Uniós védelmi tervek

Publikálás dátuma
2013.12.18 06:33
Egy Tigert próbálnak ki az Eurocopter németországi gyárában, Donauworthban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHANNES SIMON
Fotó: /
Közös drónflotta, uniós légi szállítási parancsnokság, két EU-harccsoport. Az Európai Unió közös védelmi politikája alakul, noha az elmúlt években háttérbe szorult. Tetszhalott állapotából készülnek feléleszteni a Huszonnyolcak a csütörtök-pénteki csúcstalálkozón. Öt éve ez az első alkalom, hogy a biztonságpolitika az Európai Tanács napirendjére kerül. A tanácskozásra Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hivatalos.

Az évzáró csúcs fő célja az lenne, hogy a közös biztonsági és védelmi politika (CSDP) hatékonyságát növeljék, a védelmi képességeket, az európai védelmi ipart erősítsék. Az állam- és kormányfők elé kerül az éves jelentés a védelmi politika helyzetéről, valamint az európai védelmi ipar versenyképességének növelését szorgalmazó javaslat.

Bár az elmúlt években történtek lépések a közös védelmi politika erősítésére, ezek kevéssé tudatosultak a közvélemény előtt. Az EU 2007-ben két, egyenként 1500 katonából álló harccsoportot állított fel, a tagországok féléves rotációval töltik fel ezeket az egységeket. A két uniós dandárt azonban még soha nem vetették be, jórészt bürokratikus akadályok miatt.

Újra és újra felmerül a párhuzamosság problémája, ha már egyébként is létezik a NATO gyorsreagálású erő, szükség van-e külön uniós védelmi kapacitásra, egyáltalán képesek-e a tagállamok további erőket nemzetközi feladatokra kiállítani. Járható út olyan területekre összpontosítani, ahol hiány mutatkozik. Az egyik ilyen terület a légi utántöltés lehet, az Európai Védelmi Ügynökség 2019-ig többnemzetiségű flottát állítana fel e célra.

Hiánypótló lehet a távirányítású pilóta nélküli repülőgéprendszer kiépítése, hét EU-tag idén novemberben állapodott meg arról, hogy 2020-ig közös dróngyártásba fognak. A kíbervédelem területén is lépni kellene, e téren is jelentős az Európai Unió lemaradása az Egyesült Államokhoz képest. Európában jórészt magáncégek kezében van a kíbervédelem, míg az amerikaiaknál a fegyveres erők ellenőrzése alatt áll.

Az Európai Parlament novemberben közzétett állásfoglalásában a kül- és biztonságpolitikáról szóló éves jelentés alapján szorgalmazta, hogy a megnövekedett biztonsági kihívások közepette erősítsék meg az uniós akaratot a közös védelem kiépítésére. Az EP javasolja, hogy készüljön Fehér Könyv a biztonsági és védelempolitikáról. Felelevenít egy 2001-es javaslatot Európai Önkéntes Humanitárius Segélynyújtási Hadtest létrehozására, sürgeti állandó katonai műveleti parancsnokság létrehozását, s szorgalmazza, hogy használják a különféle válsághelyzetek kezelésére alkalmas uniós harccsoportokat.

Nem minden tagállam ért egyet a közös uniós biztonságpolitika erősítésével, a britek például e téren is kifejezetten gyanakvóak.

A Daily Telegraphban egy konzervatív képviselő, volt árnyék védelmi miniszterhelyettes azt írta, bár az EU közös védelme papírtigrisnek látszik, a közös európai hadsereg felállítása "csapás a brit védelmi iparra, újabb szög a NATO koporsójába", s a brit kormánynak óvakodnia kellene a "lopakodó" uniós biztonságpolitika támogatásától. Ha érdemi fellépésre van szükség, a közös európai katonai szerepvállalás fő terhe úgyis Franciaországra és Nagy-Britanniára esik.

Javier Solana volt NATO-főtitkár, az EU első kül- és bizonságpolitikai főképviselője szerint ugyanakkor az uniónak arra kellene törekednie, hogy gazdasági erejéhez méltóan kivegye részét a globális biztonsági feladatokból. Solana szerint ez annál is inkább sürgető lenne, mivel az Egyesült Államokból egyre erőteljesebben az elszigetelődés irányába mutató hangok hallhatók.

A volt spanyol külügyminiszter, aki korábban két nemzetközi kalapot is viselt, pontosan tudja, nehéz gazdasági időkben az EU-tagállamok inkább lefaragnak a védelmi kiadásokból. Az uniós védelmi ipar integrálásával azonban szerinte növelhető lenne a hatékonyság, s így a a gondokból előnyt lehetne kovácsolni.

Szerző
2013.12.18 06:33

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Adrian CATU
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.
Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

2018.08.15 21:44
Frissítve: 2018.08.15 21:50

Transznemű kormányzójelölt Vermontban

Publikálás dátuma
2018.08.15 20:02

Fotó: facebook.com/christineforvermont/
Az állam erősen liberális, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A jelenlegi kormányzó viszont republikánus.
A transznemű Christine Hallquist lesz az amerikai Demokrata Párt kormányzójelöltje a kicsiny északkeleti Vermont államban az idén novemberben esedékes „félidős” választáson, amelynek során újraválasztják az Egyesült Államok képviselőházát és a szenátus egyharmadát, valamint kormányzói, illetve egyéb önkormányzati tisztségek betöltéséről döntenek. Hallquist három másik indulót győzött le a kedden tartott vermonti demokrata előválasztáson. Az eddigi előválasztásokon már több tucat transznemű önjelölt indult – túlnyomórészt a demokraták színeiben -, de ez volt az első eset, hogy valamelyikük meg is nyerje saját pártja előválasztását, és jogot szerezzen a másik nagy párt jelöltjével való megmérkőzésre. Vermont erősen liberális szemléletű, ott legalizálták először az Egyesült Államokban az azonos neműek házasságát. A többség 1992 óta mindig a demokrata jelöltre szavazott az elnökválasztáson – a kormányzóválasztást azonban 2016-ban történetesen a republikánus jelölt nyerte meg. 
Témák
Vermont
2018.08.15 20:02