Kovács Zoltán német partnerekkel tárgyalt a roma felzárkózáspolitikáról

Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Berlinben tárgyalt a roma felzárkózáspolitikáról Romani Roséval, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnökével és Erika Steinbachhal, a konzervatív CDU parlamenti képviselőjével, a Bundestag emberi jogi bizottságának tagjával.

Az államtitkár az MTI-nek Berlinben elmondta: a roma felzárkózásban évek kellenek még a tartós eredményekhez, ezért fontos, hogy "legyenek stabil partnereink, akiken keresztül a korrekt, megbízható információkat el tudjuk juttatni" Németországba.
Romani Rose és Erika Steinbach "valódi megértéssel" közelít a magyarországi roma felzárkózás kérdéséhez, tudják, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség idején elkezdett út "nem a látványpolitizálás", hanem a hosszabb távon elérhető, de "tartós megoldások" felé vezet - emelte ki Kovács Zoltán.

Partnereit tájékoztatta arról is, hogy zajlik a társadalmi felzárkózási stratégia frissítése. A folyamatos visszacsatolás "a jó munka" elengedhetetlen része, de a frissítés "technikai értelmében" is szükséges, egyebek között az új népszámlálási adatokból és a jogszabályi környezet változásából következően - fejtette ki.

Romani Rose az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a magyar roma közösség a munkát, az egészségügyet, az oktatást és a lakhatást tekintve súlyosan hátrányos helyzetben van. Az Európai Bizottság a közelmúltban ellenőrizte a nemzeti felzárkózási stratégiák végrehajtását, és számos tagállamban "igen csekély előrehaladást" regisztrált. Ezen államok közé tartozik például Németország, de Magyarország is - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a magyar politikában fokozni kell a szélsőjobboldali gondolatok, mindenekelőtt a Jobbik ideológiájának visszaszorítását célzó erőfeszítéseket, hiszen a szélsőjobb eszméi egyre nagyobb teret nyernek "a társadalmi középen".

A szélsőjobboldal Magyarországon, és szerte Európában a kisebbségeket kiáltja ki a válság bűnbakjának, de a kisebbségek elleni uszítás "valódi célja a jogállamiság és a demokrácia felszámolása, ez pedig mindenkit fenyeget" - mondta Romani Rose.
Az oktatási rendszerrel kapcsolatban elmondta: Magyarországon is fel kell lépni a szegregált oktatással szemben. Mindent meg kell tenni azért, hogy a roma közösség ne a társadalom "elkülönített része" legyen. "A kulturális önazonosságot nem szabad szembeállítani a nemzeti identitással" - húzta alá.

Megjegyezte, hogy a kelet-közép-európai térségben Magyarországhoz fűződnek a legnagyobb remények, mert a roma közösség leginkább a magyar társadalomban alkot szerves részt. A magyar roma kultúra a nemzeti kultúra és önazonosság alkotórésze. "Amikor Magyarországra gondolunk, a romákra is gondolunk" - emelte ki. Magyar romák az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, és az 1956-os forradalomban is harcoltak a nemzetért - tette hozzá.