Jól reagáltak a nemzetközi piacok az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) bejelentésére: a kedvező makrogazdasági adatoknak köszönhetően megkezdik az eszközvásárlási program (Quantitative Easing - QE3) szűkítését, a taperinget, melyet a magyar szaksajtó csak tapírként emleget. Januártól a jelenlegi 85 milliárd dolláros kötvény- és jelzálogvásárlás helyett 75 milliárd dolláros mértékben folytatják a likviditásbővítést.
A tapírtól egész évben rettegett a piac: ám a program szűkítése után nemcsak a piac sokkszerű reakciója maradt el, de egyenesen új történelmi szintekre repítette az indexeket. Úgy tűnik, a Fed korábban sokat bírált kommunikációja ezúttal sikerre vezetett: az S&P500 kéthavi rekordon, 1,7 százalékos pluszban zárt szerdán. A Fed közleményében az elmúlt időszak kedvező makrogazdasági mutatóira hivatkozva indokolta döntését - jóllehet a munkaerő-piaci és inflációs mutatók a program érintetlenségét indokolták volna.
Május óta számított a piac a tapírra, szeptemberben már a piaci szereplők kétharmada várta a bejelentést, ám az akkor a még nem egyértelmű növekedési adatok és a költségvetési vita miatt elmaradt - mondta el lapunknak Horváth István. A tegnapi bejelentés meglepte a piacokat, a többség január-március körül számított a kötvényvásárlási program visszafogására, a Fed azonban szerdán mégis lépett, így a tapír koraszülött lett - fogalmazott a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Bár meglepetést okozott a lépés, jelentős bizonytalansági tényező szűnt meg ezzel, így a tőkepiacok az új évet egy jóval biztosabb, kiszámíthatóbb környezetben fogják kezdeni - hangsúlyozta a szakember.
"Az év végén jellemzően erősek a piacok, a részvényalapokba világszerte befelé áramlik a pénz. Most azonban azok az alapkezelők, akik eddig a Fed döntés időzítése miatt kivártak a beáramló pénzek elköltésével, év végéig részvényvásárlásba kapcsolnak, hogy feltöltsék portfolióikat. Ez egyértelműen jó hír a részvényeknek, ugyanakkor a kötvénypiacokon inkább fokozatos hozamemelkedésre lehet számítani - véli Horváth. Mindezek mellett az Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi előrejelzésének megfelelően januárban tovább vághatja az alapkamatot, igaz, az eddigieknél kisebb lépésekben - véli a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az amerikai és európai tőzsdeindexek is erősödéssel reagáltak a Fed bejelentésére, a devizapiacokon azonban más a helyzet - mondta el lapunknak Saághy Pál. Az Equilor elemzője rámutatott: a dollár erősödött tegnap, a feltörekvő piacok devizái azonban gyengültek. Nagyobb mértékben azokat a devizákat viselték meg a hírek, ahol nagyobb külkereskedelmi- illetve folyófizetésimérleg-deficit tapasztalható, így például a török lírát, a dél-afrikai randot vagy az indonéz rúpiát. Régiónk devizái a kevésbé érzékeny csoporthoz tartoznak: a forint első körben viszonylag stabil volt, majd mérsékelt gyengülést tapasztalhattunk tegnap - tette hozzá az elemző.
Az Equilor elemzője ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy az euró árfolyama a 300 forint feletti vagy körüli sávban mozoghat. A magyar kötvénypiacon mérsékelt hatása volt a Fed döntésének. A hosszú lejáratú amerikai kötvények hozama ugyanakkor némi emelkedést mutatott: ha ez folytatódik, az a magyar eszközökre is nagyobb hatással lesz - véli Saághy Pál. A forint árfolyamára ugyanakkor nagyobb hatással vannak a belpolitikai események - így például az, mit fog tenni a kormány a devizahitelekkel.
Az elemzők arra számítanak, hogy a Fed a következő időszakban fokozatosan fogja vissza likviditásbővítési programját. A Daily Telegraphnak nyilatkozva Eric Green, a TD Securities devizapiaci és kamatpiaci globális vezetője elmondta: ők januárban további 5-10 milliárd dolláros csökkentésre számítanak. Saághy Pál, az Equilor szakértője is lassú csökkentésre számít, szerinte elképzelhető, hogy a most meghatározott szintet tartja a Fed. Az Equilor elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet az amerikai inflációs adatra, amely nem mutat javulást. Az elemző szerint a Fed el akarja kerülni a recesszióval fenyegető defláció rémét, így amíg az infláció nem éri el a két százalékot, nem dőlhet hátra az amerikai jegybank.
A gazdagok jártak jól
A bruttó átlagkeresetek 3,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig idén 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a 2013. januári-októberi időszakban. A felmérés az öt főnél többet foglalkoztató vállalatoknál, közintézményeknél és egyes nonprofit szervezeteknél történt - erről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Katona Tamás, a KSH volt elnöke, szocialista szakpolitikus ugyanakkor a Népszavának elmondta, hogy az adatok tüzetesebb vizsgálata után legfeljebb azt a következtetést lehet levonni, hogy megint a gazdagok jövedelme nőtt. A KSH adatai szerint 2013. első tíz hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt, és egy átlagos magyar dolgozó 149 200 forintnyi fizetést vihetett haza ebben az időszakban. (Tavaly októberben a bruttó átlagkeresetek 4,7, a nettó átlagkeresetek 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki átlagkereseteket.)
Katona kijelentette: a bruttó 3,8 százalékos átlagkereset emelkedés nem olyan magas. A nettó átlagkeresetek viszont azért nőttek ekkorát, mert a Fidesz idén vezette ki az úgynevezett félszuperbruttót, amelynek következtében a bruttó 202 000 forint alatti keresetnél az adózás nem változott, viszont az e fölött keresők jobban jártak, mivel a nettó jövedelmük magasabb lett. Ezzel ismét a leggazdagabbaknak kedvezett a kormány - hangsúlyozta a szakpolitikus. A volt államtitkár arról beszélt, hogy miközben a jómódúaknak nőtt a jövedelme, 42 százalékkal emelkedtek a banki szolgáltatások díjai is. Az infláció mértékénél jobban nőttek az élelmiszerárak, vagyis a mindennapi megélhetés sokkal drágább lett az idén. Hiába a rezsicsökkentés, ha sokkal drágábban lehet a bankból a számlák befizetéséhez szükséges összegeket kivenni - fogalmazott Katona Tamás. Hozzátette: a gazdagok azért is jól jártak, mert például a nagy értékű televíziók ára csökkent.
Oldódott a pesszimizmus
Decemberben folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex értékének szinte egész évben folyamatos, látványos emelkedése. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az év végére több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon.
A GKI fogyasztói bizalmi index decemberben háromhavi, nagyon erőteljes növekedést követően már csak minimálisan emelkedett tovább, de így is kezdi megközelíteni a 2010. évi választásokat követő csúcspontját. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét decemberben kedvezőbbnek, várható megtakarítási képességét viszont kissé rosszabbnak érezte, mint novemberben.
Az üzleti szférán belül decemberben minden ágazat várakozása kedvezőbb lett, különösen a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoké. Az optimista cégek aránya összességében immár meghaladta a pesszimistákét, amire utoljára 2010 végén volt példa. Csak az építőipari bizalmi index maradt negatív tartományban. Az iparban egyaránt kedvezőbb lett az elmúlt időszaki és a várható termelés, valamint a rendelésállomány - ezen belül az exportrendelések - megítélése. Az építőiparban a novemberi megtorpanás után decemberben tovább oldódott a pesszimizmus.
A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével - ahol nem változott - minden ágazatban erősödött, s enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban élénkebb lett, az építőiparban pedig enyhült a deflációs nyomás. A kereskedelmi cégek körében csökkent az áremelést tervezők aránya, és kissé az árnövelés mértéke is. A szolgáltatók körében is az árcsökkenésre számítók vannak többen. Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. Minden ágazatban sokat javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, s kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.