Németország;SPD;kormányalakítás;Sigmar Gabriel;
2013-12-17 16:22:00
Az SPD a szeptemberi parlamenti választáson 25,7 százalékkal történetének második legrosszabb választási eredményét érte el, de októberben kiderült, hogy a konzervatívok csak velük alakíthatnak parlamenti többségre támaszkodó kormányt. Az SPD vezetése ebben a helyzetben arra törekedett, hogy a lehető legtöbb baloldali elemet rögzítse a koalíciós szerződésben, és a lehető legszélesebb kört bevonja annak eldöntésébe, hogy ismét kormányra lépjenek-e a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel. Megfigyelők Sigmar Gabriel elnök személyes sikerének tulajdonítják, hogy a tagság végül elfogadta a koalíciós szerződést.
Az SPD a 2005-2009-es nagykoalícióban is az Angela Merkel vezette konzervatívok kisebbik partnere volt. A 2005-ös választáson a szavazatok 34,2 százalékát szerezte meg, alig maradt el a CDU/CSU 35,2 százalékos eredményétől. A párt vezetői közül többen a "történelem üzemi balesetének" gondolták, hogy a kancellári tisztséget nyolc év után át kellett adniuk a konzervatívoknak - emelte ki keddi írásában Nico Fried, a Süddeutsche Zeitung parlamenti rovatának vezetője.
A közös kormányzás végére a szociáldemokraták támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt, 2009-ben 23 százalékot értek el és ellenzékbe szorultak. A legtöbb szakértő szerint a választók elsősorban a 2002-2005-ös időszakban bevezetett, a szociális juttatásokat erősen csökkentő munkaerőpiaci reformok miatt büntették őket, a nagykoalíció sikereit pedig a konzervatívoknak tulajdonították.
Négy év után, az idei parlamenti választás után kialkudott koalíciós szerződésről tartott pártszavazáson az SPD vezetésének fő érve az volt az újabb nagykoalíció mellett, hogy a szerződésben rögzített óránként 8,5 eurós kötelező minimálbér, a nyugdíjkedvezmények, a munkaerőkölcsönzés és a vállalkozói szerződés alkalmazásának korlátozása a 2002-2005-ös reformok kiigazítása, és ezzel az SPD többet ér el, mintha újabb négy évig ellenzékben maradna.
A pártszavazáson a tagság háromnegyede, 75,96 százaléka igennel voksolt a koalíciós megállapodásra, de Gabriel a miniszteri tárcák elosztásával ennél is nagyobb sikert ért el belpolitikai elemzők egyöntetű értékelése szerint. Az SPD elnöke "a politika alkimistája" - írta például a Handelsblatt. Az üzleti lap rámutatott, hogy az államháztartás 2014-re tervezett kiadásait együttvéve a szociáldemokrata vezetésű minisztériumok rendelkeznek az állami pénzek 54,3 százalékával, míg a konzervatív uniópártokhoz került minisztériumok részaránya csak 45,7 százalékos. Az előző ciklusban a CDU/CSU rendelkezett az állami pénzek nagyjából 90 százaléka felett, és a koalíciós társ liberális FDP irányítása alatt álló minisztériumoknak csak 10 százalék jutott.
Az új kormány szerkezetét tekintve az SPD legnagyobb eredménye, hogy egy tárcánál - a Sigmar Gabriel vezette gazdasági "szuperminisztériumnál" - vonják össze a gazdaságot és az energetika területét. Eddig a két területet felosztották a koalíciós partnerek között. A szociáldemokratákhoz került a legtöbb pénzzel gazdálkodó tárca, a munkaügyi és szociális minisztérium is. Ugyancsak a baloldali arculat erősítését, a párt hitelességének növelését szolgálhatja, hogy a hagyományosan a bajor CSU-hoz tartozó élelmezésügyi és mezőgazdasági tárcától megszerezték a fogyasztóvédelem felügyeletét.
A CSU-t többen a kormányalakítási folyamat vesztesének tartják. A bajor konzervatív pártot "leminősítették" - fogalmazott például Cem Özdemir, az ellenzéki Zöldek társelnöke. A párt nemcsak a fogyasztóvédelmet veszítette el, hanem az építésügy felügyeletét is, amely eddig a közeledési és területfejlesztési minisztériumhoz tartozott, és nem szerezték vissza a védelmi tárcát, amelyet 2009-től 2011 márciusáig a párt agy reménysége, Karl-Theodor zu Guttenberg vezetett, aki a doktori dolgozatával kacsoltban felmerült és időközben beigazolódott plágiumgyanú miatt kényszerült lemondásra.
A CDU komoly engedményeket tett az SPD-nek, de megtartotta a legfontosabb tárcát, a pénzügyminisztériumot és a társadalom gyors öregedése miatt egyre fontosabb egészségügyi tárcát. Ugyanakkor keddi lapjelentések szerint a pártban elégedetlenséggel fogadták a megállapodást a miniszteri tárcák elosztásáról. Valószínűleg ennek is szerepe lehetett abban, hogy a Bundestagban a keddi kancellárválasztáson a kormányoldal legkevesebb 23 képviselője nemmel szavazott vagy tartózkodott.
A kormányalakítás legnagyobb szenzációja, hogy Ursula von der Leyen eddigi munkaügyi és szociális miniszter kapta meg a védelmi tárcát. A CDU-s politikus az első nő a védelmi minisztérium élén. Számos elemző Angela Merkel lehetséges utódjaként tartja őt számon. A várakozások szerint Merkel a következő választáson már nem indul, és így a ciklus második felének meghatározó témája lehet a CDU következő elnökének, illetve és a párt kancellárjelöltjének kiválasztása.
A CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt 79,8 százalékos többsége van a Bundestagban, ez 1969 óta a legnagyobb mértékű kormányzó többség a német parlamentben. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek alig 20 százalékkal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban Joachim Gauck államfő a kabinet tagjainak kinevezése alkalmából elmondott beszédében kiemelte: a parlamenti ellenzéknek a számarányától függetlenül biztosítani kell, hogy elláthassa feladatát, a kormány ellenőrzését és a politikai alternatívák felmutatását.