B.I.M.;

Alkotmánybíróság;Hagyó-ügy;OBH;Handó Tünde;peráthelyezés;

2013-12-18 06:05:00

Mindenkinek jár a tisztességes eljárás

Eleget téve az Alkotmánybíróság (Ab) hó eleji döntésének, a bíróságok sorra adják vissza azokat az ügyeket, amelyeket az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke áthelyezett. Tegnap az úgynevezett Hagyó-ügyben hozott saját illetéktelenségét megállapító végzést a Kecskeméti Törvényszék, de hamarosan a többi nagy politikai jelentőségű per is visszakerülhet törvényes bírójához.

Illetékessége hiányát állapította a Kecskeméti Törvényszék december 16-i, ám csak tegnap nyilvánosságra hozott végzésében Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának a büntetőperében. Az úgynevezett BKV-ügyet ezzel a bírói tanács át-, illetve visszatette a Fővárosi Törvényszékhez. A bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt Hagyó Miklós és társai ellen folyamatban lévő ügyben ugyanis kizárólag a budapesti bíróság rendelkezik "hatáskörrel és illetékességgel" - közölték. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A törvényszék felidézte az ügy hozzájuk kerülésének jogi hátterét, azokat a törvény és alaptörvény-módosításokat, amelyekkel a peres ügyek áthelyezhetősége egyáltalán bekerült a magyar jogrendbe, majd pedig el is tűnt onnan. Megállapították: hatályos törvényi rendelkezés alapján nem folyhatna náluk ez az ügy, azok a jogszabályi felhatalmazások pedig, amelyeket a Hagyó-ügy áthelyezésekor az OBH-elnök Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) alkalmazott, az Ab döntése értelmében alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek. Kiemelték: a hatályos alaptörvényi és törvényi rendelkezések szerint "a törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró". Így a vonatkozó "Ab határozatot követően az ügyben a Kecskeméti Törvényszék előtt nem folytatható az eljárás, és nincs törvényes, az eljárási szabályokon alapuló illetékessége".

Mint ismert: az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabályrészeket december 2-án visszamenőlegesen minősítette alkotmányellenesnek az Ab - igaz, a jogintézmény már nem volt hatályban a határozathozatal idején, hiszen az érintett rendelkezéseket a parlament júniusban törölte a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, szeptemberben pedig - az ötödik alkotmánymódosítással - az alaptörvényből is. Az Ab szerint az ügyáthelyezés lehetősége sértette a tisztességes eljárás alkotmányos elvét, valamint a törvényes bíróhoz való alapjogot is. Ennek ellenére az OBH még aznap közleményben sietett elhitetni: "az Ab döntésének a bíróságokon ügyáthelyezés folytán még folyamatban lévő eljárásokra közvetlen kihatása nincs".

Csakhogy ez elhamarkodott kijelentésnek bizonyult, hiszen néhány napja a szoftverek, zenék és filmek illegális letöltésével és árusításával kapcsolatos, 28 vádlottas "kalózperben" a Balassagyarmati Törvényszék bírája az egyik védő indítványának helyt adva úgy döntött, hogy a bíróság nem illetékes az ügyben, ezért azt visszaadja a fővárosnak. Néhány nappal később a Szolnoki Törvényszék egyik bírája (ugyanaz, aki a szintén alkotmányellenesen áthelyezett Sukoró-pert tárgyalja) jelentette be, hogy az Ab-döntés alapján a továbbiakban nem illetékesek egy 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben.

Tegnap pedig nemcsak a Hagyó-pert utalták vissza a feladónak, de az Ab-döntésre hivatkozva nem hozott ítéletet a Zalaegerszegi Törvényszék sem, hanem visszautalta a Fővárosi Törvényszékre azt a pert is, amely vesztegetéssel gyanúsított fővárosi rendőrök és társaik ellen, szintén Handó kijelölése alapján folyt náluk február óta.

Jelentős ügyeket helyeztek át

Hagyó-per: Tavaly januárban a Fővárosi Törvényszék elnöke, Fazekas Sándor - kinevezése után mindössze néhány nappal - indítványozta Handó Tündénél az ügy áthelyezését, mondván: a bírók leterheltsége, és a súlyos tárgyalóterem-hiány miatt nem lehetséges a tárgyalás lefolytatása. Később kiderült, hogy mindössze 4 százalék volt a különbség a budapesti, valamint az OBH-elnök által kiválasztott Kecskeméti Törvényszék terheltsége között. Ráadásul ekkor még nem volt készen az ügyek áthelyezését megalapozó eljárásrend, sőt, egyáltalán nem volt jogorvoslati lehetőség sem az áthelyezésekkel szemben. A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ügyét mindezek ellenére tavaly júniusban kezdték tárgyalni Kecskeméten, de ítélethozatalra máig nem került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Hagyó Miklós és társai bűnszervezetként 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a BKV-nak. A vádlottak védői az Ab-hoz, később pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordultak az áthelyezés miatt.

Sukorói telekcsere-ügy: Szintén áthelyezéssel került el Budapestről a meg nem valósult telekcsere-ügylet pere is, így idén januárban kezdődött a tárgyalás Szolnokon. A Fidesz fő elszámoltatási projektjének tekinthető, tehát óriási politikai jelentőségű per - melyben gyanúsított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) több volt vezetője, illetve az egykori Pénzügyminisztérium volt államtitkára is - elvileg január 6-án folytatódik Szolnokon, az eddigi menetrend szerint pedig akár februárban elsőfokú ítélet születhetne, ám mindez kérdéses, hiszen ezt az ügyet ugyanaz a szolnoki bíró tárgyalja, mint a minap Budapestre visszahelyezett 67 vádlottas hivatali vesztegetési pert.

MVM-vezér hűtlen kezelési pere: A fővárosból helyezte át az OBH-elnök a Kaposvári Törvényszékre azt az ügyet is, amelyben mintegy 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatóját és öt társát. A vád szerint Kocsis és társai külföldi cégeken keresztül szivattyúzták ki a villamos művek pénzét. Kocsis tagadta a vádakat és az áthelyezés miatt ő is jogorvoslatot keresett.

Varga Tamás pere: Szintén a fővárosból került a Debreceni Ítélőtáblára, de már csak másodfokon a Fidesz milliárdos áfacsalással vádolt egykori gazdasági tanácsadójának ügye tavaly februárban. Varga Tamást még 2010 decemberében három és fél év letöltendő börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság, mely döntést az áthelyezést követően, tavaly júniusban a Debreceni Ítélőtábla helyben is hagyott. Megváltoztatta ugyanakkor a fővárosi döntést abban, hogy az ügy további 21 vádlottját jogerősen fölmentették.

Handó: ott fejezzék be a pereket, ahol azok elkezdődtek

A folyamatban levő ügyeket ott kell befejezni, ahol azok a korábbi bíróságot kijelölő határozatok szerint kezdődtek - nyilatkozta a Népszabadságnak Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke sajnálatosnak tartja, hogy most az egyes perekben közreműködő ügyvédek független szakértőként igyekeznek az alkotmánybírósági verdiktnek az általuk képviselt vádlottak számára kedvező értelmezést adni.

Handó Tünde szerint ha korábban egy-egy ügyben-  törvényi felhatalmazás alapján – el is tértek az általános illetékességi szabályoktól, attól még nem válik kétségessé, hogy a bírók az egyedi döntéssel eléjük utalt esetekben is kizárólag a jogszabályok és a legjobb személyes meggyőződésük alapján döntenek, és a pártatlan és tisztességes eljárás elve sem sérül.

Az OBH elnöke emlékeztetett rá, még a hivatala jogelődjének tekinthető Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot is vezető Baka András kezdeményezte: kapjon felhatalmazást arra, hogy kivételesen – az általános illetékességi szabályoktól eltérve – maga jelölhesse ki az adott ügyben eljáró bíróságot. Ezt azzal magyarázta, hogy valamiképpen tehermentesíteni kell a jelentős ügyhátralékkal küzdő központi régiót, tehát a fővárost és Pest megyét. A bírósági ügyek áthelyezése nekem nem személyes ügyem, ezt a lehetőséget én csak örököltem – mondta erről. (F-CS.J.)