A nagy börtönblöff: Csupán illúzió az önfenntartás

Publikálás dátuma
2013.12.17. 06:09
Fizetőssé válnak a börtönök, még az öngyilkossági kísérlet is pénzbe kerül majd FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ma szavaz a parlament az új büntetés-végrehajtási (bv) törvényről, amelynek értelmében még az öngyilkossági kísérletért is fizetniük kell majd a fogvatartottaknak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által jegyzett kódex fizetőssé teszi a merülőforraló és a hűtő használatát, ám a hazai bv-intézetek legsúlyosabb problémája, a börtönzsúfoltság még csak utalás szintjén sem kerül elő benne. A kormány "önfenntartó" börtönökről álmodik január elsejétől, ám a Magyar Helsinki Bizottság szerint ebből az álomból sose lesz valóság.

"A hazai bv-intézetek legsúlyosabb problémája a zsúfoltság, viszont ezt még csak nem is érinti a törvényjavaslat" - mondta lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője az új börtönkódexszel kapcsolatban, amelyről ma szavaz a parlament. Hozzátette: van olyan cella, ahol mindössze fél négyzetméter jut egy rabra, de a zsúfoltság általános a hazai bv-intézetekben, amely miatt rendszeresen elmarasztalja hazánkat a strasbourgi emberi jogok bírósága.

"Törvényi szintű megoldásra volna szükség, így az új börtönkódexben kellett volna rögzíteni, hogy minimálisan mekkora teret kell biztosítani a raboknak a cellákban. Az előírás hiánya azonban nyilvánvalóan azt jelenti, hogy nem tudják vagy akarják kezelni a problémát" - fűzte tovább a szakértő.

Ha erre vonatkozó előírás nincs is a törvényben, azt meglepő részletességgel rögzítették, mik azok, amelyek a jövőben nem lesznek ingyenesek a börtönökben. Például nem lesz ingyenes az öngyilkossági kísérlet, a fogvatartottaknak ki kell fizetniük az ellátásuk költségeit. De a konditermet sem használhatják anélkül, hogy ne fizetnének érte, amiként pénzt fognak kérni a merülőforraló és a hűtő használatáért is.

A KIM korábban a televízió használatát is fizetőssé tette volna, de a zárószavazás előtt lévő dokumentumban ez a kitétel már hiányzik - feltehetően azért, mert elég nehezen lett volna kikényszeríthető, hogy egy többfős cellában csak az nézze a tévét, aki fizetett érte.

"Az elítélteknek dolgozniuk kell, és lehetőleg a büntetés-végrehajtási intézeteknek önfenntartóvá kell válniuk" - ezt Pintér Sándor belügyminiszter hangsúlyozta az új bv-kódexről. Azt a "társadalmi elvárást szem előtt tartva" alkották a jogszabályt, hogy "az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon" - olvasható a törvényben.

Ez azonban "illúzió" Tóth Balázs szerint. A bv-intézeteknek ugyan származhat egy kis bevétele abból, ha külső cégekkel szerződnek a rabok foglalkoztatására, viszont közben a fogvatartottakat szállítaniuk, felügyelniük, ellenőrizniük kell, ami növeli a börtönköltségeket. De a piacképes cégek sem tolonganak, mert a fogvatartottak rendszerint csak valamilyen kevés profitot termelő munkát végeznek, például összeszerelést.

Szerző

Voksolás 2014: kockázatos felkészületlenség

Publikálás dátuma
2013.12.17. 06:08
Képünk illusztráció. FOTÓ: Bielik István
Tucatnyi, technológiailag kizárhatatlan kockázatot rejt az új választási rendszer, s persze a korábbiban is voltak aggályos elemek - reagált Tóth Zoltán lapunk felvetésére, miszerint sérülhet-e a szavazás titkosságának elve azzal, hogy színes, azaz megkülönböztethető borítékban szavaznak majd azok az állampolgárok, akik "átjelentkeznek", azaz a lakóhelyüktől távol voksolnak. 

A választási szakértő szerint nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljesen kizárhatóak lennének a visszaélések akár az átjelentkezők, vagy épp a kisközségek, a kisebbségi szavazók, illetve a kis létszámú külföldi szavazókörök esetében, hiszen a "kis számok törvénye" alapján ilyen esetekben kiderülhet, ki, miként szavazott, szavazott-e egyáltalán. "A probléma nem ezzel a kockázattal van, hanem azzal, hogy van-e olyan politikai hatalom, amely igenis tudni akarja, hogy mely állampolgár, miként szavazott" - fogalmazott Tóth, aki szerint ma, Magyarországon ilyen a hatalom.

Újabb aggályok merülhetnek ugyanis fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője nyilatkozata nyomán. Leragasztott színes borítékban adhatják le szavazataikat tavasszal azok, akik nem a saját lakhelyük szerinti választókerületben, szavazókörben adják le voksaikat - mondta Pálffy Ilona a Magyar Nemzetnek. Elmondta, bár igazolással a jövőben nem lehet szavazni, ám a választó ezentúl akkor is a lakóhelye szerinti jelöltre adhatja le voksát, ha máshol szavaz. Aki például Békéscsabán lakik, de Hévízen üdül, a békéscsabai szavazólapot kapja kézhez a hévízi szavazókörben - persze csak akkor, ha tartózkodási helyét a voksolás előtt bejelentette. Mindez Pálffy szerint több garanciát nyújt, de rendkívül sok adminisztratív, logisztikai feladattal is jár, hiszen így akár 106 különböző szavazólapra lehet szükség egy szavazókörben. A voksoláskor az átjelentkezett választónak le kell majd ragasztania a szavazatát tartalmazó borítékot, és úgy bedobni az urnába, mert különben voksa érvénytelennek minősül. "Ez a titkosságot garantálja" - fogalmazott hozzá Pálffy. A választási eljárási törvény szerint ugyanis az átjelentkezők borítékait - a külföldön dolgozók szavazataival együtt - felbontatlanul el kell juttatni a lakhely szerinti választási bizottsághoz, ahol a számlálásuk történik majd. Ám a szavazatok zárt borítékban való, ide-oda történő szállítgatása is rengeteg kérdést és aggályt vet fel.

"Aligha indokolható, hogy a 21. században miért utaztatják, nyilván páncélozott, biztonsági autókban a szavazatokat, amelyeket elektronikusan is fel lehetne adni" - mondta Tóth Zoltán, aki szerint egyelőre sem a kormány, sem pedig az NVI vezetése nem mérte fel, milyen következményekkel jár majd az új, egyfordulós szisztémára való átállás. Úgy vélte, az új választási rendszer minősége, a szabályok folyamatos változtatgatása és a felelős szervek, valamint az államapparátus felkészületlensége miatt nem pusztán politikai értelemben kódoltak a kockázatok. A lebonyolítás is szervezetlen, a felkészülés csaknem egyéves csúszásban van - tette hozzá Tóth, kiemelve: ma az 1800 települési jegyzőből 1600 "új", azaz még soha nem vezényelt le - helyi választási iroda vezetőként - választást. Ehhez képest máig nincs kész a választási eljárást meghatározó több rendelet, miközben a törvényi szabályozás hemzseg az érthetetlen adminisztratív kockázatoktól. Ilyen az eredményhirdetés idejének elnyújtása is, hiszen nem indokolható, miért kell 6, illetve 19 napot várni a hivatalos, ám még ekkor sem jogerős választási eredmény közlésével.

Határidők

- A választást 70-90 nappal a voksolás előtt tűzi ki az államfő, legkorábban január 6-án értesülhetünk az időpontról

- A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás befejezéséig tart

- A választási iroda legkorábban a szavazást megelőző 48. napon adja át az indulók részére a jelöltté váláshoz szükséges ajánlóíveket

- Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 31. napon kell bejelenteni

- Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni

- A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt legkésőbb a szavazást megelőző 8. napon lehet kérni

- A választási értesítőt a szavazást megelőző 48. napig kell megküldeni a választópolgárok címére

- A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélszavazatának "a szavazást megelőző napon 24 óráig" kell megérkezni az NVI-be, de a külhoniak a szavazás idején személyesen is leadhatják a külképviseleteken és egyes magyarországi szavazókörökben

- A szavazási iratok ellenőrzését az NVI legkorábban a szavazást megelőző 6. napon kezdheti meg

- Az érvényes levélszavazatok számlálását nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 óra előtt

- A külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, s az ott levélben leadott szavazatokat a magyarországi szavazást követő 4. napig kell eljuttatni az NVI-nek

- Az NVI legkésőbb a magyarországi szavazást követő 5. napon bontja fel a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat

- Legkésőbb a szavazást követő 6. napon a helyi választási irodák megállapítják a választás egyéni választókerületi eredményét

- Legkésőbb a szavazást követő 19. napon a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a választás országos listás eredményét

Szerző

Orbánék miatt adja vissza kitüntetését

A The Guardian brit lapnak írt levelében jelentette be John Cunningham, a sheffieldi egyetem magyar és közép-európai filmtörténetre szakosodott professzora, hogy visszaadja Pro Cultura Hungarica kitüntetését. 

A professzor döntésével az "egyre inkább reakciós, retrográd magyarországi fejlemények" és különösen az Orbán Viktor vezette kormány politikája ellen tiltakozik. A levélben kifejtette, hogy az elmúlt években "mind nagyobb elkeseredéssel és rémülettel" figyeli a magyarországi történéseket. Cunningham - jelezve egyetértését - hivatkozik Schiff András múlt heti Guardian-cikkére is, amelyben a Londonban élő magyar zongoraművész és karmester "elképesztőnek és botrányosnak" nevezte a Horthy-korszak magyarországi dicsőítését. A professzor felszólította a Pro Cultura Hungarica elismerésben részesített, "Nagy-Britanniában és máshol élő" többi kitüntetettet is hasonló lépés megfontolására. Cunningham, aki 1991 és 2000 között magyarországi egyetemeken tanított film- és médiatudományt, és könyveket is írt a magyar filmtörténetről, 2009-ben kapta a magyar kitüntetést.

Eközben a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap a magyar közoktatási rendszer átalakításáról közölt cikket. A szerző, Cathrin Kahlweit kiemelte: a budapesti központ "ellenőriz minden apróságot" az egész országban, a rendszert bíráló tanárok "úgy érzik, szorongatják őket". Véleménye szerint a tanterv "központi témája a haza és a hősiesség". Az Orbán Viktor vezette magyar kormány hivatalba lépésekor nemzeti forradalmat hirdetett és kétharmados parlamenti többsége révén sok kis forradalmat bonyolított le. Ezek egyike az iskolarendszer központosítása és államosítása - fejtette ki a szerző, aki idézte Kumin Ferenc a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár azon megállapítását, mely szerint az állami intézményfenntartó, a Klik szakemberekből álló átlátható szervezet, amely közvetlen politikai irányítás nélkül végzi a munkáját. Kahlweit megjegyezte azt is, hogy "antiszemita" szerzők, köztük Wass Albert és Nyirő József művei is szerepelnek a tantervben, illetve azt, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a két szerzővel kapcsolatban úgy vélekedett: "pártpolitikailag" motivált és "túlzó" bírálatokról van szó.

Szerző