Valószínűleg nem indul el január 1-től az új, egységes, minden állami fenntartású oktatási intézményben alkalmazandó - elektronikus osztályozó naplót is magában foglaló - adminisztrációs rendszer, a Magiszter - írta a Hívatlanul csoport Facebook-oldalán egy iskola igazgatóhelyettese. A pedagógus megfogalmazása szerint "esélyét sem látják" annak, hogy január közepe, vége előtt ténylegesen működésbe lépjen az új e-napló.
Ennek legfőbb oka, hogy csak december 16.-a óta van lehetőség az adatok lementésére, ráadásul folyamatos technikai hibák nehezítették a tanárok dolgát. Az igazgatóhelyettes szerint az alapvető probléma az, hogy a minisztérium a tanév kellős közepén akarta keresztülverni a szofterváltást, ráadásul az iskolák lényegében a kukába dobhatták a korábban több százezer forintért vásárolt szoftvereiket.
Erőltetett tempó, kapkodás, amatőr hibák jellemezték az egész évet közoktatási szempontból. Az "ősbűn" az önkormányzati iskolarendszer 2013. január 1-től bekövetkező teljes államosítása volt: több ezer iskola, 150 ezer pedagógus és iskolai alkalmazott, 1,2 millió gyerek került a kormány alárendeltségébe sorolt Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik). A szervezet 198 járási tankerületre tagolódott, de "csak" a fenntartás feladata került hozzá, azaz a Klik fizeti a pedagógusok bérét.
A működtetés azonban az önkormányzatok feladata, azaz a központi költségvetés által elvont helyi adóbevételek ellenére a helyhatóságok fizetik például a technikai személyzet bérét, a közműszámlákat és a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Mindezek ellenére az év elején még arról szóltak a sajtóhírek, hogy egyes tankerületek - saját irodáik berendezéséhez - bútorokat, számítógépeket "rekviráltak" az iskoláktól.
Tarka képet mutattak az államosítást kísérő "üzemzavarok", előfordult például, hogy késett vagy kevesebb volt a tanárok fizetése. Tavasszal az okozott országos botrányt, hogy káosz és tömött sorok alakultak ki az általános iskolai beiratkozások idején, mivel idén már nem a szülők dönthettek arról, hogy mikor iratják iskolába 6. életévüket betöltött gyerekeiket. A pénz-, és férőhelyhiánnyal küzdő óvodák ugyanis a korábbi gyakorlattal ellentétben tömegesen nyilvánították iskolaérettnek az augusztus 31.-ig hatévessé váló gyerekeket, így sokak nem kerülhettek be a szülők által választott oktatási intézményekbe.
Azonban a sajtó számára szinte egész évre szóló "muníciót" nem az iskolarendszer, hanem a tankönyvterjesztés államosítása nyújtott. A tankönyvtörvény tavalyi módosítása értelmében az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) kapta meg a terjesztési feladatok - rendelések felvétele az iskoláktól, vételárak beszedése, tankönyvcsomagok összeállítása és kiszállítása - teljes vertikumát, megfosztva megélhetésétől a piaci alapon működő tankönyves vállalkozókat.
Tavasszal még csak az iskolák rendelését rögzítő informatikai rendszerrel volt gond, őszre azonban nyilvánvalóvá vált, a Kello képtelen megbírkózni a feladattal: több hónapos késlekedések akadtak a szállítással, probléma volt a csomagok megfelelő iskolákba és személyekhez való eljuttatásával. Miután az Országgyűlés a közelmúltban viharos sebességgel fogadott el egy új tankönyvi szabályozást, a terjesztés után valószínűleg a kiadás államosítására is sor kerül, ami az idei tapasztalatok alapján újabb, súlyos ellátási problémákhoz vezethet.
