Marad a lemaradásunk

Publikálás dátuma
2013.12.27. 06:23
Fotó: Bielik István/Népszava
Sem idén, sem jövőre nem számítanak a szakemberek érdemi, robbanásszerű fogyasztásnövekedésre. Bár eltérő számokról beszélnek, azokat mindenképpen egy nagyon alacsony bázishoz kell viszonyítani. A fogyasztás és a GDP-bővülés mértékét tekintve Magyarország jövőre is a régió utolsó harmadában szerepel, és egyelőre semmi nem utal egy alapvető kedvező fordulatra.

Idén a fogyasztás növekedése egy nagyon alacsony bázishoz képest a legtöbb elemző szerint 0,5-1 százalék között lehet. Már a stagnálás is eredménynek számít ebben az évben. A háztartások fogyasztásán nem látszott meg a 2013-ban kierőszakolt kétszeri rezsicsökkentés. A szakemberek 1-2 százalék közé teszik a fogyasztásbővülést jövőre. Az adatok szerint 2007-2012 között összesen 10 százalékkal zsugorodott a hazai fogyasztás. Tavaly a GDP 1,7, a reáljövedelmekj 4 százalékkal esett vissza.

Én közgazdászként a rezsicsökkentésre alapozott fogyasztásbővülésben rövidtávon nem igen hiszek, és várhatóna ez nem változik 2014-ben sem - közölte a Népszavával Kozák Ákos. A GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója hozzátette, ettől még vártható egy enyhén növekevő lakossági és vállalati kiadásbővülés jövőre.

A kutató hangsúlyozta, vizsgálataik is igazolták, Magyarországon igen erős a társadalmi polarizáció, és az emberek körmük szakadtáig igyekeznek a korábbi fogyasztási szintjükre visszakapaszkodni. Ez többé-kevésbé sikerült is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a több éves folyamatos csökkenés után a szinten tartás is növekedésként értékelhető.

"Valamivel derülátóbban ítélem meg a jövő évre várható fogyasztásnövekedést, vagyis szerintem annak mértéke elérheti az 1,5-2 százalékot is - fogalmazott a GfK igazgatója. A nagy nemzetközi cégek nem várnak csodát magyarországi leányaiktól, már a nyereségesség elérése is eredménynek számít. Tavaly a GDP 1,7, a reálkeresetek 4 százalékkal estek.

A fogyasztás bővülésében egyebek mellett szerepet játszik a lakossági várakozások pozitív irányú elmozdulása is. Ez azonban nem jelent drámai fogyassztásnövekedést. Jelentősebb változás a tartós fogyasztási cikkek piacán várható, ám abban a szegmensben eleve alacsony volt a bázis.

Az emberek elhitték, hogy lehet növekedés, ami nem azt elenti, hogy ez valóban meg is történt. A kommunikációs hatás mellett az is kétségtelen, hogy mégis csak lesz egy infláció feletti nyugdíjemelés. A béremelések, illetve főleg az év első felében az is lendíthet a fogyasztáson, hogy egyes szakmacsoportok, elosztórendszerek ennek az évnek a nyertesei, és év égén, különösen választási év előtt a felhasználható forrásokból osztanak majd a munkavállalóiknak.

A fogyasztás növekedését fékezheti, iletve a költési kedvet mérsékelheti a devizahitelesek helyzete. Az árfolyamgát lejárta után részben vagy egészben vissza kell majd fizetni az adósoknak a szabott devizaárfolyam és a piaci közötti különbségből felgyűlt különbözetet. Az az ember, aki tudja, hogy 2016-17-ben jelentősebb összeget kell kiadnia, alaposan meggondolja, mire és mennyit költsön.

Magyarországon az egy főre eső vásárlóerő a GfK adatai szerint az európai átlag 40 százalékát sem éri el. Ez az adat egybevág az Eurostat nemrégen közölt számaival. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese erre az évre a fgyasztás stagnálását várja, de jövőre sem számít 1,5 százaléknál nagyobb növekedésre. A reálbérek és jövedelmek ugyan idén és 2014-ben is emelkedtek, de ennek jelentős része a rezsicsökkentésből fakad.

Ez azonban csak átmeneti, és nem fenntartható inflációmérséklés, így a jövő év második félévétől már ismét felgyorsulhat a pénzromlás, év végére a 4 százalékot is elérheti, s ez a folyamat 2015-ben még fel is erősödhet. Karsai szerint pedig az infláció növekedése miatt újra visszaeshet a fogyasztás növekedése. A reáljövedelem emelkedése a versenyszektorban talán még a minimálbér-emelés mértékét sem éri majd el. A közszférában lehet inkább érdemi béremelésekre számítani, főleg a választási évben.

Összességében jövőre 1,5, 2015-ben viszont már csak 0,5 százalékos fogyasztásnövekedéssel számolunk, s az idei 1 százalék után 2014-ben 1,3 százalék lehet a GDP-növekedés - tette hozzá a gazdaságkutató. Egyelőre nem látszanak a gazdaság fenntartható, hosszú távú növekedésének feltételei, mint például a jogbiztonság, a magántulajdon védelme. A GDP és a fogyasztás növekedését tekintve is a régió gyengén teljesítő mezőnyébe tartozik jövőre is Magyarország.

Karsai szerint az alacsony betéti kamatok nem csábítanak ugyan megtakarításra, de a deviza-, illetve forinthitelesek törlesztési kötelezettségei miatt a rezsicsökkentés, valamint a reáljövedelmek némi növekedése nem jelent automatikusan drámai fogyasztásnövekedést.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára 2013-ra 0,5-1 százalékos fogyasztásbővülést vár, ami decemberben a Mikulás, karácsony, illetve szilveszter miatt valamelyest meghaladhatja az 1 százalékot. A szakember jövőre 1-2 százalék közötti fogyazstásnövekedésre számít.

A fogyasztást nemcsak a devizahitelesek helyzete, de például a forint árfolyama is befolyásolhatja az importtermékek árában. Vámos arra is felhívta a figyelmet, jövőre az ideinél kisebb lesz a reáljövedelem emelkedése, az infláció vizsont magasabb, 2-3 százalékos lehet. A megtakaírtási hajlam nem biztos, hogy csökkenni fog, mert a magasabb infláció miatt sor kerülhet a betéti kamatok emelésére is.

A fogyasztás növekedése szorosan kapcsolódik a GDP-növekedéshez. Érzékelhető fohgyasztásnövekedés 1 százalék fölött van, s ami a lényeg, hogy ez legalább két éven keresztül fennmaradjon, és akkor már lehet fordulatról, a kedvező tendencia kezdetéről beszélni - véli Vámos György.

Szerző

Felszámolt felszámolók

A kormány újraosztotta a felszámolópiacot. Az eddigi felszámolócégek majd fele nem dolgozhat tovább. Ágazati szereplők szerint a legnagyobb árbevételű cégek estek ki azon a pályázaton, ahol az értékelési szempontok több mint fele volt szubjektív.

Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy hasonló okok miatt sok állami földbérletpályázat elbírálása is vihart kavart. A földügyelben is a szubjektív pontok döntötték, döntik el a nyertes, illetve a vesztes kilétét.

Több munkanélküli felszámolóbiztos nem lesz, de a tulajdonosi kört valószínűleg komolyan átrendezték - írta az Index. Itt az új trafikbotrány: a felszámolási-botrány. A napokban értesítik ki annak az állami pályázatnak a résztvevőit, amelynek nyertesei a jövőben lebonyolíthatják a bíróság által elrendelt felszámolási eljárásokat.

A nyertesek listáját egyelőre nem teszi közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH), az Index szakmai körökből származó információiból az derül ki, hogy a közel 400 milliárdos piacon nagy átrendeződés történt. A piacvezető cégek egy része nem kapott engedélyt, számos frissen alakult kisvállalkozás viszont igen. A pályázat elbírálásában többségben voltak a szubjektív elemek.

A piac újrafelosztásának a lényege, hogy felszámolással csak egy zárt kör foglalkozhat, azok a cégek végezhetnek ilyen tevékenységet, amelyek szerepelnek a (KIH) úgynevezett felszámolói névjegyzékén. Magyarországon jelenleg körülbelül 40 ezer felszámolási eljárás zajlik, ennek keretében a 108 felszámolócég 400 milliárd forint értékű vagyont kezel.

Nincs döntés Paksról

Publikálás dátuma
2013.12.27. 06:18
Óriási üzlet lesz az erőmű bővítése FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Bár a kormány azt ígérte, mégsem hozott döntést még ebben az évben a paksi atomerőmű bővítéséről, és a beruházásra vonatkozó nemzetközi versenytárgyalást sem írták ki. Igaz, ezt a lépést semmi sem sürgeti. Mi több, a határozathozatal előtt társadalmi, politikai és szakmai egyeztetéseket kellene lefolytatni.

A kormány azt ígérte, hogy még decemberben kiírják a versenytárgyalást a paksi atomerőmű bővítésére, de ez nem történt meg. Mint ahogyan a kabinet által beígért kormánydöntés sem született meg a beruházásról. A kabinet először idén tavaszra, majd ez év őszére, később decemberre ígérte a pályázat közzétételét. A bővítési tender kiírása azonban elmaradt.

A késedelem oka az lehet - vélik iparági szakértők -, hogy a paksi atomerőmű tulajdonosának, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az Orbán-kabinet időközben annyi feladatot adott - például a német E.ON  energetikai konszern magyar cégeinek a felvásárlását, illetve több nemzetközigázvezeték-építési projekt előkészítését -, hogy a cég képtelen megbirkózni a rárótt terhekkel.

A bővítési versenykiírás dokumentációja pedig nem kevés munkával jár - jegyzik meg a szakemberek -, miután egy több mint ezeroldalas műszaki dokumentáció elkészítéséről van szó, amely teljeskörűen meghatározza az új létesítménnyel szembeni elvárásokat. Így az iparági szakemberek szerint nem kizárt, hogy csak a jövő év első felének a vége felé készül majd el a pályázati dokumentáció.

A fejlesztési program elindítását egyébként nem sürgeti semmi, hangsúlyozzák a szakemberek. Szerintünk egy ekkorra, a magyar energiaellátási modellt évtizedekre meghatározó döntés előtt amúgy is széleskörű társadalmi, politikai és szakmai egyeztetéseket kellene lefolytatnia a kormányzatnak.

A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az kifejezetten súlyos károkat okozhatna a beruházásnak, ha kormány - nemzetbiztonsági vagy egyéb okokra hivatkozva -, a nyilvánosság kizárásával hozna döntéseket az ügyben. A titkolódzás ugyanis erősítené a korrupció gyanúját az óriás projekt körül. Az építkezésről ugyanis már most is többen azt feltételezik, hogy a Fidesz-közeli vállalkozásokat juttatja majd zsíros állami megrendelésekhez.

Nem kis falatról van szó. A építési program értéke a felépülő rektortor, illetve reaktorok típusától függően elérheti az 1200-6000 milliárd forintot. A szakmai becslések szerint ugyanis egy kilowatt atomerőművi teljesítmény fajlagos építési költsége hozzávetőleg 4000-5000 euró. Vagyis egy 1000 megawattos blokk létesítéséhez szükséges ráfordítás eléri a négymilliárd eurót, azaz 1200 milliárd forintot. Az építkezésről szóló döntés pedig - tekintve az új blokkok akár 80 éves üzemidejét - az egész évszázadra meghatározza az ország energiaellátási struktúráját.

A finanszírozás módja még nem ismert
A paksi atomerőmű területén létesítendő új, harmadik generációs blokk(ok) összteljesítménye 1000-1600 megawatt lehet, 60-80 éves élettartammal, a termelés 2025-2030 körül indulhat. Egyenlőre azonban homály fedi, hogy az építkezést milyen forrásokból finanszírozza majd a paksi nukleáris üzemet birtokló MVM vagy az állam, amelynek a társaság a tulajdonban áll.

Emlékezetes: még a tavalyi év közepén kiemelt fontosságú beruházásnak nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokk, illetve blokkok kialakítását. Emellett ugyancsak az elmúlt év közepén nukleárisenergia-kormánybizottság jött létre, amelynek az elnöke maga Orbán Viktor miniszterelnök, a testület tagja pedig a nemzeti fejlesztési és a gazdasági miniszter.

A kormány az oroszokkal tárgyal
A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat Oroszországgal több évtizedes atomenergetikai együttműködése meghosszabbításának érdekében. A két állam megállapodásának célja a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása annak érdekében, hogy a lakosság és a gazdaság olcsóbb áramhoz jusson - mondta  Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte, az áram ára hatással van a gazdaság versenyképességére. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már 2009-ben a létesítmény bővítésének előkészítésével bízta meg a kormányt.
Lázár jelezte, 2037-ben az erőmű mai blokkjai befejezik működésüket, ezért halaszthatatlanná vált a létesítmény jövőjének áttekintése; így több fordulóban egyeztettek az orosz állammal szakértői és állami szinten egyaránt. "A parlamenti felhatalmazás alapján a tárgyalások a kapacitás fenntartása irányába mutatnak, ezért kezdtük meg Oroszországgal ezeket a tárgyalásokat " - mondta.
Az államtitkár kijelentette, egyes kérdésekben a tárgyalások már a végső szakaszba értek. Magyarország kifejezte szándékát az 1966 óta fennálló együttműködés meghosszabbítására. Lázár tudatta: a kormány és az orosz állam megbeszélései megállapodásközeli helyzetbe kerültek a kapacitásfenntartás kérdésében. A következő lépés egy orosz-magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.

Ezen felül az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztő Zrt.-t is létrehozta tavaly júliusban a kormányzat, kilencmilliárd forintos alaptőkével, segítendő a beruházás mielőbbi beindítását. Ez pedig elemzők szerint azt mutatja, hogy a Fideszhez köthető üzleti körök élénken érdeklődnek az építkezésben rejlő lehetőségek iránt.

A szakértők szerint ugyanakkor nem egy gyorsan megvalósítható építési projektről van szó. Csak a versenytárgyalás lebonyolítása 12-18 hónapig is eltarthat, a tervezési-engedélyezési fázis pedig körülbelül négy évet vesz igénybe. A kivitelezési munkálatok ugyancsak minimum négy évig zajlanak majd.

Egyes elemzők szerint némi várakozás nem is árthat a beruházási programnak. Hamarosan ugyanis Kína is megjelenhet az új, saját tervezésű, a francia erőműtípusból kifejlesztett reaktorával az eddigi potenciális építők között.

Az építési megbízásért - Kínát leszámítva - fő kivitelezőként a jelenlegi kínálat szerint öt, nemzetközi szinten is ismert jelentkező szállhatna versenybe. Miután Magyarországon csak a biztonságosabbnak tartott, úgynevezett nyomottvizes reaktorok építése jöhet szóba.

Számítani lehet az amerikai Westinghouse cégre, amely az AP 1000-es típusú blokkal indulhat a pályázaton. A franciák kétféle blokktípussal pályázhatnak majd. Az egyik az EPR, amelyből egynek éppen Finnországban, egy másiknak pedig Franciaországban van folyamatban az építése. A franciák együtt fejlesztettek ki a Mitsubishi céggel egy Atmea nevű blokktípust is, amely kisebb teljesítményű, mint az EPR. Emellett a koreaiak részvételével is lehet számolni, ha kiírják a pályázatot. Az oroszok pedig már tettek is ajánlatot a VVER 1000-es típusú reaktorukkal.

Szerző
Frissítve: 2013.12.26. 20:05