Ahhoz, hogy Magyarország felzárkózásáról beszélhessünk legalább 3-4 százalékos növekedést el kellene érni. A valódi probléma nem is a mai 1 százalék, hiszen ez lehetne egy felfelé vezető pálya kezdete, hanem az, hogy, az említett nagyobb növekedés ma nincs benne a gazdaságban - figyelmeztet a Corvinus Egyetem egyetemi tanára. "A kérdés az, hogy milyen állami eszközökkel lehet gazdaságot élénkíteni, mennyire lehetnek eredményesek az unortodox közvetlen beavatkozások. Nem akarok általánosságban az állami beavatkozások ellen érvelni, de az én ízlésem szerint ma túlzott a törekvés."
Chikán a közfoglalkoztatás kapcsán újra felhívta a figyelmet az egymillió új munkahely céljának tarthatatlanságára. "A közgazdászok, köztük én is, évek óta mondják, hogy Magyarországon nem annyira foglalkoztatási, mint inkább foglalkoztathatósági problémáról van szó. Most ezt a miniszterelnök is kimondta, amikor a közfoglalkoztatás miatt támadták a kormányt. Azt mondta, miből gondolják, hogy ezek az emberek foglalkoztathatók lennének a munkaerőpiacon? Ez a megfogalmazás éles ellentétben áll az egymillió új munkahely megteremtésével."
"A legnagyobb gond, hogy nem tudtuk erősíteni a társadalomban meglévő bizalmat, ami pedig abszolút kulcskérdés. Az emberek egymás közti bizalmától a külföldi tőke bizalmáig ezt mindenre értem." - mondja Chikán. A bizalom hiánya ott villog mindenhol: a jogrendszerrel, a hitelfelvétellel, a rezsicsökkentés jövőjével kapcsolatban is. Bizonyos kétségkívül észlelhető társadalompolitikai törekvések mellett nem látszik az a gazdaságpolitikai koncepció, ami jegyében az állam beavatkozik. Inkább egy átevickélési stratégiát látok, ami az egyik intézkedésből hozza a másikat - véli a közgazdász.
A versenyképességünkről sincs jó véleménnyel Chikán. Amikor egy dolgozó reggel bemegy a munkahelyére, és este hazamegy, akkor a kettő között pontosan fele annyit termelt, mint egy átlag európai. Amíg ez így lesz, addig akárhogy bűvészkedhetünk mondjuk az adókkal. Ha fele annyit termelünk, mint a többiek, akkor nem fogunk előrejutni - jósolja Chikán Attila. Egyáltalán nem azt jelentik az adatok, hogy a magyar dolgozó képzetlenebb vagy lustább lenne, hanem hogy az egyéni munkák nem tudnak hatékonyan összmunkává összeadódni. Ennek legalább két szintje van: a cégeken, intézményeken belüli kapcsolatok, illetve ezek egymás közötti kapcsolatai. Utóbbira települ az eszetlen bürokrácia.
Chikán szerint az, hogy miniszterelnök az áfa-csalási ügyben úgy nyilatkozik, hogy mindenki tudja, hogy ez folyik, azt mutatja, hogy "állami rangra emelkedik az elismerése, hogy ilyenek vagyunk."