Visszadobták a Sukoró-pert is

Az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva a Szolnoki Törvényszék "visszaadta" a Sukoró-per tárgyalását a Fővárosi Törvényszéknek - tudta meg lapunk. A friss döntéssel az Orbán-kormány fő elszámoltatási célpontjává lett Sukoró-ügyben folyó büntetőper már a második politikai jelentőségű ügy, amelyet az eljáró bíróságok "illetékesség hiányában" nem tárgyalnak tovább. 

Ugyanígy "adta vissza" kedden a Kecskeméti Törvényszék a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ellen folyamatban lévő ügyet a fővárosnak, előtte pedig két másik, nem politikai jelentőségű eljárásnáltettek ugyanígy a bírák.

Az azóta megszűnt jogi lehetőséggel, áthelyezéssel került el Budapestről a meg nem valósult sukorói telekcsere-ügylet pere is, így idén januárban kezdődött a tárgyalás Szolnokon. A per - melyben gyanúsított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) több volt vezetője, illetve az egykori Pénzügyminisztérium volt államtitkára is - elvileg január 6-án folytatódott volna Szolnokon, az eddigi menetrend szerint pedig akár februárban elsőfokú ítélet születhetett volna, ám most a Hagyó-perhez hasonlóan újra kell kezdeni a tárgyalását. A Sukoró-pert egyébként ugyanaz a szolnoki bíró tárgyalta és adta most vissza (a bírósági végzést itt olvashatja) , aki a minap Budapestre visszahelyezett már az Ab-döntésre hivatkozva egy 67 vádlottas hivatali vesztegetési pert.

Megírtuk, a Sukoró-ügyben az is kiderült, hogy az áthelyezésről ugyan Handó Tünde, azOrszágos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége -mondta ki a végső szót, de az első fokon eljáró törvényszék helyszínének, Szolnoknak a megtalálásában Polt Péter legfőbb ügyész helyettese "segített" neki. Belovics Ervin volt ugyanis az, aki tavaly augusztusban javasolta Handónak a megyeszékhelyt.

Ráadásul azt követően, hogy a korábban az OBH által megkérdezett nyolc törvényszék közül Handó saját beosztottjai nem Szolnokot, hanem Zalaegerszeget és Szekszárdot javasolták. Aligha véletlenül, hiszen egy tavaly július 30-i levélben a Szolnoki Törvényszék elhárította a megkeresést. Az ott működő négy bírói tanács közül vagyon elleni ügyekben egy járhat el, ám Sólyomváriné Csendes Mária tanácsának már tavaly nyáron is öt ügye volt, közülük négy kiemelt, vagyis egy újabb kiemelt ügy túlzottal leterhelte volna őket. Nem sokkal korábban ráadásul ehhez a bíróhoz került az említett másik, 67 vádlottas ügy is Budapestről, de ez sem számított.

Szerző

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44