Fidesz;uzsora;Kúria;Európai Bíróság;Timothy Ash;jogegységi határozat;devizahitelszerződések;

Fotó: Bielik István/Népszava

- A Kúria és a kormány az unió bíróságára vár

A Fideszt látszólag meglepte a Kúria hétfői jogegységi határozata arról, hogy a devizahitelszerződések tisztességesek, nem minősülnek uzsorának. "A kormány jelenleg is értékeli a döntést, a saját devizahiteles lépésével pedig valószínűleg megvárja az Európai Bíróság döntését" - ezt közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter szerint elegendő pénzügyi tartalék lesz a 2014-es költségvetésben arra az esetre, ha a devizaadósmentéshez kormányzati szerepvállalásra is szükség lesz. "Ki kell értékelnünk a Kúria véleményét, azt gondolom, hogy a kormányzati célokból a továbbiakban sem szabad engedni.

A célunk, hogy kivezessük a devizaalapú jelzáloghiteleket a rendszerből, továbbra is változatlanul megvan" - fogalmazott Varga. Nem tudni, az Európai Bíróság mikor fog döntést hozni az asztalán lévő két fontos kérdésben (árfolyamrés ügye és az egyoldalú szerződésmódosítások), a miniszter azt reméli, hogy minél előbb. Addig is az árfolyamgát rendszere rendelkezésre áll ahhoz, hogy az adósok törlesztőrészlete csökkenjen.

A Budapesten is jól ismert Timothy Ash a londoni Standard Banktól úgy látja: a jogegységi határozat jó hír a bankoknak és a piacnak, amely fölött ott lebegett egy megjósolhatatlan verdikt kockázata - írja a Wall Street Journal. Az új helyzet arra kényszeríti a pénzintézeteket és a hatalmat, hogy közösen gondoljanak ki valamilyen mérsékeltebb megoldást az érintettek kölcsönfelvevők megsegítésére – tette hozzá.

A Kúria döntése stabilizálja a bankok helyzetét és fenntartja a jogállamot. Így értékeli Financial Times, a világ elsőszámú üzleti lapja a Kúria ítéletét, a szerő megjegyezte: hasonlóra számított a piac, mégis kitapintható a megkönnyebbülés. Megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy még sok a bizonytalanság a részleteket és az egyes szerződéseket illetően, azon kívül fennáll az ellenkező irányú politikai reakció lehetősége, ezért továbbra is nagy nyomás nehezedik a bankokra.

Orbán Viktor már rákényszerítette a pénzintézeteket arra, hogy (a végtörlesztés során) mesterségesen alacsony áron fogadják el a kölcsönök visszafizetését, és a kormányfő a választások közeledtével nem csinált titkot abból sem, hogy szerinte a bankoknak további terheket kell átvállalniuk a hitelesek helyzetének megkönnyítésére.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója azonban nem tartja elképzelhetőnek, hogy újabb radikális lépés következne, mert a Fidesz változatlanul népszerű, ezért Orbánnak nem kell túlzott rizikót vállalnia a bankokkal szemben. Az elemző azt mondja: a retorika azonban marad, hogy Orbán továbbra is az emberek védelmezőjeként tüntethesse fel magát, ám nem kockáztathatja meg, hogy élesen megsértse a bankok érdekeit, mert ez esetben nagyot zuhanhat a forint, sőt bankpánik törhet ki – ami három hónappal a választások előtt igencsak veszélyes lenne.

A várakozások szerinti nyomott ár helyett egészen jó pénzt kapott a német RWE csoport a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt.-ben meglévő kisebbségi tulajdonrészéért: a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 41 milliárd forintot fizet  érte. Az "államosított" - félig fővárosi tulajdonú - közműszolgáltató a kormányzati rezsiharc miatt jövőbeni jövedelmezőségét viszont már elveszítette. A kormány következő visszavásárlási célpontja a Fővárosi Csatornázási Művek lehet.