Előfizetés

Több Európát követel a német kancellár

Szokatlanul kemény beszédet mondott Angela Merkel kancellár a német parlamentben. Kancellárrá választása utáni első kormánynyilatkozatában kifejtette, nem elegendőek az ajánlások, számon kérhető szerződésekbe kell foglalni az Európai Unió dokumentumait, mert csak így válhat hitelessé az EU.

A kancellár szerint Európa egysége a tét, ha ezt másként nem lehet garantálni, akkor az uniós alapszerződést is módosítani kell.Merkel egy nappal az Európai Tanács soros brüsszeli csúcstalálkozója előtt követelte a strukturális reformok gyakorlatba való átültetését.

Erről is szó lesz majd az uniós csúcson, s „apró előrehaladást el is érünk majd ebben a kérdésben” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, a jövő évben is folytatni kell a megbeszéléseket azokról a témákról, amelyek révén erősödhet az EU tekintélye, s azoknak az országoknak, amelyek nem tartják meg a versenyképességre és fejlesztésre vonatkozó uniós előírásokat, számítaniuk kell arra, hogy a vártnál kevesebb pénzt kapnak az Unió strukturális alapjából.

Merkel szerint Európa jó évet zárt, eredményeket mutatott fel a stabilitás és a növekedés terén. Bár a válságnak még nincs vége, a reformok már Írországban és Spanyolországban is éreztetik hatásukat, s Portugália, Ciprus és Görögország is jelentős haladást ért el.

A kancellár kiemelte, továbbra is a válság gyökereit kell kezelni. Ezek közé tartozik az egyes országok eladósodottságának visszaszorítása, a versenyképességgel kapcsolatban felmerülő problémák megszüntetése, a gazdasági egyenlőtlenségek kiküszöbölése. Meggyőződését fejezte ki, hogy Európa stabilitásának egyik legfontosabb feltétele a versenyképesség javítása.

Ennek érdekében növelni kell a kutatásra szánt támogatások mértékét. Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: az EU továbbra is fenntartja ajánlatát a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére, de nem szabad arra kényszeríteni a kelet-európai országot, hogy válasszon az EU és Oroszország között.

Bekeményített London

Hivatalossá vált tegnap, ami már korábban is kiszivárgott:  London 2014. január elsejétől szigorítja az Európai Unió tagállamaiból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait. David Cameron miniszterelnöknek a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos elképzelése kiváltotta az uniós intézmények  nemtetszését is.

London ugyanis a kelet-európaiak, elsősorban a románok és bolgárok szabad munkavállalását szeretné korlátozni, ami ellentéltetes az uniós joggal. A kérdés azért vált aktuálissá, mert a 2007-ben csatlakozott Románia  és Bulgária állampolgárai számára is január elsejétől megszűnik az átmeneti korlátozás.

A brit The Sunday Times néhány napja kiszivárogtatta a kelet-európai munkavállalók korlátozását célzó brit kormánytervet, amely azt irányozza elő, hogy az új tagállamokból érkezők számát éves szinten 75 ezer főben maximálnák, csak azokból az országokból érkezhetnének legális munkavállalók, ahol az egy főre jutó GDP eléri a brit összjövedelem 75 százalékát, illetve hogy a tartózkodást szigorított nyelvvizsgához kötnék.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális politikáért és társadalmi befogadásáért felelős biztosa több ízben is figyelmeztette Cameront és kormányát, hogy a szabad munkavállalás a négy uniós alapjog egyike, s mint ilyen nem korlátozható, és a tartózkodás szigorított nyelvvizsgához kötése is uniós jogot sért. A biztos szerint törvényes és diszkriminációmentes eszközökkel is van lehetőség a szigorításra.

 A migráció világnapja
Tegnap volt a migráció világnapja. Az ENSZ 1990. december 18-án fogadta el a vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló megállapodást, amely 2003. július elsején lépett hatályba. A világnap eredeti rendeltetése szerint tisztelgés az emberek és a kultúrák sokfélesége előtt. A gyakorlatban világszerte nő az intolerancia a bevándorlókkal szemben, az uniós tagállamokban is egyre nagyobb támogatottságot tudnak felmutatni a bevondólók elleni jelszavakkal fellépő széllsőjobboldali formációk.  Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Cecilia Malmström épp a világnapon jelentette be, hogy a bizottság elítéli a Lampedusa szigetére érkezőkkel szembeni bánásmódot és szankciókkal fenyegette meg az olasz hatóságokat.

Cameron tegnap reggeli hivatalos bejelentése szerint egyelőre, elsőként az álláskereséssel kapcsolatos szociális ellátás korlátozása lép életbe. Ennek értelmében az uniós államokból érkező munkavállalók nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat.

A  kormányfő közleményében úgy fogalmaz: a brit kormány közvetlen lépéseket tesz a jóléti és a bevándorlási rendszer rendbetételére, mert a keményen dolgozó britek jogos igénye, hogy a bevándorlók ne csak a brit közszolgáltatások és a jóléti ellátórendszer kihasználása végett telepedjenek le Nagy-Britanniában.

A munka- és nyugdíjügyi minisztérium még a miniszterelnöki bejelentés előtt közölte: a jövőben megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk a királyságban munkát vállaló külföldieknek egyes jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat igénybe vételéhez.

Bekeményített London

Hivatalossá vált tegnap, ami már korábban is kiszivárgott:  London 2014. január elsejétől szigorítja az Európai Unió tagállamaiból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait. David Cameron miniszterelnöknek a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos elképzelése kiváltotta az uniós intézmények  nemtetszését is.

London ugyanis a kelet-európaiak, elsősorban a románok és bolgárok szabad munkavállalását szeretné korlátozni, ami ellentéltetes az uniós joggal. A kérdés azért vált aktuálissá, mert a 2007-ben csatlakozott Románia  és Bulgária állampolgárai számára is január elsejétől megszűnik az átmeneti korlátozás.

A brit The Sunday Times néhány napja kiszivárogtatta a kelet-európai munkavállalók korlátozását célzó brit kormánytervet, amely azt irányozza elő, hogy az új tagállamokból érkezők számát éves szinten 75 ezer főben maximálnák, csak azokból az országokból érkezhetnének legális munkavállalók, ahol az egy főre jutó GDP eléri a brit összjövedelem 75 százalékát, illetve hogy a tartózkodást szigorított nyelvvizsgához kötnék.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális politikáért és társadalmi befogadásáért felelős biztosa több ízben is figyelmeztette Cameront és kormányát, hogy a szabad munkavállalás a négy uniós alapjog egyike, s mint ilyen nem korlátozható, és a tartózkodás szigorított nyelvvizsgához kötése is uniós jogot sért. A biztos szerint törvényes és diszkriminációmentes eszközökkel is van lehetőség a szigorításra.

 A migráció világnapja
Tegnap volt a migráció világnapja. Az ENSZ 1990. december 18-án fogadta el a vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló megállapodást, amely 2003. július elsején lépett hatályba. A világnap eredeti rendeltetése szerint tisztelgés az emberek és a kultúrák sokfélesége előtt. A gyakorlatban világszerte nő az intolerancia a bevándorlókkal szemben, az uniós tagállamokban is egyre nagyobb támogatottságot tudnak felmutatni a bevondólók elleni jelszavakkal fellépő széllsőjobboldali formációk.  Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Cecilia Malmström épp a világnapon jelentette be, hogy a bizottság elítéli a Lampedusa szigetére érkezőkkel szembeni bánásmódot és szankciókkal fenyegette meg az olasz hatóságokat.

Cameron tegnap reggeli hivatalos bejelentése szerint egyelőre, elsőként az álláskereséssel kapcsolatos szociális ellátás korlátozása lép életbe. Ennek értelmében az uniós államokból érkező munkavállalók nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat.

A  kormányfő közleményében úgy fogalmaz: a brit kormány közvetlen lépéseket tesz a jóléti és a bevándorlási rendszer rendbetételére, mert a keményen dolgozó britek jogos igénye, hogy a bevándorlók ne csak a brit közszolgáltatások és a jóléti ellátórendszer kihasználása végett telepedjenek le Nagy-Britanniában.

A munka- és nyugdíjügyi minisztérium még a miniszterelnöki bejelentés előtt közölte: a jövőben megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk a királyságban munkát vállaló külföldieknek egyes jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat igénybe vételéhez.