média jelentése szerint.

Az űrszonda a Szivárvány-öbölben érte el a Föld mellékbolygójának  felszínét. A pekingi űrközpontban üdvrivalgás köszöntötte a sikeres landolást. Ez az első alkalom, hogy kínai űreszköz leszállt valamely égitestre. Ezt eddig csak az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió mondhatta el magáról. Utoljára 1976-ban szállt le szonda a Holdon, a szovjet Luna 24.

A Csang'o-3-at a Hosszú menetelés 3B típusú hordozórakétával indították küldetésére. A 140 kilós, hatkerekű, óránként 200 méteres sebességre képes robotjárművet a tervek szerint 24 órán belül leválasztják a szondáról és útjára indítják. Ezután megkezdi - ásványi kincsek után kutatva - a felszín összetételének a vizsgálatát. Olyan teleszkópot is telepítenek általa, amely egyszerre lesz alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének figyelésére. A holdjáró várhatóan három hónapon át lesz szolgálatban.

A Csang'o-3 küldetése az egyszerre tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi célokat szolgáló kínai Hold-program második szakaszának része, az eddigi legbonyolultabb feladat. A harmadik szakaszban a program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be és hoznak a Földre, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, a Hold nem az utolsó állomása a kínai űrkutatásnak.

Négy magas rangú tisztviselő ellen indított eljárást az ukrán főügyészség hatalommal való visszaélés gyanújával az egyetemisták kijevi tüntetésének november 30-ai brutális rendőri feloszlatása miatt.