Mint a német Die Welt megjegyezte, nem Merkel csúcstalálkozója volt a mostani. Bár szerdai berlini kormánynyilatkozatában kemény intézkedéseket helyezett kilátásba azon uniós tagállamokkal szemben, amelyek fittyet hánynak az EU ajánlásaira, s a strukturális alapok megvonásával fenyegette meg őket, Brüsszelben rádöbbenhetett arra, hiába akarja új alapokra helyezni az EU döntési mechanizmusát, hiába akar „több Európát”, s emelni az EU-nak az utóbbi időben kissé megtépázott tekintélyét, ha erre nincs meg a kellő politikai támogatás a többi tagállam részéről. A tegnap véget ért uniós csúcs is azt mutatta, a tagországok jelenleg ódzkodnak attól, hogy nagyobb hatalmat adjanak Brüsszel kezébe.
Az unió reformja már tavaly októberben felvetődött. Ennek értelmében azok az országok, amelyek tartják magukat az uniós előírásokhoz, külön támogatást kapnak. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azonban azt feszegette, milyen költségvetésből finanszíroznák ezen országokat. Válasz azonban egyelőre nincs, a finanszírozást még nem dolgozták ki. Merkel javaslatai mindenesetre még nem kerültek le a napirendről. A júniusi csúcstalálkozón ismét szó lesz róluk, ugyanakkor a javaslatok kidolgozását legkorábban is csak 2014 őszén zárják le.
Merkelen kívül Francois Hollande sem távozhatott elégedetten az uniós csúcsról. Hosszú évek múltán most fordult elő először, hogy az EU csúcs napirendjére a védelmi politikát is felvették. Ez a téma különösen fontos Franciaország számára, hiszen Párizs idén két afrikai országba, az év elején Maliba, néhány hete pedig a Közép-Afrikai Köztársaságba is csapatokat küldött a béketeremtésre. A francia elnök azt akarta elérni, hogy a francia beavatkozásokat az uniós költségvetésből is finanszírozzák. Ez a javaslat azonban komoly ellenállásba ütközött. Többen azzal érveltek, hogy a felvetés az uniós szerződésekkel is szembemegy. Angela Merkel már előző napi párizsi látogatása alkalmával is világossá tette, Párizs nem számíthat Berlin támogatására ebben a kérdésben.
Az uniós csúcson mindössze arról döntöttek, hogy felülvizsgálják az egyes tagországok katonai beavatkozásával kapcsolatos uniós finanszírozás eddigi módját. Szó sincs azonban arról, hogy Brüsszel átvenné a finanszírozást, a beavatkozás költségeinek nagy részét, ahogy eddig is, a tagállamoknak kell állniuk.
David Cameron javaslatára elfogadták, hogy az Európai Unió a jövőben jobban összhangba hozza védelmi politikáját a NATO-val. A brit kormányfő különösen hevesen ellenezte a francia felvetést, s mint mondta, az uniónak nincs szüksége saját katonai erőre. A vendégként meghívott Anders-Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kifejtette, szó sincs arról, hogy európai hadsereget kívánnának életre hívni.
Az állam- és kormányfők megállapodtak abban is, hogy szorosabban működnek együtt a biztonsági- és védelmi politikában. Ebbe a kibertámadásokkal szembeni védelem is beletartozik. Pilóta nélküli gépeket, drónokat is bevethet az Európai Unió, 2016-ig fektetik le azokat a szabályokat, miként lehetne a programot beilleszteni az európai védelmi politikába.