Az autóexport húzza felfelé a külkereskedelmünket

Teljes bizonyossággal lehet állítani, hogy 2013-at, akárcsak a megelőző esztendőket, külkereskedelmi többlettel zárja Magyarország. Erre abból lehet következtetni, hogy a KSH friss adatai szerint az év tizedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 9,4, a behozatalé pedig 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

Az év első tíz hónapjában a külkereskedelem export- és importvolumene több mint 4 százalékkal bővült. 2013. októberben a kivitel értéke 7,7 milliárd eurót (2274 milliárd forintot), a behozatalé 6,9 milliárd eurót (2051 milliárd forintot) tett ki. A külkereskedelmi mérleg többlete az év tizedik hónapjában 759 millió euró (223 milliárd forint) volt.

2013 első tíz hónapjában a kivitel volumene 4,3, a behozatalé 4,5 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A kivitel értéke 68,6 milliárd euró (20 320 milliárd forint), a behozatalé 62,4 milliárd euró (18 486 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 6,2 milliárd eurót (1835 milliárd forintot) tett ki, ami 209 millió euróval (114 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki szintet.

2013. január–októberben a forgalom forintban mért árszínvonala 2012 azonos időszakához viszonyítva az importban 0,8, az exportban 0,3%-kal csökkent. A cserearány 0,5 százalékkal javult. A forint az euróhoz viszonyítva 2,1 százalékkal gyengült, míg a dollárhoz képest 0,9 százalékkal erősödött. Mind a két reláció helyzetét a nemzetközi pénzpiacok mozgása határozta meg.

A forgalom felét adó gépek és szállítóeszközök volumene exportban 4,5, importban 3,8 százalékkal volt több mint 2012 azonos időszakában. A növekedésben a közúti jármű árucsoport forgalmának bővülése játszott meghatározó szerepet. Az autóipari beszállításoknak köszönhetően az energiafejlesztő gép és berendezés behozatalának volumene átlag felett, a villamos gép, készülék és műszeré átlagos mértékben növekedett. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék és műszer kivitelének értéke mintegy tizedével csökkent a teljes időszak folyamán.

Szerző

Idős tulajdonosok előnyben!

Az állami vállalatokhoz jóval több tulajdonos és cégjegyzésre jogosult kapcsolódik, mint a magánszektor cégeihez, és ezeknek a személyeknek az életkora is magasabb, mint a versenyszférában - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Szektortól függetlenül igaz ugyanakkor, hogy a cégméret növekedésével csökken a nők száma a tisztségviselők között. 

A tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak számát vizsgálva jól látható, hogy míg az állami szektorban átlagosan kilenc fő jut egy vállalatra, a magánszektorban csupán három. Az árbevétel emelkedésével mindkét területen egyre több tisztségviselő kapcsolódik egy-egy céghez.

Nemek tekintetében az állami és a magánszektorban is megfigyelhető a - majdnem kétszeres - férfitöbbség a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak között. Általánosságban elmondható, hogy csak a cégjegyzésre jogosultakat tekintve még nagyobb a férfiak aránya, és az is jól látszik, hogy az árbevétel növekedésével párhuzamosan a nők száma fokozatosan csökken a vezetők között: a 10 millió forint alatti cégek esetében 59-41 százalék a férfi-nő megoszlás, az 1 milliárd forint feletti cégeknél ugyanez az arány már 71-százalékos férfiuralmat mutat.

A tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak legnagyobb része 36-45 éves, továbbá 46 és 65 év közé is jelentős hányaduk esik. Mondhatjuk tehát, hogy jelenleg az "X generáció" tagjai foglalják el a cégek legtöbb tisztségviselői pozícióját. Ha az árbevétel tényezőjét is bevezetjük a vizsgálatba, egyértelmű a következtetés: minél magasabb a cég árbevétele, annál idősebbek a tulajdonosok és vezetők.

Az állami és a magánszektor tulajdonosainak és cégjegyzésre jogosultjainak korát összevetve azt látjuk, hogy az előbbiben tevékenykedők idősebbek: az állami társaságokban a tisztségviselők átlagéletkora 52 év, a magánszektorban csak 47,5 év.

Kockázatosság és stabilitás szempontjából nézve az állami szektor cégei összességében biztonságosabbnak tűnnek a magánszektoréinál. Természetesen az is elmondható, hogy az árbevétel növekedésével egyre kisebb a cégek kockázati tényezője: míg a 10 millió forint alatti árbevételű társaságoknak csak 3 százaléka esik a legkisebb kockázatú kategóriába, az 1 milliárd forint fölöttieknek már 71 százaléka. Az éves árbevétel növekedésével emelkedik az eljárással nem érintett, bejelentett tartozásokkal nem rendelkező, vagyis "rendben működő" cégek aránya, de itt is megfigyelhető az állami és nem állami tulajdonban levők közötti eltérés: az állami szektorban a rendben működő társaságok aránya 73 százalék, a magánszektorban viszont csupán 65 százalék.

Szerző

Szebb lesz a karácsony Rakacán

 A Népszava és a Hét Olajfa Egyesület novemberben kérte az olvasók segítségét ahhoz, hogy a nyomorral küzdő borsodi kistelepülésen legalább az ünnepkor juthasson az óvodásoknak, iskolásoknak vacsora, ajándék.

Alig egy hónapja kértünk mindenkit arra, hogy kisebb-nagyobb összeggel, ruhával, játékkal, esetleg tartós élelmiszerrel segítsen abban, hogy a rakacai gyerekek legalább néhány napra elfelejtsék a nélkülözést. Ne kelljen éhezniük és ajándékot is kaphassanak. Végül csaknem egymillió forint, illetve több zsáknyi ruha és élelmiszer gyűlt össze. Az egyik budapesti cég, amelyik nem akarta a nevét felfedni, 170 ezer forintnyi cukrot, olajat, zsírt, lisztet adományozott, de mások mellett az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is segített.

Ezek az emberek már örülni is csak nehezen tudnak - fogalmazott Láposi Elza, kiadónk ügyvezető igazgatója, aki szombaton házról-házra járva vitte a karácsonyi kincsekkel: kolbásszal, szalonával, konzervvel, cukorral, liszttel, zsírral megrakott csomagokat. Az egyik házban ünneplőbe öltöztették a gyerekeket; ritka szerencse napja volt errefelé ez a karácsony előtti szombat. Lesz ünnepi vacsora, a gyereknek ajándék, a mindennapok keserűségét azonban ez csak enyhíteni tudja, feledtetni nem.

Szerző