Ugyanis nem más, mint Pintér Attila lett a magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya. A 47 éves keménykezű edző megbízatása 2016-ig szól. Tehát Pintér az Európa-bajnokságig kapott bizalmat.
Bármennyire furcsának is tűnhet a döntés az előzmények ismeretében – mindenképpen külföldi edző legyen a kapitány –, azért a győriek mestere nem érdemtelenül kapta meg a megbízást: korábban a Ferencvárossal bajnokságot és kupát, a Sopronnal kupát, míg az előző idényben a Győrrel nyert bajnoki címet. Ráadásul idén az nb1.hu kezdeményezésére létrehozott Magyar Aranylabda edzői győztese. Illetve a helyes kifejezés az, hogy címvédője, ugyanis a díjat már tavaly is Pintér nyerte.
„Nagy öröm számomra, hogy az újságírók újra az év edzőjének választottak. Külön emeli ennek az elismerésnek a rangját, hogy azoktól kapom, akik mindig nagy szakmai kritikával illetik az edzők munkáját. Ezúton is szeretném megköszönni a klubomnak, és a játékosoknak is az egész éves munkát. Nélkülük nem értük volna el a sikereinket, és én sem kaphattam volna meg ezt a díjat” – fogalmazott a most már szövetségi kapitányként is dolgozó Pintér a honlapnak adott interjújában.
A kinevezésével kapcsolatban annyit mondott, kemény munkára, és összefogásra van szükség a sikerhez.
„Nagyon hálás vagyok azért, hogy a győriek elnöke, Tarsoly Csaba az élő szerződésem ellenére elengedett engem, mert ő is elfogadta, mindez a magyar futball jövőjéért fontos” – közölte a láthatóan meghatódott Pintér Attila. Az újdonsült kapitány elmondta, nagy felelősséggel jár ez a poszt, hiszen a közvélemény ki van már éhezve egy sikerre.
- Ifjúsági Európa-bajnok (1984) labdarúgó. 1986 és 1991 között 20 mérkőzésen szerepelt védőként a válogatottban és ezeken 3 gólt szerzett.
- Az NB I-ben 224 mérkőzésen játszott és 20 gólt szerzett. Elsősorban a Ferencvárosban futballozott, de megfordult a belga Germinal Beerschot, a szlovákiai Dunaszerdahely, a BVSC, a Vasas, a Rába ETO és a Diósgyőri VTK csapatában is.
- A Ferencvárossal egyszeres Magyar Kupa győztes (1991) és kupa-ezüstérmes (1989), kétszeres bajnoki ezüstérmes (1988-1989, 1990-1990).
- Játékos-edzőként kezdte szakvezetői munkáját, majd már vezetőedzőként dolgozott Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Sopronban (ahol két időszakot is eltöltött), a Ferencvárosnál, a Vasasnál és két időszakban a Győri ETO FC-nél.
- A Ferencvárossal megnyerte a 2003-2004-es bajnoki címet valamint a Szuperkupát és a 2004-es Magyar Kupa-döntőt. A Sopron csapatával (éppen az FTC ellen) hódította el a 2005-ös Magyar Kupát, a Győri ETO-val pedig a tavalyi idényben végzett az OTP Bank Liga első helyén, és a DVSC-Tevát legyőzve elhódította a Szuperkupát is.
„27 éve nem voltunk kinn világversenyen, ez a legnagyobb kihívás számomra. Ám ehhez én kevés vagyok egyedül, szükséges a játékosok, a klubok, a média és a szurkolók összefogása. Meg kell minden játékosnak értenie, aki hazajön, és felveszi a válogatott mezét, annak a pályán a lelkét kell kiadnia, és nem pedig sértődősködnie a nézők, az őt kritizálók felé. Ki kell szolgálnunk a közönségünket, hogy újra boldogok legyenek. Az én csapatom harapós lesz, amelybe ha valaki be szeretne kerülni, akkor tudnia kell, nem a kor, hanem a teljesítmény számít majd elsősorban. Mindig emelt fővel kell lejönnünk a pályáról, hogy mindent megtettünk a sikerért. Éppen ezért több újítást is be szeretnék vezetni, amiben az MLSZ vezetése már támogat, és ehhez kérném a klubok támogatását is. Egyszer egy héten szeretnék az itthon játszó kerettagokkal találkozni, hogy az újonnan kialakítandó taktikát begyakorolhassuk” – nyilatkozta az MLSZ TV-nek Pintér Attila.
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elmondta, több szakemberrel felvették a kapcsolatot a kapitánykeresés során, s tíz fölötti volt a külföldiek száma. A külföldi kapitányok zöme azonban hosszabb időt kért az eredményességre, az elnök szerint ez érhető, mivel az ismerkedésre kell pár hónap. Az MLSZ viszont már az Eb-selejtezőkre olyan válogatottat szeretne, amely számára reális cél a kijutás.
A szövetség vezetésének hosszabb távú szándéka az volt, hogy egy sikeres Egervári-korszak után idővel ambiciózus, felkészült, hiteles labdarúgómúlttal rendelkező fiatal edző kerüljön a nemzeti együttes élére. A vb-selejtezők záró mérkőzésein tapasztalt váratlan sikertelenség azonban cselekvési kényszerbe hozta a szövetséget. Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Ezért a szövetség a szélesebb piacot jelentő külföldi szakemberek felé fordította figyelmét, mint ennek az MLSZ elnöke sajtótájékoztatóján hangot is adott.
Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás „importálása” lett volna. Egyidejűleg: a magyar labdarúgás iránti alázat, az utánpótlás-játékosok felkarolását is magába foglaló komplex szakmai munka behozatala. A magyar szövetségi kapitány pozíciója ma is vonzó munkakör, hiszen az MLSZ ezen időszakban mintegy húsz alkalmas, megfelelő tudással rendelkező szakemberrel került kapcsolatba. Volt, aki „bejelentkezett”, volt, akit a szövetség keresett meg, és olyan szakember is akadt, akit mások ajánlottak a szövetség számára.
Miután a külföldi szakemberek többsége hosszabb időt kért a sikeres szerepléshez, mint a 2016-os Európa-bajnokságra való kijutás, az MLSZ vezetése visszatekintett a magyar szakemberek piacára, ekkor már azzal a gondolattal, hogy a szerződéssel rendelkező edzők között is válogat, és így került a figyelem előterébe a magyar labdarúgásban sikeres játékos- és még sikeresebb edzői karrierrel rendelkező szakember, Pintér Attila.
